A kötet szerzője az idén 25 éves Lart pour lart Társulat tagja, a Besenyő család édesanyja, Szászi Móni, a nagyszerű rajzok Ilauszky Tamás képzőművész keze munkáját dicsérik. Rövid leírás...
"Biztos úgy van, ahogyan én gondolom? " Szászi Móni nap mint nap felteszi magának a kérdést. Régi diskurzus ez, hiszen már a (dráma)költő is megírta, és Hamletje szájába adta: "Több dolgok vannak földön és egen, mit bölcselmetek álmodni képes". Szászi Móni, aki ugyan nem tragédiát ír, hanem abszurdot, szintén a kérdező, sőt önmegkérdőjelező látásmód jegyében alkot. zászi Móni alapötlete a Besenyő család. Annak idején ezzel futott be a L\'art pour l\'art Társulat, Pista bácsistul, Margitostul, Boborjánostul, Nagypapástul. Magyar abszurd. Abszurdot csak úgy lehet írni, ha az ember kíméletlenül górcső alá veszi a valóságot. A konvencionálist, a megszokottat. Szászi móni férje olaj. Mint amilyen például a család. Ahhoz mindenkinek köze van. Ki ne ismerné a megcsontosodott szerepek csapdáit? A koreográfiákat, melyeket csak a férje-felesége, apja-lánya, apósa-veje játszathat az emberrel? "Kijelent valaki valami oltári nagy hülyeséget" - mondja Móni -, és megideologizálja egy baromi erős érvrendszerrel. Mi meg bedőlünk neki. "
Számtalan poénjukból lett szállóige (nem vitás például, hogy számos Margit elátkozta őket a "Nooormális?! "-ért), hovatovább még a gyerekek is besenyőcsaládosat játszottak az oviban (bár sokuknál ez csupán az otthoni valóság imitálása volt), és sikereik csúcsán valószínűleg még a büdös kriptaszökevény Anti bácsi is megkaphatott szinte bármilyen nőt. Szászi móni ferme ses portes. Aztán eltűntek a tévék képernyőjéről (kivéve a Comedy Central-t), de az utóbbi időben újra van műsoruk az m1-en, amiben a közkedvelt, ám jó ideje az eredetitől eltérő összetételű Besenyő család is ismét látható. És mindennek a tetejébe most itt ez a képregény. Aminek nagy előnye az élő fellépésekkel és a tévéműsorokkal szemben, hogy a leírt szó nem száll el, és elkapcsolni sem lehet. Az ember bármikor leveheti a polcról, ha épp egy kis abszurd humorra, kitekert, megveszekedett nyelvi poénokra, vagy szimplán csak bődületes idiótaságokra van szüksége. Az alap, hogy a szereplők itt is úgy néznek ki, mint a valóságban, és hogy az ember önkéntelenül is az eredeti hangjukon hallja, amit mondanak (ami azért ijesztő, mert valójában ez sem egy beszélő képregény).
"Vajjon, ha egyszer vége lesz a háborúnak, sok-sok esztendő elmúlik, az asztalos már csak karosszéket gyalul, mire fogunk leginkább visszaemlékezni egy pipa csöndes kiszívásánál? Mennyi minden titok kiderül, amire csak harminc vagy negyven esztendő mulva emlékezik az ember! " Móra Ferenc:Ének a búzamezőkről Móra Ferenc:Ének a búzamezőkről: Már napok óta tartozok nektek ezzel a bejegyzéssel, de csak nem akart magától elkészülni idő hiányában. Könyv: A Besenyő család kalandjai - Képregény ( Szászi Móni ) 198748. Régóta hányódik a polcomon a könyv, így a minden hónapban egy magyar olvasmány keretein belül ez akadt a kezembe, amit nem bántam meg. Nem vidám könyv, tele van szomorúsággal, halállal, de mégis megéri elolvasni. Móra nagyon jól ír, érzékletesen, tele hangulattal, érzelemmel. Az első pár oldalra nehezen álltam rá, mert nem könnyű, mai a nyelvezte, de utána ment mint a karikacsapás. Megszoktam és megszerettem. Olyan jó volt olvasni arról a régi korról, a szokásokról, a tájról, az egyszerű emberek szenvedéseiről a fent maradásért, a nagyszerű tájszólással, rég elfeledett szavakkal.
Halászi (Szigetköz) parasztbarokk lakóházak. Kép forrása A népművészettél kapcsolatos talán leggyakoribb tévedés, ha úgy tekintünk rá, mint valami ősi, autentikus dologra, amiből a város csak tanulhat. Ez bizonyos szemponból igaz is lehet, azonban a dolgok áramlása éppen fordított volt: a vidék vette át a várostól az építészeti és művészeti formákat és igazította az a maga igényei, ízlése szerint. Hasonlóképpen történt ez a parasztbarokk esetében is: a stílus Rómából került át Bécsbe, majd onnan a török hódoltság alatt és után Magyarországra, Győrbe, Pozsonyba, Budára, végül az ország szinte minden szegletébe, szinte az utolsó falu pajtájáig. 150-200 év alatt szinte mindent átformált: a bútorokat, a ruházatot (a hagyományos magyar népviselet sok eleme barokk eredetű), és nem utolsó sorban az építészetet. A MAGYAR BAROKK – Érettségi 2022. A falusi házak a városban, a templomokon és palotákon látott vonalak, elemek alapján épültek. Természetesen minden országnak megvan a maga "parasztbarokkja", Portugáliától Dél-Afrikán át Ausztriáig (utóbbi közeli rokona a hazainak), ennek a bejegyzésnek a tárgya viszont alapvetően a magyar parasztbarokk.
Egyéb epizódok: Stáblista:
Apafi Mihály, id. Bethlen Kata, Révay Erzsébet, Vay Ádámné Zay Anna, Ráday Pál, Forgách Simon ( 1669 – 1729) Petrőczy Kata Szidónia vagy báró Petrőczy, gróf Pekry Lőrincné ( 1662 – 1708) költőnő, kéziratos verses könyve a Petrőczi Kata Szidónia tulajdon kezével írt énekei.