A terv olyannyira bevált, hogy az ellenség páni félelmében fegyvereit hátrahagyva iszkolt el. Egy másik monda szerint egy öreg sokác jövendölte meg az időpontot, amikor a törököt végre elűzhetik a környékről. Egy viharos éjszakán daliás lovag jelent meg a szigeten. Mohácsi busójárás régen és ma – kultúra.hu. Vezetésével a mohácsiak kifordított birkabőr subákba öltözve, ördögfejű maszkokba bújva, kereplőkkel, bunkókkal fölfegyverkezve átkeltek a Dunán, és a vihar elől a mohácsi házakba bújt törökök ellen vonultak, akik az ördögpofás, rémisztő alakok láttán hanyatt-homlok menekültek amerre láttak. Eddig a legenda. A történelmi tények alapján Mohács 1687-ben szabadult föl végleg a török uralma alól, s a 18. században népes, soknemzetiségű várossá (a magyarok, horvátok mellé szerbek és németek telepedtek le nagy számban) fejlődött. A török kiűzésének mondája a felszabadulást követő évszázadok során azonban a mai napig fönnmaradt, s sokan úgy tartják, hogy Közép-Európa és a Balkán egyik legnagyobb, legrégibb tavaszköszöntő ünnepe, a mohácsi busójárás ebből az időkből eredeztethető.
Ennek próbája az ujjhúzás volt: középső ujjukat összeakasztották, egymást húzták. Az lett a győztes, aki jobban el tudta húzni a másikat. A busók birkózása erőpróba volt. Az inkognitó fontos volt. Akit felismertek a maskarában, az hazament és más maszkot, gúnyát öltött. 2009-ben felvették a mohácsi busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az UNESCO 2009. szeptember 28. és október 2. között tartott kormányközi bizottsági ülésén a világ minden tájáról érkezett 111 jelölésről döntöttek a jelzett időben. Bővebben: UNESCO világörökség lett a Busójárás A mohácsi sokacok híres népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Mohácsi busójárás története. A mulatság régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott. Bővebben: Busójárás története
Forrás: MTI / Sóki Tamás Maszkos felvonulókat nézni és kólót hallgatni és vásári tócsnifajták között válogatni jó buli és kész. Azt eddig is tudtam, hogy busójárás egy 18. századig (legalábbis bizonyíthatóan eddig) visszanyúló sokác farsangi hagyomány, és azt is, hogy az ördögszerű maszkok azért ilyen félelmetesek, hogy elijesszék a telet. Az is rémlett valahonnan, hogy a legendákkal ellentétben a busómaszkokkal eredetileg nem a törököt űzték el a mohácsiak, mivel a sokácokat (a katolikus vallású délszláv embereket) csak Mohács felszabadulása után, 1700 körül kezdték nagy számban a környékre telepíteni. De azért volt néhány apróság, ami a magamfajta teljesen kezdő mohácsi turista számára újdonságként hatott. Például: 1. Busónak lenni komoly kihívás A maszk a helyiek állítása szerint elég nehéz, a jelmez rengeteg kisebb-nagyobb alkatrészből áll (bunda, gatya, harisnya, bocskor, öv, változatos kolompok és egyéb zajkeltő eszközök), és ezek a kellékek akár több százezer forintba is kerülhetnek.
Az Andrássy út, a Deák tértől a Liszt Ferenc térig, Budapest elsőszámú, törekvő- és luxus-márkák célpontjává fejlődött. Az utcát a párizsi nagykörút mintájára a 19. század végén a neves francia várostervező, Georges Haussmann irodája tervezte. A fákkal szegélyezett sugárutat 20 év alatt felépült neoklasszikus épületek övezik, és az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A közelmúltban a Magyarországon jelen lévő összes jelentős luxusmárka megnyitotta kapuit az Andrássy úton, többek között a Gucci, a Louis Vuitton, a Burberry, a Monclet, a Jimmy Cho, az Ermenegildo Zegna, valamint a nagy óramárkák, köztük a Rolex, Hubolt, Omega és Breitling. A luxusmárkák kínálatát olyan törekvő- és életmódmárkák egészítik ki, mint a Boggi, a Michael Kors, a PINKO, a Max Mara, a Max & Co, a Guess, a North Face és az Apple. Az üzlethelyiség egy 340 négyzetméteres földszinti egységből áll, amely alkalmas luxus vagy igényes márkák számára, és amely a félemelet nagy részének lebontása után a teljes, 6, 4 méteres belmagassággal büszkélkedhet.
