A Gödöllői Arborétum egyedülállónak számít Magyarországon, ugyanis ez az ország egyetlen olyan erdészeti gyűjteménye, ahol nem önmagukban álló fafajokat tekinthetünk meg, hanem természetes környezetükben, erdőszerűen ismerkedhetünk meg a különböző fafajokkal. Az arborétum területe A Gödöllői Erdészeti Arborétum mintegy 350 hektárnyi területen helyezkedik el, azonban ebből 130 hektárnyi terület az, amely látogatható is a nagy közönség számára, ami valljuk be így sem kis terület. Ennek a területnek nagyjából 10-15%-a parkosítva lett, így nem csak a sűrű fák között kell elképzelni a sétánkat, hanem lehetőségünk van megpihenni a napfényes, parkos területeken is. A terület egyébként ősarborétumnak számít, ami a pandémiás időszakban igencsak felkapott lett, ugyanis az emberek szívesen töltötték a természetben az idejüket, mint a négy fal közé zárva. Tartsuk meg jó szokásunkat és látogassunk el az arborétumba akár hétköznap, amikor kevesebben vannak, akár hétvégén. Kirándulás a Gödöllői Erdészeti Arborétumban Az erdészeti arborétumot felfedezhetjük mi magunk is, de akik biztosra mennének több útvonalat is választhatnak a park megismerésére.
Az erdészeti arborétum telepítését a Gödöllői Erdőigazgatóság 1902-ben kezdte meg az akkori földművelésügyi miniszter rendeletére. Létesítésének eredeti célja a nálunk állományokat nem alkotó fafajok, főleg fenyők honosítása volt. A világháborúk viszontagságai után 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kutatóinak irányításával egy új, nagyszabású telepítési program indult. Ennek eredményeként alakult ki a jelenlegi állománykép, a kutatási céllal kialakított 154 erdőtípussal. A Gödöllői Arborétum az ország egyetlen olyan erdészeti növénygyűjteménye, ahol a fafajokat a velük kialakult társulásokban, erdőszerűen, a jellemző lágyszárú szint, cserjeszint, lombkoronaszint kíséretében láthatjuk. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdeifenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényei élnek itt máig. Az erdészeti kutatások folyamatosan zajlanak a területen az ERTI-vel kötött együttműködési megállapodás alapján.
200 tonna zöldhulladékot és 100 tonna szemetet szállított el a Gödöllői Arborétumból és környezetéből a Pilisi Parkerdő Zrt. A 350 hektáron 15 km utat tettek rendbe, lenyesték a belógó ágakat, eltávolították a veszélyes fákat. 2012. szeptemberében egy évre szóló megbízást kapott a Pilisi Parkerdő Zrt. a Gödöllői Arborétumban szükséges erdészeti és fenntartási munkák elvégzésére. A kültéri színpad, az esőbeállók és a játszótér biztonságossá tétele valamint a 15 km hosszú úthálózat karbantartása, a belógó ágak nyesése befejeződött. Az arborétum épületeinek felújítása és a kerítés kijavítása megkezdődött. Az erdőgazdaság közel 200 tonna zöldhulladékot szállított el, és 100 tonna szemetet szedett össze az arborétumból és környezetéből. A munkák eddigi költsége közel 7 millió forint, amit a Pilisi Parkerdő Zrt. saját költségvetéséből finanszírozott. A parkerdő gazdálkodásban közel 50 éves tapasztalattal rendelkező Pilisi Parkerdő Zrt. célja, hogy a Gödöllői Arborétumban újra színvonalas pihenési és sportolási lehetőséget biztosítson a lakosság számára.
Római irányítással a szarmaták által a 4. században épített árok- és sáncrendszer kb. 1200 km hosszan az húzódott az Alföld pereme mentén, egészen le az al-dunai Vaskapuig. A 2-5 méter mély, 5-10 méter széles árkok, illetve ezek szélén a sáncok jól látszódtak a 19. századig, amikor a jelentős tereprendezés eltüntette a legnagyobb részét. Itt, a Gödöllői-dombságban hosszabb szakaszon is megmaradt felismerhető állapotban. Egy része mentén tanösvényt jelöltek ki, ami egyelőre csak virtuálisan létezik, de a létrehozó egyesület tervei közt szerepel az állomások tájékoztató tábláinak kihelyezése is. A Csörsz-árok tanösvény végigjárása betekintést ad az ókori védelmi rendszer történetébe. Arborétum a túránk végén K jelzésen déli irányba folytatjuk utunkat. Átkelünk a Gödöllő-Valkó közötti országút túloldalára, ahol kőkereszt és világháborús katonasír csendesedik. Megkerüljük a fémsorompót, és cseres tölgyesben érkezünk egy romos vadászházhoz. Innentől széles föld- és murvautakon túrázunk hosszabb szakaszokon vadvédelmi kerítéssel párhuzamosan.
saját költségvetéséből finanszírozott. Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
Hamarosan légvezeték nyiladékát keresztezzük, ami sajátos panorámát ad: a tartóoszlopok mögött a dombság lankáit és a Budai-hegység vonulatait szemlélhetjük. Ez a kilátópont alkalmas arra is, hogy megfigyeljük a Juharoshoz hasonlóan kiemelkedő rögök nagy relatív magasságkülönbségét a szomszédos Duna völgyéhez képest. Eddigre az emelkedő nagyját legyűrtük, és a hosszan elnyúló tetőszinten járunk. A turistaút kiszélesedik, lapos terepen baktatva élvezzük a könnyű járást. A Juharos 308 méter magas hátáról a vegetáció miatt csak korlátozott kilátást kapunk nyugati irányba. Átlendülve a csúcson ereszkedésbe kezdünk, aminek aljában burkolt útra lépünk. A keskeny aszfaltcsík a Gödöllő-Valkó országútból ágazik ki, és az 1, 3 km-re lévő Erzsébet-pihenőnél álló vadászházhoz tart. A P ▲ jelzés itt véget ér; jobbra térve a K jelzésen vándorolunk tovább. Az elágazás környékén azonban érdemes kicsit elidőzni, sőt kitérőt is tenni. Egy árkot látunk az erdőaljon keleti irányba indulni, ami a Csörsz árka néven ismert ókori határvédelmi vonal maradványa.
