A hátrányos helyzetű gyerekek így ma szinte kivétel nélkül kevesebbet tudnak, mint márciusban, képességeik, készségeik visszafejlődtek. Ezen a helyzeten egy újabb bezárás tovább rontana, így a most iskolabezárást követelők egyben a hátrányok további növelésére voksolnak. Néhány országban, köztük Magyarországon is, a magas társadalmi státuszú gyerekeket is veszély fenyegeti az iskolák bezárásával. Ezeknek a szülőknek hazánkban túlságosan nagy része szabályosan bezárta a gyerekeit, sokan levegőre sem engedték őket, még többen megfosztották őket a barátaikkal, családtagjaikkal való találkozásoktól. A parlamenti pártok az iskolák bezárása mellett foglaltak állást | Demokrata. Sajnálatos módon a magyar kormányzati kommunikáció sem hívta fel a figyelmet arra, hogy ez nem csak felesleges, de veszélyes is (míg más országokban folyamatosan tájékoztatták erről a családokat). A kutatások szerint az iskolás korosztály lelki egészsége borzalmasan sokat romlott március óta. Rengeteg gyereknél tapasztalható depresszió vagy agresszió – mindkettő intő jel -, az öngyilkosság gondolatával foglalkozó gyerekek aránya pedig három-négyszeresére nőtt.
Ráadásul nemzetközi kutatások továbbra is azt támasztják alá, hogy járványügyi indoka az iskolák bezárásának nincs: a gyerekek igen kis számban kapják el a betegséget (még ha esetleg tesztelésnél pozitívnak bizonyulnak is), ebben a korosztályban a betegség lefolyása általában enyhe, és nem a gyerekek fertőzik meg a pedagógusokat és a nagyszülőket. Ettől még a pedagógusok tetszeleghetnek a "frontharcos" szerepében, akár meg is tapsolhatjuk őket, csak végezzék a dolgukat, segítsék a gyerekek tantárgyi és szociális tanulását, vállaljanak felelősséget a rájuk bízott gyerekek fejlődéséért és jól-létéért.
A falvakat, a kistelepüléseket nem szabad hagyni kiüresedni, nem szabad hagyni, hogy intézmények hiánya miatt azokban ne legyen élet – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zsujtán szombaton. Iskola bezárása magyarországon. Fülöp Attila a mintegy kétszáz lakosú község új idősotthonának avatásán azt hangoztatta: Magyarországon az idősotthoni férőhelyek száma 5 ezerrel nőtt az elmúlt években, ezzel párhuzamosan megkezdődött és részben be is fejeződött 10 ezer bölcsődei férőhely kialakítása is, elsősorban vidéki intézményekben. A vidékpolitikáról korábban iskolák, postahivatalok bezárása, kulturális intézmények megszűnése juthatott az eszünkbe, nem volt olyan bővítés, amiért egy fiatalnak érdemes lett volna helyben maradnia, amelynek köszönhetően a családok biztonságban tudhatták volna idős szeretteiket – jegyezte meg. Az államtitkár úgy vélte: a zsujtai beruházás a vidékfejlesztés fontos eleme, bizonyítja, hogy egy ilyen kis település is képes fenntartani egy olyan otthont, amely hétfőtől 90 idős ember lakhelyéül szolgál.
Arra a kérdésre, hogy fizetés nélküli vagy fizetett szabadságra mennek-e adott esetben a pedagógusok, azt mondta: ha úgy döntenek, hogy hétfőtől nincs iskolai tanítás, akkor a törvények szerint a pedagógusoknak távolléti díj jár. Ennek összege megegyezik a fizetéssel - jelezte. Ugyanakkor arra is kitért, hogy nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen a tanévnek majdnem az egyharmada még hátra van. Az érettségi pedig az egyetlen kimeneti pont, tehát meg kell próbálni arról is gondoskodni, hogy a vizsgát le lehessen tenni. Hozzátette: abban nagyjából egyetértés van az orvosszakértők között, hogy ez az egészségügyi válsághelyzet nem néhány hétig, hanem sokkal inkább néhány hónapig fog tartani. Nincs garancia arra, hogy mikor tudják újra kinyitni az iskolákat, ha a bezárás mellett döntenek, ezért gondolták, hogy válsághelyzetben, parlamenti demokráciában minden parlamenti frakcióval szükséges egyeztetni. A kormány számára az segítség, hogy ebben a kérdésben teljes az egyetértés - mutatott rá a tárcavezető.
