Felnőttkorban ajánlott védőoltások - útmutató háziorvosoknak Fél évszázada azért kezdtünk oltásokat adni, hogy leküzdjük a járványos fertőzéseket. Ma azért oltunk, hogy egészségesek maradhassunk. Forrás: Magyarországon a gyermekkori vakcináció példamutatóan jó hatékonyságú, ugyanakkor – más országokhoz hasonlóan – a felnőttkori vakcináció messze elvi lehetőségei alatt marad. Ennek egyik fő oka az orvostársadalom és persze a laikusok ismeretanyagának hiánya a vakcinációval, annak indikációjával, hatékonyságával kapcsolatban. Régen túl vagyunk már azon, hogy a védőoltások ügyét kizárólag "gyermekügyként" lássuk. Nyilvánvaló, hogy az évről évre elérhető újabb prevenciós lehetőségek nemcsak a kicsiknek, hanem éppen a felnőtteknek, egyes krónikus betegséggel küzdőknek is fontos egészség esélyt adhatnak. Ajánlott védőoltások felnőtteknek 1. Nincs olyan életkor, élethelyzet, melyben ne lehetne az évről évre bővülő oltóanyag választékból személyre szabottan megelőzési lehetőséget ajánlani egészséges fiatalnak, szívbetegnek, krónikus betegnek, idősnek, utazónak – írta dr. med habil Mészner Zsófia PhD az Orvosok Lapja legfrissebb számában.
Ugyanis több ismerős családot elért az elmúlt hetekben, és mindenkit keményen megviselt a napokig tartó nagyon magas, közel 40 fokos láz. Az NNK alapvetően 60-65 év felett, valamint idült keringési és légzőszervi betegségben, valamint anyagcsere-betegségben, veseelégtelenségben, haemoglobinopathiában szenvedőknek ajánlja az oltást, náluk ugyanis nagyobb valószínűséggel következik be halálos bakteriális felülfertőződés (elsősorban pneumococcus okozta tüdőgyulladás). Az oltást évente javasolt megismételni, ugyanis az influenzavírus nagyon változékony. Az influenza ellen évente érdemes oltatni, főleg 60 év felett, vagy ha kisgyerek van a családban Fotó: Shutterstock Pneumococcus A pneumococcus elleni védőoltás ugyanazok számára indokolt, mint az influenza elleni, elsősorban a már említett felülfertőződés miatt. A baktérium leggyakrabban középfülgyulladást és tüdőgyulladást okoz, de kisgyerekeknél és időseknél akár gennyes agyhártyagyulladást is okozhat. Ajánlott védőoltások felnőtteknek ajánlott napi d. A védettség szerencsére sokáig tart, rendszeres emlékeztető oltás nem javasolt, csupán különleges esetekben szükséges 5-10 év után, illetve 65 év felett ismételni.
Érdemes tudni: A tetanuszt sokféleképpen el lehet kapni Ha szögbe lép vagy megszúrja magát, mindenképpen gondolnia kell a tetanusz veszélyére, ám a baktérium egy aprócska tűszúráson, állati karmoláson, hólyagon, csípésen vagy égési sérülésen keresztül is bejuthat a szervezetbe. Haladéktalanul menjen kórházba, ha fertőzésre utaló jeleket – nyaki merevséget, nyelési nehézséget, a hasizmok feszülését, görcsöket, izzadást, lázat – észlel. Utoljára 5 éve kaptam tetanuszoltást, de beleléptem egy szögbe, és a sürgősségin azt mondta az orvos, hogy újra be kellene oltatni magam. Valóban szükség van erre? Igen. A tetanuszfertőzés halálos lehet. A tetanuszt illetően mindenkinek egyéni védelemre van szüksége. Magyarországon az 1941 után születettek már kaptak tetanusz ellen alapimmunizálást. A csecsemő és gyermekkori védőoltási programban részesültek számára a 11 éves kori oltás után 10 évvel javasolt emlékeztető oltás. Agyhártyagyulladás Elleni Védőoltás Felnőtteknek | Felnőtteknek Ajánlott Védőoltások. Akik kimaradtak az alapoltásból, azok 3 tetanusztoxoid oltással alapimmunizálhatók.
