Az időpont Neptunon keresztül kerül kihirdetésre. Gyakorlat idejére az OI állít ki iskolalátogatási igazolást utazási kedvezmény igénybevételére a gyakorlatra jelentkezők számára (a listát a leadott adatlapokból készítjük elő). Így lehetőség van diákbérlet vásárlására az otthon és a gyakorlati hely vagy az egyetem és a gyakorlati hely közötti távra. Szükséges dokumentumok BSC: Természetvédelmi gyakorlat ( VEMKKVX00T) – 4 hét A gyakorlat jellege kötődjön a természet- és/vagy tájvédelem témaköréhez. Előzetesen leadandó: - Előzetes adatlap (A fogadóhellyel egyezetett a fogadást igazolandó dokumentum) Munkanapló (pontos dátumokkal ellátva) (minta). Minimum 10 oldalas (A/4, nyomtatott, Times New Roman, 12 betűméret, szimpla sorköz) beszámoló a cég tevékenységéről és a hallgató által elvégzett munkáról (vagy azokról a munkákról, amikbe bepillantást nyert). A gyakorlat teljesítésének igazolása és a beszámoló elfogadására tett javaslat a fogadó intézménytől. Környezettechnológiai szakmai gyakorlatot ( VEMKKVX00K) – 6 hét Teljesítés igazolása: Beadandó az elvégzett 6 hetes technológiai szakmai gyakorlatról (15-20 oldalas).
Az aláírással és bélyegzővel ellátott, beszkennelt vagy lefotózott Munkanaplót és Értékelő lapot, valamint a szakmai gyakorlat leírásában előírt további mellékleteket a hallgató összeszerkeszti egyetlen PDF dokumentumba, és azt feltölti a Modulóba. (Eredetiben értelemszerűen nem kérjük beadni. ) Nyomtatványok, leírások Cím 6725 Szeged Hattyas sor 10. X. épület SZTE JGYPK SZFTI Felsőfokú Szakképzések Osztály
Tanúsítás, tanúsítványok A Magyar Mérnöki Kamara tagjainak kérelemre, meghatározott szakmagyakorlási területeken tanúsítja megfelelő végzettségüket, gyakorlatukat és magas szintű képességüket. A tanúsítási rendszerrel a Magyar Mérnöki Kamara elő kívánja segíteni a mérnöki szolgáltatások színvonalának emelését. A tanúsítás mérnök kamarai szolgáltatás. A tanúsítvány 5 éves időszakra szól, meghosszabbítása továbbképzéshez kötött. A továbbképzések szervezése, elbírálása a szakterületi sajátosságoknak és a Magyar Mérnöki Kamara Továbbképzési Szabályzatának a figyelembevételével történik. A kérelmező szakmai gyakorlatát – a szakmai feltételrendszer teljesítésén túl – a szakértői testület ilyen irányú döntése esetén szóbeli beszámolóval is igazolja. Tanúsítvány csak kamarai tagoknak adható az alábbi szakterületekre: 1. Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonók Tagozat tanúsítványa Emelőgépek Anyagmozgatás Építőgépek Felvonók és mozgólépcsők 2. Vegyészmérnöki Tagozat tanúsítványai: Vegyészmérnöki Biomérnöki Korrózóvédelmi Vegyi- és rokonipari gyártmány és gyártás mérnök MSZ EN 15257 szerinti katódos korrózióvédelem 3.
A viking idõktõl kezdve hátaslóként használják. Hagyományosan úgy vágják a sörényét, hogy az felálljon és a középsõ fekete csík jól látható legyen. A fjord póni szervezett tenyésztése 1864 óta folyik Norvégiában. Az elsõ méneskönyvét az 1900-as évek elején adták ki. Eredeti tenyésztõ szervezete a Norvegisches Pferdecenter, ez a szervezet koordinálja a nemzeti szövetségeket Fjord Horse International néven. Magyarországon a Póni és Kislótenyésztõk Országos Egyesülete a fajta fenntartója. Értékes a nagyfokú fajtatisztasága. Eladó Fjord Kanca - Állatok. 1850 körül a testnagyság növelése céljából különbözõ fajtákkal kezdték keresztezni, de a kedvezõtlen eredmények miatt felhagytak vele. Értékmérõ tulajdonságai közé tartozik speciális színe is. A világos színárnyalatúak terjedtek el, de fontos a fajtára eredetileg jellemzõ sokféle fakó árnyalat megõrzése, amely egyetlen más lófajtánál sem ismert. Sajátságos megjelenése van a kissé nehéz, de nem burkolt, száraz feje miatt. Lapos a homloka, a szemei nagyok, fülei középhosszúak.
