Aki nem hajt, lemarad A szülők túlságosan komolyan veszik az oktatási "mézes madzagokat", és azt hiszik, hogy végzetesen lemarad az elsős gyermekük, ha nem kerül be az emeltszintű természetbarát, angol, tánc, drámapedagógiai módszerrel, vagy valamilyen vonzó programmal dicsekvő osztályba. Pedig nem ez számít. Alsó tagozatban egyetlen fontos szempontot érdemes mérlegelni: a tanító személyét. Nyugodt, kiegyensúlyozott, tapasztalt tanítót válasszunk, akinek lehetőleg magának is van gyermeke, és láttuk a bemutató órán, hogyan bánik, főleg a lassabban haladó gyerekekkel. Mikor dönthet úgy a szülő, hogy a COVID miatt nem viszi iskolába a gyerekét? Utánajártunk a legfontosabb tudnivalóknak - Gyerek | Femina. Mai rohanó, nagyon gyorsan változó, versenyre épülő világunkban a szülők még inkább szeretnék megóvni gyereküket a konfliktusoktól, csalódásoktól és kudarcoktól – de ez még akkor sem mindig sikerül, ha jól ismerem a gyerekem, és a boldog ovis évek után – körültekintően választottam iskolát és tanító néniket. Az elsős Anna története "…Egy olyan versenyben, ahol biciklin indulnak a gyerekek, és valaki azt próbálja, hogy hátha futva is célba ér, sőt ő nyeri meg a versenyt, egészen biztos, hogy le fog maradni. "
Hiába tombol több hónapja a pandémia, az idei ősz teljesen másképp alakult az óvodák és iskolák számára, mint a bő fél évvel ezelőtti, tavaszi időszak. A tanév hagyományos működési rend szerint indult, a tanároknak és szülőknek a járványhelyzet miatt pedig még nagyobb lett a felelősségük, mint korábban, hiszen kiemelt figyelmet kell szentelniük mind a saját, mind a gyerekek egészségi állapotára és koronavírus-fertőzésre utaló tünetekre. Az iskolák jelenleg nagyrészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma - EMMI - által kiadott intézkedési terv alapján működnek. Ennek jelenleg már a harmadik változata készült el, ami október 1-je óta van hatályban, így sokszor nehéz követni a fonalat, milyen helyzetben hogyan járjon el a szülő vagy az intézmény. Szülőket és gyermekeiket érintő kérdések Még mindig sok kérdés merülhet fel a szülőkben azzal kapcsolatban, mi a teendő például, ha csak az orra folyik a gyermeknek, szabad-e iskolába vinni vagy sem, mi legyen a gyerekkel, ha az egyik családtagja karanténba kerül, vagy ha kiderül, hogy a tanára, diáktársa lett pozitív.
- A korompörkölt. - Mi az, amikor a hamburger mosolyog? - Kaján vigyor! - Hogy hívják az instant baglyot? - Neskuvik. - Honnan tudjuk, hogy a gyerekünk festő, vagy burkoló lesz? - Nekidobjuk a falnak, amelyik fennmarad, az festő, amelyik leesik, az burkoló! - Mi a hozzátartozó? - Rokonértelmű szó. - Mivé válik a villamos, ha megcsókolja a királylány? - Békávé. - Traktor. - Mi a fejtetű családi állapota? - Hajadon. - Hogy hívják másképp a reumakórházat? - Csúzda. - Hogy hivják a kicsi kopaszt? - Tarka. - Mit csinál az öreg néni a tükör előtt? - Ráncba szedi magát. - Hogy hívják a férfi börtönőrt? - Kancellár. - Mit néznek a kannibálok a tévében? - Egyen ön is milliomost. - Vannak önök között kannibálok? - kérdezi a misszionárius a bennszülötteket. - Nincsenek! A múlt héten ettük meg az utolsót. - Kedvesem, te a szépeket, vagy az okosakat szereted? - Egyiket sem drágám, én téged szeretlek! ---------
A lojális és fegyelmezett németek, a lázadó és szertelen magyarok egy közös célért, egy Európáért, amelyben minden nemzet otthon érezheti magát. Orbán Viktor szerint a 2015-ös migrációs invázió a kapcsolatokban nyílt törést okozott. A krízis önmagában is komoly próbatétel volt, de Rubiconná azért vált, mert felfedte a mély filozófiai, politikai és érzelmi különbségeket a nemzetről, a szabadságról és Németország szerepéről. Kiderült, hogy a magyaroknak és más közép-európaiaknak a haza immanens, a nemzet origó, hazaszeretet nélkül nincs egészséges érzelmi élet. Kiderült, hogy a németek az európai civilizáció másik ösvényén haladnak, valamiféle posztkeresztény és posztnemzeti állapot felé. A Merkel-titokról Orbán Viktor fejedelmi többesre váltott, amikor a Merkel-titokról értekezett. Mi, magyarok megértettük, hogy a németek ezt nem problémának, nem bajnak, nem orvosolandó civilizációs betegségnek, hanem természetes, sőt kívánatos, mi több erkölcsileg magasabb rendű állapotnak tartják. Az európai egység szövete felfeslett, már nem volt megállás.
