században kapta a Hörmann forrás nevet. Két okból is híres, egyrészt arról, hogy a Kőszegi-hegység legmagasabban fekvő (713 m) forrása. Másfelől névadójáról, Bethlen Gábor korának tragikus sorsú várnagyáról, Hörmann Mihályról. A forrás környékén is számos látnivaló található. Rövid sétával elérhető a Kendig-tető – a hegység egyik legszebb panorámáját kínáló hegygerince (kb. 10 perc, kék háromszög jelzés), a Stájer házak erdészeti múzeum és pihenőhely (kb. 15-20 perc kék jelzés a völgy felé), valamint az Írottkő csúcsra is innen indul az erdei túraösvény (kb. 30-45 perc, kék jelzés vagy kék plusz jelzés a hegy irányába). Hétforrás vagy Hét Vezér forrás A Hétforrás a Kőszegi-hegység legismertebb forrása, az osztrák határ mellett, a régi határsávban az erdő mélyén fakad. Hörmann forrás parkoló tábla. A bővizű forrást 1896-ban, a Millennium tiszteletére építették ki, hét kifolyónyílással, melyeket a hét magyar honfoglaló vezérről neveztek el. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm nevét kis kőtáblákon a kifolyónyílások felett feliratozva láthatjuk.
A templomhoz Krisztus szenvedéseit ábrázoló 14 stációépület mellett haladva juthatunk el. A Kálvária-templomot 1729 és 1735 között építették. A templom mellett álló kisebb kápolnát 1715-ben a Rákóczi-szabadságharcot követő pestisjárvány után Szent Donát tiszteletére emelték, majd később a Fájdalmas Szűzről nevezték el. A nyugodt dombtetőről Kőszeg szép panorámája és a környező szőlőskertek látványa tárul elénk. Szent Vid kápolna A Velem felett magasodó Szent Vid hegyen, a sűrű erdő közepén áll a Szent Vid kápolna. Egykoron itt volt a település, amit az értékes régészeti leletek is igazoltak. A Szent Vid-hegy az őskor óta lakott. Fejlett fémfeldolgozó és fémműves technikára utaló bronz és aranytárgyak tömege került elő. A XVIII. század elején Hilarian pálos szerzetes remetelakot és kápolnát épített a régi vár helyén. Hörmann forrás parkoló bérleti. A régi várról ma csak néhány csekély falmaradvány tanúskodik. A hegyen található Szent Vid templomot, amelynek tornyában 13. századi kerített lőréses alapokat találtak, már a 17. század végén jelzik a források.
882 méteres magasságával a Dunántúl legmagasabb pontjának számít az Írott-kő csúcsa, amely éppen a két ország határán, Ausztria és Magyarország között fekszik. A kőből épült kilátó így több irányból is megközelíthető, érdemes útnak indulni, a túra bármely évszakban csodás panorámát ígér! Panorámás túra az Írott-kő csúcsára Az Írott-kő több irányból is megközelíthető. A hosszabb, 14 km-es körtúra Velem központjából indul. Keresztkúti Erdei Pihenőhely Kőszeg. A K+, majd K jelzéseket követve érinthetjük a Szent Vid-kápolnát, majd az Írott-kő csúcsot. Megközelítés autóval Ennél jóval rövidebb, ám hasonlóan szép útvonal kiindulópontja szintén a festői Velem település. A falu szélén álló, elhagyatott Avar Hotel mellett szerpentines aszfaltúton haladunk tovább a hegynek felfelé. Néhány kanyar után a bal oldalon egy kisebb parkoló került kialakításra, innen egy könnyű sétával megközelíthető a Szent Vid-kápolna (akár visszafelé is jó program lehet). Mi most haladjunk tovább a kövesúton addig, amíg egy sorompóhoz nem érünk. Itt letehetjük a kocsit, ha azzal érkeztünk és gyalog induljunk tovább a Hörmann-forrás irányába.
Az Andalgó Hold Vendégház előtti parkolóból balra kell elindulnunk, ha a laktanyához készülünk. Javasolt autóval megtenni a távot (vagy busszal Velemig), mivel gyalogosan túl sokáig tartana. Autónkkal balra kifordulva a parkolóból, kövessük az utat a Szabóhegy felé. Ne térjünk le az útról, hagyjuk el a Kőszeg vége táblát. Hamarosan két buszmegállót látunk, az út két oldalán, ezt követően kell majd jobbra kanyarodnunk, a Szabóhegy irányába. Itt érünk rá a Panoráma útra. Haladjunk felfele, ne térjünk le az útról. Egy nagy zöld színű épületet fogunk látni (jobbró), először lentről, majd tovább haladva (megkerülve) oldalról is látni fogjuk. Hörmann forrás parkoló bérlet. Haladjunk tovább az úton, ne térjünk le róla. Lesz egy balra út (Tölgyes út), nem ide megyünk, menjünk tovább. A következő balra kanyarodási lehetőségnél kell letérni eddigi utunkról. A kanyarnál található egy piros sífelvonó, mellette parkoló és az út másik oldalán még egy turistaház is. Itt kell balra kanyarodni. (egyirányú út) Ez az út vezet minket 6km-en keresztül, ahol egy kereszteződéshez érünk.