– fejtette ki Medvegy Anikó, az M2 Petőfi TV csatornaigazgatója. INDUL A SZAVAZÁS! A Petőfi Zenei Díj nominálásának alapját a Petőfi Rádió 2019. március 1. és 2020. között legtöbbet játszott 100 magyar dala adja. A Petőfi Zenei Díjakat a következő kategóriákban vehetik át a díjazottak: az év zenekara, az év férfi előadója, az év női előadója, az év videóklipje, az év akusztikus koncertje, az év szövegírója, az év gitárosa, az év ütőhangszerese, az év billentyűse, életműdíj, az év felfedezettje, az év dala. A fentiek közül két kategóriában már korábban kiderültek a győztesek: az év felfedezettje a Tortuga, az év dala pedig Rácz Gergő és Orsovai Reni Mostantól című száma lett, amit korábban A Dal 2020 verseny győztes dalának választottak. A show alatt élőben is meghallgathatja a közönség. Idén is lesznek szakmai díjak: az év szövegírója, gitárosa, billentyűse, ütőhangszerese, illetve az életműdíjas veheti majd át a Petőfit ábrázoló szobrot. A Petőfi Zenei Díj idén is az MVM támogatásával valósul meg.
Kicsit nehéz volt a visszatérés, de egyre aktívabb lettem. A Ruby Harlemmel 2019-ben már Fonogram díjat kaptunk, hamarosan A Dalban találkozhatnak velünk, de a Nagy Feró és Beatrice nagy formációjában is benne vagyok. Van még jelenleg egy lánytrió, a Piros Cipellők, illetve a tavalyi fesztiválokat a Jägermeister Brass Band pozanosaként is sorra jártam. Session zenészként számos zenekarban megfordultam, mint például The Biebers, Azahriah, Ladánybene27, Sugarloaf – mondta. Keveseknek adatik meg Varga Nóra leszögezte, a színpad és a zenélés az élete, nélküle egyszerűen nem tudna igazán boldog lenni. – Hihetetlen volt számomra, hogy jelöltek a Petőfi zenei díjra, szerintem már az is hatalmas dolog és kevés embernek adatik meg – pedig rengeteg jó zenész van ám a szakmában –, de hogy én lettem a 2021. év hangszerese, az teljesen váratlanul ért! Megpróbálok méltó lenni ehhez a díjhoz – hangsúlyozta. NE
Kóbor János emléke előtt tisztelgett a Ruby Harlem és Veres Mónika közös produkciója. Íme a legjobbak 2022-ben! Az év zenekara: 4S Street. Az év férfi előadója: Köteles Leander Az év női előadója: Дeva /Deva/ Az év elektronikus zenei előadója: Analog Balaton Az év multimédiás projektje: BP Underground - Rock Az év idegennyelvű magyar szerzeménye: Lengyel Johanna és Benkő Dávid - Never be Az év hangszeres előadója: Varga Nóri A díjakat idén először szakmai zsűri ítélte oda a Petőfi Rádió és a Petőfi Tv vezető szerkesztői által összeállított shortlistesek között válogatva. A szerkesztőgárda fő szempontja a jelöltek listájának összeállítása során az volt, hogy a legfrissebb, legújabb szereplők is teret nyerhessenek. Figyelembe vették még a Petőfi Rádió lejátszási listáit is. És persze átvették a díjat a korábban már bejelentett díjazottak is: M2 Petőfi TV 🎵 (@petofitv) által megosztott bejegyzés Életműdíj - id. Szakcsi Lakatos Béla Az év dala - Kaukázus: Egyetlen szó Az év felfedezettje: Katona Petra Az év dalszövegírója - Kardos-Horváth János A DAL2022 stábja is képviseltette magát a Petőfi Zenei Díj átadóján: Wolf Kati, Király Viktor és Egri Péter is átadtak egy-egy kategória-díjat.
Hihetetlen volt! Talán ez volt az a pillanat, amikor rájöttem, hogy amikor csak lehet színpadon akarok lenni. A Bocskai István Gimnázium rajz tagozatára jártam, közben a festészet felé is nagyon kacsintgattam. Minden estém felváltva vagy a zenéléssel, vagy a rajzolással (Debrecen Medgyessy-kör) telt. Az érettségi évében döntenem kellett: vagy rajz, vagy zene (ekkoriban már a Skafunderzzel jó sok helyre eljutottunk). Ebben Sándor László volt nagy segítségemre, aki megmutatta nekem Budapesten a Kőbányai Zenei Stúdiót. Itt lett egyértelmű, hogy zenészekkel akarom magam körülvenni. Fekete-Kovács Kornél és Fekete Pisti, majd Schreck Ferenc tanítványa voltam, de oktatott zenekari gyakorlatot Póka Egon, Halász János vagy Babos Gyuszi bácsi is. Ezek után sikeres felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem harsona szakára, ahol többek között Friedrich Károly és László Attila is szárnyai alá vett – összegezte élete főbb momentumait. Forrás: Varga Nóra-archív – A diploma megszerzése után pár évre eltűntem, született három gyönyörű lányom.