"Az Eucharisztikus Kongresszussal kezdődött, ahol én nyilvánosan is megvallottam a hitemet, amit egyébként sosem titkoltam, hiszen gyerekkoromtól velem van, természetes része a minden napjaimnak. Álmomban nem gondoltam volna, hogy egyes médiumokból, emberekből milyen elképesztő gyűlöletet vált ki. Pont azokból, akik folyamatosan az elfogadást, toleranciát kérik számon azoktól, akik nem az ő szájuk íze szerinti értékrendet vallják. Nem áll le az orosz gázszálítás annak, aki nem regisztrált rubeles fizetésre | 24.hu. Folyamatosan azzal támadtak, hogy nincs érettségim, magyarán leostobáztak, megvett a hatalom, álszent vagyok... Ez is érdekelheti: Tóth Gabi Krizsán Lilinek adott tanácsot Miközben ebben az időszakban nekem a politikához közöm nem volt. Csendben jegyzem meg, hogy a választási kampányban sok vidéki honfitársam kapta meg az ostoba jelzőt. Mondjátok, mi ez, ha nem kirekesztés, lenézés? Számomra persze, ez nem volt újdonság, 17 év alatt kaptam már ennél durvább támadásokat is, például a magukat értelmiséginek tartó kollégák rendszeresen gúny tárgyává tettek azzal, hogy tájszólással szóltak hozzám.
tegnap 21:16 Gabi tiszta vizet öntött a pohárba / Fotó: Pozsonyi Zita Az énekesnő elárulta, mi áll a vallása és nemzeti érzelmei nyíltabb felvállalásának hátterében. Tóth Gabi a 2005-ös Megasztárban robbant be a köztudatba, azóta pedig számos stílusváltáson ment keresztül. Különböző korszakaiban olyan előadókhoz hasonlították, mint Pink, Lady Gaga vagy éppen Rihanna. ( A legfrissebb hírek itt) Az elmúlt évben azonban egy jóval visszafogottabb stílus lett a sajátja, illetve a korábbinál sokkal nyíltabban vállalta a vallását, a magyar nemzet iránt érzett szeretetét, ami a dalaiban is tükröződött. Az vagyok akismet. A korábbi vadóc előadó ugyanis népies, sokak számára teljesen meglepő számokkal állt elő, amelyek miatt kapott hideget-meleget a hozzászólóktól. Gabi szerint úgynevezett karaktergyilkosságot hajtottak végre rajta, amiben nem csak a rosszakarói, de a kollégái is szerepet játszottak, akik sűrűn gúnyolták vidéki származása miatt. Az őt érő kritikákat követően a fiatal édesanya úgy döntött, egy hosszabb posztban számol be a mögötte álló időszakról, és arról, mi is áll a sokak számára feldolgozhatatlan átalakulása mögött.
És miután nagy nehezen megtaláljátok egymást, még mindig fennáll a veszély, hogy élőben rohadtul nem fogtok szimpatizálni. Ebben az esetben pedig az egész randi a "hogyan éld túl ezt a végtelenül unalmas estét" gondolatiság jegyében fog telni. De tudom, én vagyok bunkó és keretes... Dopeman : Az vagyok, aki vagyok dalszöveg, videó - Zeneszöveg.hu. szóval, tisztelet a kivételnek. - Az vagy, ez kétségtelen. És lehet, pont emiatt vagy szingli is... de ettől még jó lenne mielőbb elindulni bulizni, Miss hiszek a szerelemben és csak személyesen akarok ismerkedni - zárta le a témát Fruzsi nevetve, majd alig pár órás készülődés után útnak indultak Grétával az éjszakába. B. Barbi novellája Nyitókép: Shutterstock
Hibáztam, hogy a második levelekkel együtt nem küldtem magamról egy ruha nélküli portfóliót is. Az is az én butaságom, hogy nem estem hanyatt a beállított, "egyszer nyaraltam, ezért az utazás a hobbim" című képektől sem. És baromira utáltam naponta órákat a gép előtt ülni és levelezni napi rutinról vagy az áhított világmegváltásról. Ráadásul párhuzamosan több partnerrel ismerkedik mindenki, ez pedig szintén nem az én műfajom. Én nem akarom, hogy napi rutinná váljon az ismerkedés, ez annál különlegesebb! Mondjuk, legalább azt megtanultam, hogy 3-4 üzenet után már arról is kell írnom, hogy mit csinálnék vele az ágyban. Csak mert ez jó "játék". - Na, végre valami érdemleges! És mit is csinálnál? - Mit? Semmit! En vagyok az aki nem jo dalszoveg. Felvállaltam a prűd picsa jelzőt, és befejeztük a beszélgetést. - Elég uncsi vagy! - vetette oda két cinikus kacaj között Fruzsi. - Tudod, hogy sokan, akik fent vannak, komolyan gondolják ezt a párkeresés dolgot. Azért, mert neked 23 nap alatt nem jött össze, ne általánosíts, és az sem baj, ha türelmesebb vagy!
