Először meghámozod, utána négy részre vágod és kivágod a magházat, vagy fordított sorrendben: először négybe vágod, kiveszed a magházat és utána hámozod meg. Ahogy neked kényelmesebb. Körte tisztítva Feldarabolod. Körtelekvár készítése A feldarabolt körtéket egy lábosba teszed Hozzáadod a cukrot, a citrom levét, a fahéjat, szegfűszeget. Cukor hozzáadva Összekevered (a cukor már el is kezd feloldódni, mert a gyümölcs gyorsan levet ereszt). Elkezded főzni. Körtelekvár készítés. Kb. 20 perc forrás után a fűszereket kihalászod. (Egyszerűbbnek tűnhet a gyümölcsöt fűszeres vízben megfőzni, de akkor a főzővizet is el kellene főzni, és jóval tovább tartana a lekvár készítése. ) Cukor hozzákeverve Turmixolással besűríted. Ha dzsemet szeretnél készíteni, csak egy részét turmixolod meg, hogy darabos maradjon. Ha körtelekvár készítése a célod, akkor hosszabb ideig, addig mixeled, amíg a darabok eltűnnek. Turmixolás Zselésítő bekeverése. Ez a lépés csak akkor szükséges, ha a lekvár alapanyag meglehetősen híg (ez a körte fajtájától, nedvesség tartalmától függ) és nem szeretnéd nagyon hosszú ideig főzni.
Elkészítése: A körtét négyfelé vágjuk, magházát kivágjuk és puhára főzzük. Megvárjuk amíg kihűl, majd paradicsomdarálón ledaráljuk. Fél órát főzzük, és belerakjuk a rumaromát, a vaníliás cukrot és a cukorral összekevert dzsemfixet. Fél órát főzzük. Kimerítjük üvegekbe, hagyjuk kihűlni és a tetejére pici nátriumot teszek.
"Bárcsak befőttes üvegekbe tehetnénk a Karácsony hangulatát, és kinyithatnánk egyet-egyet minden hónapban. " Harlan Miller A 84 éves nagymamám a történetmesélő a családban. Akárhányszor körbe üljük a karácsonyi asztalt, rögtön belekezd egy tanulságos családi históriába, ami frappánsan passzol az alkalomhoz. Elmeséli, mit hozott a Jézuska a gyerekeknek a háború alatt, hogyan főzték az első szaloncukrot otthon, és mit tettek dísz helyett a fára. Annyi karácsonyi története van, hogy egy egész könyvet megtöltene. Nem is tudom, milyen lenne a Karácsony az erős hangja, az okos következtetései és a jóindulatúan kémlelő szeme nélkül. Három királyok ajándéka - Minálunk. De hála az Istennek, ezt nem is kell idén elképzelnem, mert Mama ott fog trónolni most is az asztalfőn! Idén amíg beszél, felveszem a történeteit. És a hangja… a hangja az összes elkövetkezendő Karácsonykor is velünk marad a mp3-ban. A furcsa elhatározásom Akkor fogadtam meg, hogy most már tényleg nem várok egy percet sem azzal a hangfelvétellel, miután elolvastam ezt a karácsonyi történetet: A Három Királyok ajándéka Két évvel ezelőtt decemberben, apukám telefonált, és azt kérdezte, hogy mit szeretnék karácsonyra.
Az arany a természetben elemi állapotban fordul elő. Főként a savanyú, kvarcban gazdag kőzetek (gránit, granodiorit, riolit, dácit) teléreiben lehet rátalálni. Az arany Nem kétséges, hogy minden kisgyermekes családnak jól jön az anyagi támogatás, s a pénznek bizonyára jó helye volt Máriánál és Józsefnél is. József tisztes iparos, a hagyományok szerint ács volt, s az újtestamentumi szövegek újrafordításai nyomán azt valószínűsítik, hogy tanult ember lehetett. A háromkirályok gyógyhatású luxusajándékai: miért pont aranyat, tömjént és mirhát vittek? - Karácsony | Femina. Azaz - ha lehet ilyet mondani - Jézus középosztálybeli családban született, ahol az aranyat nem csak gazdasági célból vehették számításba. Gregory J. Higby, a University of Wisconsin orvosi karának kutatója szerint a klasszikus ókortól fogva napjainkig használják orvosi célokra a mágikus-vallási erejű aranyat. Azonban érdekes módon a régi időkben az arany szinte semmilyen szerepet nem játszott a racionális terápiában, kivéve az álkapocstörés Hippokratész által leírt kezelését, ahol aranyhuzalt használtak a csontok rögzítésére. Csakhogy (az idősebb) Plinius, a Krisztus születése utáni első században élt híres történetíró lejegyezte az arany gyógyászati felhasználásának néhány módját.
A magyar néphit szerint pedig rontáselhárító. Mirha A szomáliai balzsamfából előállított szirupot, a mirhát a tradicionális kínai orvoslásban is használták. Az ókori Egyiptomban a mumifikálás során a test bedörzsölésére, balzsamozására alkalmazták. Szomáliai balzsamfa (Commiphora myrrha) Fotó: DavorLovincic / Getty Images Hungary Egyes feltételezések szerint az ajándék Krisztus jövőbeni szenvedéseinek, halálának szimbóluma is lehetett. A mirhaillóolaj sebfertőtlenítő, antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik, a gyógyításban betöltött lehetséges szerepeit napjainkban is vizsgálják. A három ajándék Krisztus különböző tulajdonságaira is utalhat: az arany uralkodói, a tömjén isteni, a mirha emberi mivoltára. Vitál Patika – Gyorsabb – jobb – higiénikusabb!. A cikk az ajánló után folytatódik Kutatók szerint az antikvitásban ezek megszokott ajándékok voltak uralkodók és istenek számára, ami azt illeti, feljegyzések alapján II. Szeleukusz, a Szeleukida Birodalom negyedik uralkodója Kr. e. 243-ban pontosan ugyanezeket az anyagokat ajánlotta fel Apollón isten tiszteletére Milétoszban.