Amióta éves bontásban vezetik a statisztikát, soha nem volt akkora a halálozások és a születések közötti különbség, mint 2020-ban, és szinte biztosra vehetjük, hogy 2021-ben ennél is rosszabb lesz a helyzet. Tavaly 3800-zal több magyar tért haza külföldről, mint ahányan kivándoroltak. Magyarország halálozási statisztika 2010 qui me suit. A házasságkötések száma 1986 óta nem volt ennyire magas, a válásoké 1958 óta nem volt ilyen alacsony – derül ki a KSH Népmozgalom, 2020 című kiadványából. Ahogy az előzetes adatok alapján számítani lehetett rá, 2020 lett a magyar demográfia elmúlt évtizedeinek legrosszabb éve. A Központi Statisztikai Hivatal most adta ki a Népmozgalom, 2020 című kiadványát, ebből az derül ki, hogy a természetes fogyás, vagyis a halálesetek és a születések közötti különbség 48 667 fő volt, a legnagyobb, mióta 1949-ben elkezdték éves szinten vezetni a statisztikát. Tavaly 140 900 magyar halt meg, 8, 7 százalékkal, több mint 11 ezer fővel több, mint 2019-ben. A születésszám a 2017 és 2019 közötti csökkenés után szépen nőni kezdett, a 92 233 születés 3, 4 százalékkal, több mint háromezerrel volt a 2019-es fölött.
Az elmúlt évtizedben – némi ingadozással – csökkent a vasúti balesetek során súlyosan megsérült személyek száma. Amikor nőtt a sérülések száma, akkor az összeköthető volt egy-egy súlyos katasztrófával, mint például a már említett spanyolországi szerencsétlenséggel, vagy a 2010-es buizingeni (Belgium) balesettel. Előbbiben körülbelül 140-en sérültek meg és 79-en veszítették életüket, utóbbiban pedig 162 sérült mellett 18-an veszítették életüket. 2016-ban a sérült utasok száma jelentősen nőtt az előző évhez képest, majd 2017-ben ismét csökkent és 2018-ban stabil maradt. 2019-re a sérültek száma (612) -18, 2% -os csökkenést mutatott. OS Országos Sajtószolgálat. 18 tagállamban ebben az évben egyetlen személy sem sérült meg súlyosan a vonatütközések során. Összességében tavaly előtt az EU 27 tagállamában csak egy személy sérült meg súlyosan annak következtében, hogy a vonat kisiklott. A mozgásban lévő vonat által okozott legtöbb súlyos sérültről Németországból (74), Lengyelországból (26) és Magyarországról (24) érkezett jelentés.
A fenti ábrán Budapesttel szemben a másik szélsőség Észak-Magyarország, ahol nem csak a szüléskori életkor kifejezetten alacsony uniós összehasonlításban (a 240 köztes méretű uniós közigazgatási egység * NUTS2 egységek, ezek Magyarországon a megyék szintje fölé szervezett régiók. közül mindössze 12, zömmel bolgár és román térségben rögzítettek az észak-magyarországinál alacsonyabb adatot), hanem a születéskor várható élettartam is. Az egészségügyi szolgáltatások minőségével, a társadalmi, gazdasági, kulturális és éghajlati körülményekkel is összefüggő mutató értéke Észak-Magyarországon 74, 5 év, ami több, mint négy évvel marad el a Budapesten mért értéktől, továbbá az EU területén mindössze egy romániai és egy bolgár térség jellemezhető az itteninél is kedvezőtlenebb életkilátásokkal. Magyarország halálozási statisztika 2012 relatif. A várható élettartam szempontjából sajnos egy másik magyar régióban, az Észak-Alföldön se sokkal jobb a helyzet: ugyan az itt születettek átlagosan egy évvel hosszabb életre számíthatnak a statisztikák szerint, még a 75, 5 éves érték is olyan alacsonynak számít uniós összehasonlításban, hogy csak nyolc – zömmel szintén bolgár és román – régió adatait múlja felül.