A fjord póni Norvégiából származó kis termetû, hidegvérû lófajta. Szélsõséges klímán alakult ki és ahhoz tökéletesen alkalmazkodott. Páratlan munkabírású és igénytelenségû. A fjord póni tengeren jutott el Skócia nyugati szigeteire valamint Izlandra. Tenyésztése ma már egész Skandináviában jellemzõ, és innen viszik Németországba, ahol hobbilóként alkalmazzák. DTöbb európai országban is szeretik kitartása és szívós természete miatt. Eladó fjord lovak - Lovasok.hu. Svédországban majd Dániában terjedt el, ahol mára már honos pónifajtájának tartják, amely kitûnõen alkalmazkodott kialakulási helyének természeti viszonyaihoz. Kifejezett hátszíjávalés esetenként zebramintázatú lábaival ez a fajta a csoportokban élt Przewalski-ló egyenes leszármazottjának tekinthetõ. Hordozza õsének egy úgynevezett világosító génjét, amely következtében a fjord póni egyes testrészei világosabbak, úgymint a pofák, a lábak belsõ felülete, a hasalj. Nem kétséges azonban a tarpán befolyás sem, más vélemények szerint a Dél- Skandináviában honos egykori gudbransdal ló kisebb változatának tûnik.
Nyaka rövid, esetleg középhosszú, középmagas illesztésű, egyenes. Erős torokél jellemzi. Ennek, továbbá az egyenes nyaknak kedvezőbb benyomásúvá tételére szokták a sörényt 10-15 cm hosszúságban ívelt formában nyírni. Középhosszú, inkább lapos hátba nyúló mar jellemzi. Meredek a lapockája. Háta hosszú, amit az előnyös málha rakodás miatt kívánatosnak is tartottak, amikor fő hasznosítási területe a málhás hasznosítás volt. Ágyéka közepes hosszúságú, erős. Fara terjedelmes, gyakran oly annyira, hogy barázdált lesz. Viszonylag rövidek a lábai és az erős dongássággal társulva, fent említett barázdált farral együtt tömzsi megjelenésűvé teszi a fjord lovat. Megkövetelik a szabályos lábállásokat és a tiszta jármódokat. A bokaizületek, a csánkok jól fejlettek, és hátulról is, oldalról is eléggé szélesek. Kicsi, gyengén hajlott csánk negatívan értékelendő. Egyébként ugyanazon értékelés alá esnek, mint más lófajtáknál. Fjord kanca és egy pej kis ló - háziállat - kisemlős, rágcsáló apróhirdetések. A lábközépnél ügyelni kell a hosszúságra, átmérőre, körméretre, valamint a tisztaságra és szárazságra.
Forrás: Gazdasági Állataink – Fajtatan Ló és szamár 2001. szerk. : dr. Mihók Sándor Származása, eredete Eredeti tenyésztésterülete Norvégia nyugati partjától az északi területekig terjedt, majd tért hódított előbb Svédországban, azután Dániában. Ma Norvégia, Dánia és Svédország honos pónifajtájának tartják, amely kitűnően alkalmazkodott kialakulási helyének természeti viszonyaihoz. A Svédország, Norvégia és Finnország vonulatában, csoportokban élt Przewalski féle ló egyenes leszármazottjának a területen a vadlovak minden bizonnyal legalább 2000 éven át előfordultak. A Przewalski lóhoz való genetikai közelségére utal az a világosító gén, amelynek hatására a fjord lónál is világosabbak lesznek a pofák, a lábak belső felülete, a hasalj. A fjord ló a Dél-Skandináviában honos egykori gudbransdal ló kisebb változatának tűnik. A vikingek a IX-X. században állítólag hátaslóként használták. A vadlovakhoz való relatív közelségét mutatja az azokra jellemző erős hátszíj, a vállkereszt előfordulása a lapockán, a zebroid csíkozás a lábakon, és a szarugesztenyék gyakori hiánya.