Ez utóbbi területén a különböző fémekkel készített ötvözeteit használják. A leggyakrabban azonban a kincsfelhalmozásban és a pénzforgalomban van szerepe. A középkorban egyebek közt Magyarországon is az arany volt a legfontosabb fizetőeszköz, magának a pénznemnek a neve is az "arany" volt, amely elé gyakran odatették jelzőként a bányászása vagy a pénzverde helyének nevét: pl. körmöci vagy selmecbányai arany. 16-dik századi kép, az aranybányászokról. A Naptól az elvont égi hatalomig Az ókori kultúrákban az aranyat, mint a tökéletesség, a fensőbbség, a csillogás, az uralkodás és a maradandóság képviselőjét, gyakran a Nappal kapcsolták össze. Egy perzsa hagyomány szerint ugyan az eredettörténet fordított logikájú, itt ugyanis a kozmikus ember testéből keletkezett az akkor ismert hét bolygó és a hét fém (az arany egyenesen az ember lelkéből), a továbbiakban azonban a Nap volt a kiindulópont. Egyiptomban Ré napisten uralkodott, a görög mitológiában Apollónhoz kapcsolódva a Napból eredő fény és az ahhoz hasonlító tudást szimbolizálta az arany.
Szerinte az arany gyógyítja a fistulákat és a hasmenést. December folyamán az óvodákban és az istentiszteleteken a gyermekek fürdőköpenyt és törölközőt öltenek magukra, hogy előadják Jézus születésének történetét. Az előadásuk rendszerint azzal fejeződik be, hogy a napkeleti bölcsek megtalálják a kisded Jézust, és átadják Neki ajándékaikat: aranyat, tömjént és mirhát. Micsoda érdekes ajándékok voltak ezek! Bár sokan gyakorlatias jelleget tulajdonítanak nekik, mégis valószínűbb, hogy szimbolikus okokból adták éppen ezeket. Ez a Jézusnak adott három ajándék nemcsak a Szabadító eljövendő életét vetítette előre, 1 hanem – az Ő küldetése és megváltó áldozata által – a számunkra adott majdani ajándékait is megjelenítette. Az arany jellemzően a királyoknak adott ajándék, 2 mivel a királyi mivoltot és származást jelképezi. 3 Az arany arra is emlékeztet minket, miként biztosított Jézus Krisztus módot arra, hogy felmagasztosulhassunk. Mindenkinek, aki Jézus Krisztus szövetséges tanítványaként követi Őt és mindvégig kitart, megadatik az "igazlelkűség koronája" 4.
Ilyesmi lehetett az az arany darabka, amelyet az egyik napkeleti bölcs vitt ajándékba Jézusnak, a Biblia szerint. "H oztunk aranyat hat marékkal…" József Attila versbéli Gáspár királya (a Betlehemi királyok-ban) persze jó ízűen túlzott, amikor hat maréknyi aranyat emlegetett: ebből a fémből annak ellenére sem rendelkezett senki korlátlan mennyiséggel, hogy kezdettől mindenkit izgatott a különlegessége. Becslések szerint az emberiség ez idáig összesen annyi aranyat termelt ki a föld vagy a folyók mélyéből, amennyi egy kb. 27 méter átmérőjű gömböt töltene meg. Igaz, a világ tengereiben feltehetőleg még legalább 1 trillió tonnányi arany rejlik, oldott állapotban, de ez annyira ritka eloszlásban van jelen, hogy a kinyerésére alkalmas technológiát egyelőre senkinek sem sikerült megtalálnia. Az arany latin neve Aurum, és a vegyjele ennek alapján Au. Jellegzetesen sárga nemesfém, amely a periódusos rendszer 79. elemét alkotja. Az arany a természetben elemi állapotban fordul elő. Főként a savanyú, kvarcban gazdag kőzetek (gránit, granodiorit, riolit, dácit) teléreiben lehet rátalálni.
Fontos felhasználási területe a légúti panaszok kezelése is, ahol inhalálásra, szaunához és fürdéshez használt olajkeverékek alkotórészeként használható. Egyéb tulajdonságai: a bőrt nem irritálja és érzékenyítő hatása sincs. Mirha a tömjénhez hasonlóan a balzsamfafélék családjába tartozó szomáliai- (Commiphora molmol) és az Arábiában és Etiópiában honos arab mirha (Commiphora abyssinica) kérgének gyantájából nyerik. Mivel ez a gyanta híg, ezért a balzsamok közé sorolják. Neve az arab "murr", azaz 'keserű' szóból ered, keser ízű, balzsamos illatára utalva. Történelmi háttér: használata legalább 3500 éves múltra tekint vissza. Az ókori egyiptomiak halottaikat mirhával balzsamozták be, hogy megszépítsék azok utazását az örökkévalóságba, és hogy az e-világi életet tudatosabban élvezhessék, mirhaillattal füstöltek a szerelem és az érzékiség szimbolizálására. A mirha a híres egyiptomi illatkeveréknek, a kifinek is alkotórésze. Az ókori görögök elsősorban fertőtlenítő és gyulladásellenes szernek ismerték.