#4. Nem vesznek olyan dolgokat, amikre nincs szükségük Nem halmoznak fel, nem vesznek egy huszadik csizmát, hanem helyette arra költik a pénzüket, hogy világot lássanak és jól érezzék magukat. Nem akarják bizonygatni a társadalomban elfoglalt helyüket a drága holmik felhalmozásával. #5. Nem utálják magukat az érzelmeikért Hanem hagyják, hogy azok szabadon áramoljanak, hiszen tudják, hogyha elnyomják a kellemetlen érzéseket, akkor azok előbb- utóbb sokkal rosszabb formában ütik fel a fejüket. #6. Felismerik, hogy nem kell magukat folyton gyötörni Gyakran hajlamosak vagyunk problémákat kreálni, amikor túl önfeledtnek érezzük magunkat és túl simán megy minden. Az vagyok aki vagyok biblia. Azok az emberek, akik azonban elégedettek az életükkel, kerülik a felesleges feszültséget és agyalást. #7. Nem vágynak kétségbeesetten a megerősítésre Nem kérdezik körbe az összes ismerősüket egy-egy döntés meghozatala előtt, hogy szerintük mit kellene tenniük. A legtöbb ember mások által próbálja meghatározni önmagát, de nem ők! Magukért tesznek dolgokat és azt az opciót választják, ami legközelebb áll a szívükhöz.
Úgy gondolom, hogy a Művészet megegyezik a Könyv. Ha valamit könyvnek hívunk, az nem következtet a minőségére … csak abból fakad, hogy szándéka van. A festmény művészet, a táncelőadás művészet, a rajz művészet, a film művészet … amellett érvelne, hogy akár egy hírműsort is művészetnek nevezhetne. Michaelangelo szobrai a bibliai történeteket közölték … függetlenül attól, hogy sikeresek-e, szörnyűek, értelmetlenek vagy remekművek vitathatóak-e, de nem "művészet"-e vagy sem. Ha arra kíváncsi, hogy valami művészet-e, akkor segíthet megkérdezni: "Az a személy volt, aki ezt létrehozta: Megpróbált tanítani nekem valamit? A világról, önmagamról, a közösségemről, az érzéseimről, önmagukat? Kísérlet arra, hogy cselekedjek vagy érezzem? Tegyen fel kérdést vagy értsen meg valamit? Az alkotók félre szándékoznak, ez éreztet, gondolkodik, kérdés vagy cselekedet? Azt mondanám, hogy ha a válasz ezekre bármelyikre igen, akkor valószínűleg művészet. Ha a válasz nem, akkor a válasz kevésbé egyértelmű … végül is lehet, hogy nem te vagy a célzott közönség … de legalább rendelkezel egy olyan alapvető keretrendszerrel, amely elősegíti a helyes gondolkodást.
Amíg valami körül ilyen méretű társadalmi tevékenység zajlik, addig joggal merül fel a kérdés, hogy vajon tudjuk e egyáltalán, miről beszélünk? Hát ez is egy művészeti alfórum, és kaptam rá pár frázist, amik nyilván nem visznek közelebb ahhoz, hogy mi a művészet. Szándékosan tettem fel ilyen egyszerűen a kérdést. De válasz nem jön, és nem is fog, ennek ellenére a fél ország érdemben próbál róla beszélni. Ezért voltam rá kíváncsi, hogy egy erre a célra létrejött internetes alfórumon tudják e egyáltalán, hogy miről beszélnek. Mert azalapján, amit Te elmondtál, teljesen felesleges róla beszélni, mert szubjektív viszony valamihez. Na de ránk nagyon jellemző, hogy beszélünk dolgokról, de nem tudjuk, mi az. Ilyen pld a szabadság, szépség, de leginkább a boldogság. Ember még nem tudta nekem megmondani, mi a boldogság, ugyanakkor világ tele van evvel kapcsolatos idézetekkel, elvárásokkal, kapcsolatok mennek tönkre, mert nem boldog az ember, szemrehányéás, hogy "nem teszel boldoggá", stb stb, de mikor rákérdezek, némán hallgatnak arról, hogy mi az, amiről az imént beszéltek.
Összeadódik, kivonódik, rásimul, átolvad az egónkon, a tárgyakon és a körülményeken egy látomás. Ködbe burkolózik, színeket, formákat képez ez a tovább gondolás. Lüktet, vibrál, ordít, dühöng és szétterjed, mint képzet és társítás. Az érzés örül, belakja a testet, a teret és a szívet, majd libabőrt csinál. Talán ez a művészet? Értelme nem a molekuláiban, hanem a megélésében rejtőzik. Megismételhetetlen hangulatban ő a lélek kicsiny ürege. Nem fér sokféle megközelítés bele. Semmilyen tudomány, találgatás, vagy objektivitás. A művészet maga a hír a televízióban, csók a hálószobában. A ki nem mondott szinkronicitás. Ott van a szemöldökben, minden ráncban, arckifejezésben, valamint álló – vagy mozgóképben. Kockacukorként zuhan a kávéba, esőcseppként érkezik az orr hegyére, és észrevétlenül pihen a levegőben. Láthatatlan pollenként evődik a bőrbe, szellőként bújik a kabátunk alá. Üzeneteket hordoz, mint a városunk hűséges postása, s mikor célba talál, átjár. Megborzaszt, átölel, elriaszt, felháborít, szeretettel, rajongással tölt el… A művészet ilyen?