Zártkörű megnyitóval, extravagáns kirakattal és provokatív kortárs gyűjteménnyel debütál a világmárkáknak otthont adó Andrássy úti multibrand áruház az Il Bacio di Stile. Szeptember 9-ével hivatalosan is megérkeztek Budapestre a világ vezető divatmárkáinak – köztük a Giorgio Armani, a Bottega Veneta, a Saint Laurent, a Lanvin, a Valentino és az Oscar de la Renta – legújabb kollekciói. A frissen megnyílt multibrand áruház építése 2011-ben vette kezdetét, mára pedig öt szinten több, mint negyven divatház ruháit és kiegészítőit vonultatja fel. "Két és fél évnyi kemény munka van mögöttünk, de azt gondolom, a végeredmény minden várakozást felülmúlt. Bátran kijelenthetjük, hogy minden szempontból páratlan kezdeményezést sikerült megvalósítanunk, hiszen az il Bacio di Stile nemcsak hazai, de régiós szinten is egyedülálló választékkal és árukészlettel, világszínvonalú környezetben várja az ide látogatókat" – vélekedik Küttel Gábor, az il Bacio di Stile marketingigazgatója. A mintegy 5000 négyzetméteres multibrand áruház hivatalos megnyitójára szeptember 4-én, zártkörű esemény keretében került sor, amelyen – a hazai és nemzetközi divat és közélet prominens szereplői mellett – Leonardo Ferragamo, a legendás Ferragamo-divatház alapítóinak egyike is megjelent.
A Konzum-tourist meghatározhatatlan turisztikai funkciója mellett Műtárgy szaküzletet létesített. A gyermekek birodalma lett a Meseország játékszalon, mellette a Párizsi cukrászdával. A Japán kávéház helyén létrejött a város legszínvonalasabb könyvesboltja, az Írók boltja, átmentve valamit a kávéházi hangulatból. Volt itt különleges optikai szaküzlet és csillár-márkabolt, így az Andrássy út mindenképpen kiemelkedett a szokványos városi üzletközegből. Azonban küllemükben ezek a boltok egyre inkább az új korszakot tükrözték, nem volt igény az eredeti interieur, kirakat megtartására, eluralkodott az alumínium, a sablonos dobozportál. Rendszerváltás után A rendszerváltás, persze itt is számtalan változást hozott. Eleinte a túlélésen volt a fő hangsúly, egyes boltok, átalakítás nélkül újabb funkciókat kényszeríttettek magukra, megjelentek a szerencsétlen üzletfelosztások. A külső képet számtalan öntapadós matricázott megoldás rontotta, a kereskedelem, az előző korszakhoz képest, ha úgy tetszik, kommerszebbé vált.
"Minden, amit karácsonyra szeretnék: egy kis fekete ruha, cuki Red Valentino magas sarkú, egy póni, egy Alexander McQueen clutch, még több táska és Te" – olvasható az Andrássy út 19. szám alatt található il Bacio di Stile egyik kirakatában, ahol a próbababák mögött nagyméretű karácsonyi kívánságlista hivatott a dekoráció és a reklám szerepét betölteni. Az árlistát már nem ilyen egyszerű elolvasni, ugyanis a kirakat legalján van, olyan kicsi betűkkel, hogy egészen le kell guggolni ahhoz, hogy böngészhető legyen. A kívánságok között szereplő póni talán csak vicc lehet, de miután megtudjuk, hogy a kirakatban lévő táska több mint négyszázezer forintba kerül, a listán pedig "még több táska" szerepel, már úgy vagyunk vele, hogy nyilván a póni beszerzése sem okozhat nagy anyagi gondot a célközönség számára. Fotó: Németh Dániel "Az egész áruház megálmodásánál, létrehozásánál a tulajdonosok törekedtek arra, hogy valami egyedülállót, igazi értéket adjanak Budapestnek" – válaszolja Nemes Tamás, az il Bacio kommunikációs vezetője arra a kérdésünkre, hogy miért permeteznek kis csöveken keresztül parfümöt az utcára.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A luxus áruk piaca idén mintegy 15-35 százalékos esést szenvedhet el. A fizikai boltok lehetnek a legnagyobb vesztesei a mostani helyzetnek. Azokban a régi szép időkben, amikor az átlagember még azt se tudta, hogy mi fán terem az a koronavírus, a személyes használatú luxusáruk piaca valósággal szárnyalt. Ez a szegmens 2009-ben még 147 milliárd eurós volt. Tíz év leforgása alatt a mérete majdnem megduplázódott. Ebből a fellendülésből jó pár hazai luxusipari cég is kivette a részét. A Gucci Magyarországnál például három év leforgása alatt 2018-ra a nettó árbevétel 1, 3 milliárdról 2, 8 milliárd forintra duzzadt. A Louis Vuitton itthoni leányvállalatánál ugyanezen idő alatt 1, 8 milliárdról 3, 5 milliárd forintra nőtt a forgalom. Bár a tavalyi beszámolók még nem érhetőek el, kevés kétség fér hozzá, hogy 2019-ben, amikor a GDP növekedés az 5 százalékot is megközelítette, a luxusüzleteknek továbbra is jól ment a szekere. Most, hogy az eladások minden ágazatban beszakadtak, persze elindultak a találgatások: vajon ha a járvány elkezd csitulni kik fognak elsők között magukhoz térni és melyek lesznek azok a szektorok, amelyeket ez a friss válság teljesen átalakít?