Újabb írást jelentetett meg hétfőn Orbán Viktor a Szamizdat című, a miniszterelnöki honlapon megjelenő sorozatában. Írásban Timothy Garton Ash oxfordi történész róla szóló mondataira reagált, amelyek szerint ő egy "másik Európát" vezet és veszélyt jelent az unióra. Orbán Viktor elismerte, hogy a professzor jól ismeri Közép-Európát és "sokak számára adott inspirációt a kommunizmus és a szovjet megszállás ellen folytatott küzdelem éveiben", a magyar politikai vezetésben többen is hallgatták előadásait az Oxfordi Egyetemen – de most téved. Véleményem szerint valóban létezik egy nyugat-európaitól egyre inkább különböző, közép-európai kulturális, szellemi és politikai entitás, de ez nem veszély, nem fenyegetés, hanem jótétemény az Európai Unió, sőt Nyugat-Európa számára is – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: a történész mondatai inspirálták azt is, hogy az MCC múlt heti konferenciáján megpróbálja a Nyugattal megértetni a mai európai viták szellemi eszenciáját úgy "ahogyan azt mi látjuk".
A miniszterelnök szerint egyedül a tagállamok és polgáraik dönthetnek arról, hogyan akarnak együttműködni. "A tagállamoknak nem szabad elfogadniuk, hogy az Európai Bíróság a tagállamok népei és kormányai helyett politikai döntéseket hozzon. Ez nemcsak Lengyelország és Magyarország ügye, ez minden európai polgár és tagállam közös ügye. Ébresztő! " – fogalmaz Orbán Viktor miniszterelnök pénteken kiadott, Szamizdat 16. című írásában. A miniszterelnök szerint az Európai Unió Bírósága február 16-án arról hirdet ítéletet, hogy "lehet-e politikai és ideológiai feltételekhez kötni a tagállamokat megillető pénzügyi forrásokat. " Szerinte a főbíró nyilatkozatai nem sok kétséget hagynak afelől, milyen döntés várható. "A bíróság elnöke szerint a luxemburgi bíráknak nem is az előttük fekvő ügyről, hanem az európai integráció jövőjéről kell határozniuk. Másutt azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az ítélet az integráció következő fázisának alapjául szolgál majd. " A február 16-i ítélethirdetés az úgynevezett jogállamisági perrel kapcsolatos.
December 8-án Angela Merkel távozik a német kancellári hivatalból. A közép-európaiak életének egy darabja is vele távozik. Mi még értettük őt, ő még értett bennünket. Szovjet megszállás, kommunista diktatúra, ellenállás és népmozgalmak 1988-89-ben, győzelem, szabadság, újraegyesítés és a csúcskancellár, Helmut Kohl, az új államalapító. Magyar miniszterelnökként 1998-ban néhány hónapig együtt szolgálhattam Helmut Kohl kancellárral, aki atyai jó barátja, keresztény testvére és hűséges patrónusa volt a közép-európai népeknek. Merkellel évekig együtt ettük az ellenzék sovány kenyerét is. Majd először ő, aztán öt évvel később mi tértünk vissza a kormányrúdhoz. Együtt csináltuk végig 2010-ben a pénzügyi válságkezelést, harcostársak voltunk az Európai Unió egyben tartásáért folyó küzdelemben, és együtt néztük tehetetlenül és eszköztelenül az Európa számára tragikus orosz-ukrán háború kitörését. A lojális és fegyelmezett németek, a lázadó és szertelen magyarok egy közös célért, egy Európáért, amelyben minden nemzet otthon érezheti magát.