Erdészeti Múzeumot hozott létre, amelyben a Kőszegi-hegység növény- és állatvilágát, valamint a táj történetét mutatja be. Nyitvatartás: Május 1-től szeptember 30-ig: Cs, Szo, V: 10-16 óra Október 1-től október 23-ig: Szo, V: 10-16 óra Belépőjegyek: Felnőtt: 240 Ft/fő, Gyerek és nyugdíjas: 130 Ft/fő, Csoportos belépő (15 fő felett): 120 Ft/fő Megközelítés: Hosszan, fáradtságot nem kímélő módon elindulhatunk Velemből, a velemi alkotóház parkolójától gyalogosan ( N 47° 20, 754' E 16° 29, 410' 363 m [GCSTAJ+parkoló]). Panorámás túra az Írott-kő csúcsára - Csodahelyek. A jelzést kövessük. A Szent Vid kápolnához érve térjünk át a jelzésre. Ha vége a turistaútnak, akkor a műúton jobbra induljunk el, míg el nem jutunk a Hörmann-forrásig ( N 47° 21, 525' E 16° 27, 585' 716 m [GCSTAJ+Hörmann-forrás]). Innen induljunk tovább a jelzésen a Stájerházakig (Velemből a célig 5, 6 km a távolság). Autóval Velemből egészen fel tudunk menni a Hörmann-forrás parkolójáig ( N 47° 21, 510' E 16° 27, 765' 725 m [GCSTAJ+Hörmann-forrás parkoló]) /útközben lesz egy elágazás, ott a Szent Vid kápolna felé kanyarodjunk/, és onnan a jelzésen jutunk el a Stájerházakig (A forrástól az út hossza 1, 8 km).
A Deseda-Kalanderdő a kisebb és a nagyobb gyerekek számára kínál élményeket, így főként a családoknak lehet kedvelt pihenőhelye, osztálykirándulásokat, tanulmányutakat szervezhetnek ide. A beruházás részeként többek között víz fölé nyúló madárfigyelőt, és egyéb, a természet megfigyelésére alkalmas helyeket építettek, illetve alakítottak ki, és lombfedeles tanterem épült ki tematikus tanösvényekkel. A kisebbeket fajátékokkal teli kalandjátszó, a nagyobbakat erő- és ügyességi elemekkel, sportszerekkel teli kalandpálya várja egész évben, ingyenesen. A beruházás tervezésekor gondoltak a fogyatékkal élőkre is, számukra is lehetőséget teremtve a kalandra. Desedai-parkerdő és Arborétum - Látnivalók, Somogyvámos - .. Ennek jegyében készült el a "guruló tanösvény" és került fel minden táblára Braille-írással is a tájékoztató szöveg. Az avató ünnepségről további képek az alábbi képre, mint kapcsolóra kattintva tekinthetőek meg a Híralbumok képgalériánkban! Forrás: MTI Fotók: Nagy László/Erdészeti Lapok Hírszerkesztő: Nagy László
Több korosztálynak szóló kalandjátékokkal, az egyes iskolai évfolyamok tudásszintjéhez igazított tanösvényekkel és az élővilág felfedezését és megismerését segítő információs anyagokkal találkozhat a látogató. Desedai parkerdő és arboretum. Az építés során gondoltunk a kisgyerekes családokra, az óvodai-iskolai csoportokra és a fogyatékkal élőkre is, úgy alakítva ki a Kalanderdőt, hogy minden látogató számára valódi élményt és érzelmi feltöltődést jelentsen az ott eltöltött idő. Célunk, hogy a kaposváriak és a távolabb élők, turisták és látogatók egyaránt felfedezzék és megszeressék a desedai "Kalanderdőt", és magukévá tegyék a SEFAG hitvallását: megismerjék, és ezzel együtt megtanulják tisztelni és védeni a természetet, mindannyiunk és utódaink közös kincsét. Köszönjük, hogy felkereste honlapunkat, reméljük, rövidesen a "Kalanderdő" látogatói körében üdvözölhetjük! Fehér István SEFAG Zrt., vezérigazgató Projekt bemutatása A Kalanderdő egy versenyképes ökoturisztikai attrakció, amely kihasználja a helyi természeti környezet nyújtotta adottságot, és többletszolgáltatásaival növeli annak vonzerejét.
