Akit eddig zavart ez a fajta kettősség az most a Bandersnatch-el tisztázhatja magában a különbséget, de őszintén szólva magának a formának negatívumként való kiemelése mindig is inkább kötözködésnek tűnt, mint megalapozott kritikának. 1984-ben egy fiatal programozó Stefan, azzal keresi fel a korszak egyik legnagyobb játékfejlesztő vállalatát a Tuckersoft-ot, hogy el szeretné készíteni a Bandersnatch című interaktív kalandregény játékadaptációját. A cég vezérigazgatójának megtetszik a fiatal srác demója, így munkát ad neki. Úgy tűnik, hogy Stefan álma valóra válik és példaképe, a világhírű Colin Ritman mellett dolgozhat, valamint elkészítheti első videojátékát is... De ez itt a Black Mirror ugye? A legtöbb nézői döntésen alapuló film/játék a pillangó hatásra épít, ami a sokadik ilyen alkotás után már önmagában nem feltétlenül érdekes. Azonban itt egy sokkal komplexebb kérdéskör áll a középpontban, méghozzá a szabad akarat. Ennek bemutatása érdekében három szinten játszódik a történet: az első a filmen belüli cselekmény, ahol a szereplők egymással interaktálnak.
A Fekete tükör (Black Mirror) Bandersnatch című, interaktív különkiadásához hasonló sorozatot tervez a Tinder. A Variety azt írja, hogy az október elején induló, hat részesre tervezett szériában a néző döntené el a történet alakulását. Kivel töltenéd életed utolsó éjszakáját? – ez a kérdés lenne a sztori kiindulópontja, innentől kezdve pedig a tinderezők számára megszokott módon, a felbukkanó fényképek jobbra vagy balra húzásával lehet majd továbbhaladni. A Tinder applikáción elérhető sorozatot Karena Evans rendezte, akit több klipet is készített Drake-nek, például az In My Feelings vagy a Nice For What című videókat. Kiemelt kép: PAUL ZINKEN / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE
Egyetlen (természetesen black mirrorosan negatív) szál tűnik hellyel-közzel kidolgozottnak és következetesnek, az összes többi esetlegesen és hirtelen vesz kanyarokat (nagy ritkán) happy endek vagy (szinte mindig) tragédiák felé, és ezekben csak az a közös, hogy hatástalanok, érzelmileg nem kielégítők. Néhány ilyen befejezésből a film visszadob egy korábbi döntési lehetőséghez, néhánynál a stáblista felé noszogat, de ekkor már késő – egy földönkívüli inváziós szál után nehéz visszahelyezkedni egy valóságshow-az-életem koncepcióba (nyugi, ezek egyike sincs a Bandersnatch -ban, direkt random példákat hozok tényleges spoilerezés helyett), a lagymatag lezárás pedig csak frusztrációhoz vezet ("poén volt végigmenni a döntéseken, de tényleg EZÉRT a semmiből jött fordulatért csináltam? "). És ha bárhonnan újra nekifutnánk a sztorinak, már ismerjük Brooker trükközését, tudjuk, hogy cinkeltek a lapok, hogy kénye-kedvére dobál minket ide-oda az egymásból egyáltalán nem következő lehetőségek között.
Interaktív Black Mirror - Programajánló Jump to content Vannak különböző fejlesztések a filmtörténelemben, amik állandósultak: ilyen a színesfilm, vagy a hangosfilm, ezeket egyszer kitaláltak, és azóta is úgy maradtak. A főhős, Stefan (Fionn Whitehead) egy fiatal programozó, 1984-ben akinek van egy nagy ötlete: szeretné videojátéknak adaptálni a Bandersnatch című, KJK-elvekkel operáló, borzasztóan hosszú és bonyolult könyvet. A film aznap veszi fel a fonalat, amikor Stefan megy egy nagysikerű szoftvercéghez megmutatni a demóját. A cégvezető rögtön ráharap a lehetőségre, és máris megkapjuk az első Nagy Döntést: az irodában akarjuk fejleszteni a játékot, vagy inkább otthon? Az egyik választás rögtön az eredményezi, hogy a játék bukás lesz, és otthon szomorkodhatunk. A cselekmény újraindul, de olyan, mintha több résztvevő is tudná, hogy ezen egyszer már átmentünk. A történet megy tovább, és akkor hogyan választunk: az irodában maradunk, vagy hazabumlizunk? És ez csak egy sok-sok döntésből, amit meg kell hoznunk a film során.
oké, megteszem helyetted. " és tapsolt egyet, mire skip lett. (Így ütött, elsőre más lett volna. ) Az elején a bagatellnek tűnő választási lehetőségeknél (reggeli, zene) azt hittem, hogy percenként fogják random dolgokkal húzni az időt, de így, hogy mindkét választásomra vissza is utaltak később, máris működött a dolog. A második zeneválasztás pedig ügyesen a sorozatnak adott általunk választott hangulati aláfestést, szóval azért is jár a pont. (A legelején a kutyás beszólás lógva maradt nálam, éreztem, hogy nem véletlenül van benne, de az újranézésnél az egyik szálon az is értelmet nyert. ) Egy valami lógott ki nekem az egész szövetből (amellett, hogy nagyon fura volt az első nyulas jelenetnél, hogy csak a "No" volt választható), amikor vissza akartak téríteni a kép és a könyv közötti választásra. Eleve maga a választás sem mondott sokat, teljesen randomnak tűnt, de a kép sztorijának kipörgetése után nem a könyv elolvasását ajánlott fel, hanem azt, hogy "visszaszerezni apától a nyulat".