Kémiai kötések A kémiai kötés az atomok között molekulák vagy más atomcsoportok létrejöttekor kialakuló kapcsolat. Fajtái: elsőrendű kötések: ionos kötés, kovalens kötés, fémes kötés. másodrendű kötések: van der Waals- kötés, hidrogénkötés. Kémiai kötések Elsőrendű kémiai kötések Az elsőrendű kémiai kötések az atomok közötti kapcsolatokat és a vegyületek sajátságait hozzák létre. Ionos kötés: úgy jön létre, hogy az egyik atom által leadott elektronokat a másik atom felveszi. Így önálló ionok keletkeznek, amelyek ellentétes elektromos töltésük következtében kölcsönösen vonzzák egymást, így kialakul az ionkötés, illetve az ionvegyület. Az ionokat elektromos vonzóerők tartják össze. Az ionkötésű vegyületekben az egy-egy atom által leadott, illetve felvett elektronok száma, az ion kémiai vegyértéke. Általános kémia | Sulinet Tudásbázis. Kovalens kötés: a kovalens kötésben az egymáshoz kapcsolódó atomokat többnyire egy kémiai elektronpár tartja össze, amely oly módon mozog, hogy pályája mindkét atommagot körülveszi. Fémes kötés: a fématomok kapcsolódásakor a lazán kötött elektronok leszakadnak, és ezáltal az összes atommag vonzása alá kerülnek.
A többi molekulapályára kerülő elektron úgynevezett nemkötő molekulapályán fog elhelyezkedni. Ha a kovalens kötés elektronfelhője két azonos elektronegativitású atomtörzset köt össze, akkor a kovalens kötés szimmetrikus elrendezésű. Ilyenkor apoláris kovalens kötésről beszélünk. Ha a közös elektronpár két különböző elektronegativitású atomtörzset kapcsol össze, akkor az elektronfelhő nem lesz szimmetrikus. A nagyobb elektronegativitású atom jobban vonzza a kovalens kötésben lévő közös elektronokat. 1. 2. Kémiai kötések – Érettségi harmincévesen. Ilyenkor pólussal rendelkező, poláris kovalens kötés alakul ki. c., Fémes kötés Fémes kötés a kis elektronegativitású atomok halmazából alakul ki. Az atomok a legkülső elektronhéjon lévő, lazán kötött elektronjaikat leadják. Így pozitív töltésű fémionok keletkeznek, amelyek szerkezete hasonlít nemesgázokéhoz. A leszakadó elektronok kollektív, delokalizált elektronfelhőként fogják körbe a fémionokat. 1. Soroljuk fel és jellemezzük az elsőrendű kémiai kötéseket! Mi az alapvető különbség a kötések között?
Fémek más fémekkel vagy nemfémekkel alkotott keverékei. Melyik kristályrácsra jellemző ez a kijelentés: 'olyan kristályrács, amelyben nagyszámú atom kapcsolódik össze kovalens kötésekkel. '? Fémrács Kémia kvíz: Okosabb vagy mint egy 7. -es?
Az elektronpár elektronsűrűségének maximuma a két atomot összekötő egyenesen található. Pi-kötés [ szerkesztés] A pi-kötés (π-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyet párhuzamos tengelyű p-pályák képeznek. Abban az esetben beszélhetünk pi-kötésről, ha a kötés síkszimmetrikus és a szigma-kötés tengelye a pi-kötés szimmetriasíkján fekszik. A σ-kötésnél gyengébb a kötőereje. A pi-kötés nem teszi lehetővé a kötésben részt vevő atomok szabad forgását. Az elektronpár elektronsűrűségének maximuma a σ-kötés alatt, fölött és mellett található. Datív kötés [ szerkesztés] A datív kötés olyan kovalens kémiai kötés, amelybe a kötő elektronpárt csak az egyik atom adja egy nemkötő elektronpárjával (pl. szén-monoxid). Delta-kötés [ szerkesztés] A delta-kötés (δ-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyben a két részt vevő atom d-pályái válnak közössé. Először a dikálium-oktaklorodirenátban (K 2 Cl 8 Re 2) fedezték fel, a két réniumatom között.