Kalanderdő | Megközelíthetőség Kalanderdő | Deseda: földön, vízen, levegőben Desedai-parkerdő és arborétum Kaposvár Természeti érték, Kaposvár Deseda arboretum megközelítése Lombkoronaszinten lehet sétálni a Desedán | Kaposvár Fekete István Látogatóközpont - Deseda A tó bemutatása Kaposvártól északra található Magyarország leghosszabb mesterséges tava, a DESEDA. A tó valamint erdővel, mezővel tarkított környezete a kirándulóknak és a vízi sportok szerelmeseinek egyaránt kellemes időtöltést nyújt. A Toponárhoz közeli részt főként a fiatalok, a sportolást és a strandolást kedvelők látogatják, míg a Kaposfüredet, Magyaregrest és Somogyaszalót érintő partszakasz a csendet, nyugalmat keresők pihenőhelye. Megnyílt a Deseda-Kalanderdő - képgalériával! - Országos Erdészeti Egyesület. A Desedát teljes egészében körbe veszik változatos túrautak, melyek járhatók kerékpárral is. Hidegebb teleken a tavat ellepi a korcsolyázó emberek hada. Főként a 67-es főút hídja és az arborétum közötti területre koncentrálnak, a kedvező feltételek miatt. Halfauna: békés halak: ponty, amur, dévérkeszeg, kárász ragadozó halak: süllő, harcsa, csuka ezeken kívül megtalálható még: compó, balin, fehér busa, angolna, kősüllő, karikakeszeg, vörösszárnyú keszeg, bodorka, küsz, sügér, koi ponty, naphal, vágódurbincs, törpeharcsa, folyami géb, kínai razbóra védett halak: szivárványos ökle, vágó csík, réticsík Megközelítés: A tó több irányból megközelíthető.
Fekete István íróról kapta a nevét, aki maga is somogyi születésű, természetrajongó. Az épületben óriási akvárium és egy több emelet magas épített... Fekete harkály tanösvény Az útvonal kézzel fogható információkat nyújt a zselici erdő életéről: változatos élőhely-típusokat, különféle fafajokat, csodás lágyszárú növényeket, és akár rejtett életmódú állatokat lehet megismerni. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is... Rippl-Rónai József Emlékház és Látogatóközpont Kaposvár A Róma Villában lakott Rippl-Rónai József, a magyar festészet kiemelkedő alakja. Deseda-tó és arborétum - Deseda strand - mesterséges Paradicsom. A szobák a művész saját bútoraival és nyolcvan képével kerültek berendezésre. A Rippl-Rónai József Emlékház és Látogatóközpont a századeleji otthon miliőjét nyújtja a látogatóknak. Rippl-Rónai legjelentősebb... Steiner Gyűjtemény Kaposváron a Steiner család magángyűjteménye 19. századi öntöttvas használati- és dísztárgyakból áll: keresztek, kályhák, fali kutak stb. A kiállítás egész évben nyitva tart, előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
12 ápr Kategória Egyéb Deseda kalanderdő "Kalanderdő", mely a Kaposvár melletti Desedai arborétum és parkerdő, valamint a Gombás parkerdő területein fekszik. 2015 áprilisától vehették használatba a látogatók az új elemeket, így az ország leghosszabb mesterséges tavának tartott Deseda és a vizet körülvevő, különleges növény- és állatvilággal rendelkező táj minden igényt kielégítő kirándulóhellyé változik. Hamarosan több korosztálynak szóló kalandjátékokkal, az egyes iskolai évfolyamok tudásszintjéhez igazított tanösvényekkel és az élővilág felfedezését és megismerését segítő információs anyagokkal találkozhat a látogató. Az építés során gondoltunk a kisgyerekes családokra, az óvodai-iskolai csoportokra és a fogyatékkal élőkre is, úgy alakítva ki a Kalanderdőt, hogy minden látogató számára valódi élményt és érzelmi feltöltődést jelentsen az ott eltöltött idő. Célunk, hogy a kaposváriak és a távolabb élők, turisták és látogatók egyaránt felfedezzék és megszeressék a desedai "Kalanderdőt", és magukévá tegyék a SEFAG hitvallását: megismerjék, és ezzel együtt megtanulják tisztelni és védeni a természetet, mindannyiunk és utódaink közös kincsét.
Nagyatád határában a városközponttól két kilométerre találjuk a Fácánosi parkerdő t, mellette helyezkedik el a város által létrehozott nemzetközi faszobrász alkotótelep és szoborpark. A Dráva-mellék legjelentősebb települése, Barcs határában, a 6-os út közelében terül el a Barcsi Borókás. A területre - sok más botanikai különlegességgel együtt - jellemzõ a ligetes, borókás növényzet melynek egy része sajnos, néhány éve a tűz martaléka lett. A terület kezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága. Csak egy ugrás innen a - szintén a parkerdeinkhez tartozó - középrigóci autóspihenő. A Rigóc-patakra "felfűzött" halastavak közvetlenül csatlakoznak a több ezer hektárnyi erdőtömbhöz. A közelben található két védett fa. A Patkó Bandi fájaként ismert 703 centiméter törzskerületű kocsányos tölgy és egy hármastörzsű, lant alakú fekete fenyő, melynek közös törzskerülete 283 centiméter. A gazdaság a 70-es évek elejétõl kiemelt feladatának tartotta, hogy a kezelésében lévõ erdők megfeleljenek hármas szerepüknek (gazdasági, védelmi és közjóléti rendeltetés).