olyannyira fogja a kezünket, hogy a döntéseinknek igazából nincs valódi tétje. Ha valamit "elrontunk" akkor pár perc után korrigálhatjuk a hibáinkat. Ráadásul többször is visszatérhetünk bizonyos döntéseinkhez, így egyszeri végignézésre is meglehetősen sok endinget láthatunk, főleg akkor, ha addig folytatjuk a filmet ameddig ad rá lehetőséget (Ezt erősen ajánlom, hiszen egyrészt ekkor teljes az élmény, másrészt pedig sok érdekes befejezést tartogat a film, többek között egy secret endinget is. Bár azt el kell ismernem, hogy egy idő után meglehetősen repetitívvé válhat... ) Valójában itt ragadható meg a különbség a Bandersnatch és a fentebb említett videójátékok, illetve a szabad akarat és a pillangóhatás témaköre között. Még a videojátékoknál, ha meghozol egy döntést akkor annak a következménye végig kíséri az egész cselekményt (Persze ha nem töltögeti valaki percenként vissza mentéseket, de akkor a játékélmény csorbul. ) és így tényleg érdemes megfontolni azokat. A Bandersnatch esetében majdhogynem mindegy, hogy mit dönt a néző mert van x mennyiségű befejezés, amit egy végigjátszás alatt megismerünk és maximum a részletek térhetnek el.
A kórokozók pedig a már megfertőzött növényi képletekben telelnek át lehullott levél ágak védett részei vagy sérült ágrészek Fontos elmondani, hogy az őszi lemosó permetezés viszont csak enyhe telek esetén hatékony, tekintettel arra, hogy a hideg telek mínuszai (-10° -20°) szintén végeznek a petékkel és kórokozókkal. Az őszi védekezés másik fontos eleme az avar kezelése, tudni illik a lehullott levelekből képződött avarban, úgy a kártevők, mint a kórokozók át tudnak telelni. Piros Vilmos körte gyümölcsfa. Az avar eltüzelését vagy komposztként való felhasználását mindenképpen érdemes beiktatni az őszi kerti munkálatokba (a tűzben elégnek, megsemmisülnek, a komposztban pedig az ott végbemenő folyamatok révén elpusztulnak a kórokozók és kártevők). A Piros Vilmos szabadgyökerű körténél elmondható, hogy bár a hazánkban hulló csapadék elégséges mennyiségű, ám annak egyenlőtlen eloszlása miatt mégis szükséges az öntözés. A tápanyag utánpótlás nem nélkülözhetetlen eleme a kiskerti termesztésnek, de mindenképpen ajánlott, de figyelni kell a megfelelő arányokra.
Ültetési idő: Szabadgyökerű gyümölcsfa március-április, valamint október-november. Konténeres gyümölcsfa márciustól novemberig vagy fagymentes időben akár télen is. Gondozás: Téli lemosó permetezésre van szüksége, mely rügyfakadás előtt, száraz időben január-februárban történik, esetleg március elején. Az őszi lemosó permetezés ideje hasonló körülmények között november – december. A nyár eleji rovarölő lemosó permetezést meghálálja. Amennyiben kártevő vagy kórokozó ütné fel a fejét, úgy növényvédőszeres kezelés alkalmazható betegség specifikusan áprilistól-júliusig. Piros vilmos körte nike. A legtöbb gyümölcsfához hasonlóan 1-3 éves korban alakító metszést végezzünk, ezt követően a metszési munkája a tavaszi fenntartó metszésből áll, mely a ritkítást és a fiatalítást foglal magába. Kártevők, betegségek: mikoszferellás foltosság, varasodás, rozsda, monília, tűzelhalás, lisztharmat Fontos tudni: Kifejlett magasság: 5-8 m Sor- és tőtávolság: 5-6 m Termésérés: Augusztus vége – Szeptember eleje Vízigény: Nagy Fény- és hőigény: Közepes Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, rövid idejű tárolás, konyhai feldolgozás Védett tartalom A biztonságos és bőséges termés érdekében porzópár szükséges.
Termőképesség: Termőképességét tekintve 20%-al kevesebbet terem, mint az alapfajta. Virágzási ideje inkább késői, pollenadói a Clapp kedveltje, Bosc kobak Érési ideje: Szüreti időben 5-10 nappal követi az alapfajtát, csak rövid ideig tárolható. Gyümölcs jellemzői: Alakja hasonlít az alapfajtához. Fedőszíne teljes éréskor barnáspiros. Színeződésével egyes évjáratokban és termőhelyeken gond lehet. Fa jellemzői: Növekedési erélye és az ökológiai körülményekkel szembeni igénye hasonló az alapfajtához. Forrás: MKSZN Bosc kobak Szeptember közepén szedhető tartós tárolásra. Nagyon érzékeny a szüreti időre. Ha túl korán szedjük, nem érik be. 'Vilmos' körte. Clapp kedveltje Szedési ideje augusztus első hete, 1-2 hónapig tárolható, kitárolás után gyorsan túlérik. Conference Szeptember első hetében szedhető, ekkor a gyümölcsök jól tárolhatók akár 6 hónapig. Hardenpont téli vajkörte Tartós tárolásra október elején szedhető, februárig, márciusig tárolható. Gyümölcse decembertől frissen fogyasztható. Ilonka A Vilmos körte után körülbelül egy héttel, augusztus végén érik.