A fjord póni (Equus ferus caballus) Délnyugat-Norvégiából eredő kis termetű, hidegvérű lófajta. Szélsőséges klímán alakult ki és ahhoz tökéletesen alkalmazkodott. Páratlan munkabírású és igénytelenségű. A fjord póni hajóval jutott el Skócia nyugati szigeteire és Izlandra. Tenyésztése ma már egész Skandináviában, de legfőképpen Norvégiában sikeres, és innen exportálják Németországba, ahol hobbilóként tartják. Dániában és a közép-európai országokban is kedvelt kitartása és szívós természete miatt.
Története[szerkesztés]
Norvégiából származó ősi lófajta. Tenyésztésterülete az ország nyugati partjától az északi területekig húzódott. Előbb Svédországban azután Dániában terjedt el, ahol mára már honos pónifajtájának tartják, amely kitűnően alkalmazkodott kialakulási helyének természeti viszonyaihoz. Kifejezett hátszíjával[1] és esetenként zebramintázatú lábaival ez a fajta a csoportokban élt Przewalski-ló egyenes leszármazottjának tekinthető. Hordozza ősének egy úgynevezett világosító génjét, amely következtében a fjord póni egyes testrészei világosabbak, úgymint a pofák, a lábak belső felülete, a hasalj.
Testtömege 450 kg körül van, általában zsemleszínű és speciális fakó, melyet a tenyésztésben igyekeznek fenntartani, mint a fajta jellegzetességét. A szín a közönséges fakó valamelyik árnyalatában létezik, ami az utóbbi években egyre világosodik. Ma már egész feltűnően világos fakók is léteznek. Különleges jellemzője a fekete vagy egészen sötét hátszíj, amelyik a tarkótól indul, az üstök közepe fekete, a két széle fakó színű. A sörény hasonló ehhez, vagyis a közepe fekete, a két széle pedig a fedőszőrökkel azonos színű. Ezután a fekete hátszíj következik, amely a farok szőrzetben folytatódik. Ennek a közepe szintén fekete, két széle pedig a fedőszőrök színével harmonizál. A combok belső felülete, a mellső lábak és a hasalj a világosító génnek köszönhetően egészen elhalványul, piszkos fehérre változik. Minél világosabb fakó a ló, annál kifejezettebben lesznek mosott színűek az előbb említett testtájak.
Hasznosítása
Az erőteljes, zömök felépítésű fjord póniló igen sokoldalú állat.
Csontkinövés nem fordulhat elő. Acélos szervezetű fjordoknál az inak tisztán láthatók. Rövid, széles lábközép az előnyös. A bokaizületek és a csüdök szélesek, vastagok és hibátlanok. A csüd elölnézetből hosszabb, mint egy normál pata hegyfali része. Manapság előnyben részesül a kissé hosszabb csüd, de ez semmi esetre sem lehet vékony. A szűkült pata nem ritka, és a fajta gyakran hajlamos a bakpatára. Küllemi bírálatoknál döntő szempont a pata minősége. Méretei Az utóbbi 50 évben a fajta méretének növekedése figyelhető meg. A múlt században még 125-128 cm marmagasságúnak írták le a fjord kislovat, majd 130 centimétert meghaladónak. Bottal mért marmagassága: 133-144 cm Szalaggal mért marmagassága: 144-150 cm Övmérete: 170-190 cm Szárkörmérete: 19-20 cm Színe A fjord ló színe egészen sajátságos. A közönséges fakó valamelyik árnyalatát mutatja, ami az utóbbi években egyre világosodik. Ma már feltűnően világos fakók is előfordulnak. Különös jellemzője a fekete (sötét) hátszíj, amelyik valójában a tarkótól indul.