Kanadai olvasóink nagy része talán nem ismeri Sayfo Omar-t, aki Magyarországon kívül Omar Adam Sayfo néven szerepel és az Utrechti Egyetem doktorandusza. Az apai ágon szír származású újságíró a szélsőjobboldali Magyar Demokrata című hetilap külpolitikai szerkesztője újságírója*. Ez lenne Bencsik András lapja, aki eddig az álcivil Békemenet nevű pártfelvonulás egyik szerves résztvevője volt. Sayfo Omar ezúttal a Mandiner című mérsékeltebb konzervatív blogban írt egy esszét a vallásszabadságról, illetve a vallásos emberek által elszenvedett üldözésről. Az esszé meglepően higgadt, árnyalt és – horribile dictu! – szabadelvű volt szellemiségében. Ki a F..szom az a Bencsik András?? - Magyar Nyugat. Lényegében azon az állásponton van a szerző, hogy valamennyi vallás követői között létezik egy olyan hajlam, miszerint a szenvedést próbálják kisajátítani. Így fogalmaz Sayfo Omar: "Zsidók, keresztények, muszlimok egyaránt hajlamosak azt hinni, hogy őket üldözik leginkább világszerte. Valójában azonban egyetlen felekezet sem birtokolja sem az agresszor, sem pedig az áldozat monopóliumát.
"Én nem vagyok a Néppárt tagja, úgyhogy meg merem kockáztatni, hogy azt mondjam: ez a Weber egy szar ember. " – Ilyen bájosat mondott a békemenetes Bencsik András, a Hír Tv Sajtóklubjának rendes tagja, a volt pártrovatvezető. Majd erre ezt reagálta Bayer Zsolt, a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének tulajdonosa, lovagkeresztes szellemi mérföldkő és verbális verőember: "A számból vetted ki a szót". Gajdics Ottó, valahai munkásőr pedig elégedetten hümmögött, eltelten göcögött a jobboldali kultúrfölény efféle ékes megnyilvánulásától. Mint kitetszik, a Hír Tv Sajtóklubjának rendes tagjai a rosszabb fajta kocsmai csőcselék nívóján állanak, és ezen a ponton én kérek elnézését a jóravaló alkoholistáktól, akik amúgy csak csendben iddogálnak a sarokban. Bencsik szája | Rezeda világa. Hogy ki, hol, mit okádik, voltaképp magánügy. Ez a szarozás a képernyőn már nem is feltűnő, volt már ennél, és lesz is még rosszabb. Hanem a viszonyok. Hogy a békemenetes Bencsik, a volt pártrovatvezető Orbán Viktor védő öleléséből ordibál kifelé.
A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Az egyének vallási alapon történő üldözése sokszor nem hitbeli vitákat, hanem politikai érdekeket és gazdasági erőviszonyokat tükröz. (…) A muszlimok, zsidók, keresztények, buddhisták egyaránt hajlamosak kisajátítani a szenvedés, üldöztetés jogát. A vallásos embert ez megerősíti a hitében, és egy nagy globális közösség részévé emeli. Ettől azonban sem az elnyomó, sem pedig az elnyomott szerepe nem válik senki monopóliumává. " Sayfo Omar külön kitér a muszlimokra és jegyzi, hogy európai szemszögből nézve sokak számára ez a vallás "veszélyesnek" tűnik és ennek az a következménye, hogy – például – Franciaországban és Dániában a szekularizáció jegyében lényegében e "veszélyre" reagálva alkotnak törvényeket és hoznak meg intézkedéseket. (Ez a vita Québec tartományban is lefolyt, az előző Parti Québécois kormány idején és erről részletesen beszámoltunk. ) Dániában például nehezen kapnak vízumot külföldi muszlim prédikátorok. Dr. Bencsik András Mihály Békemenetelő Úrból a hajdani munkásőr beszél?. Franciaországban a vallási jelvényeket tiltják az önkormányzati intézményekben, így a keresztet, a kipát és a fejkendőt is.
Pénzzel, műsoridővel, és az ilyen teljesítményért való vállveregetéssel kitömve, voltaképp érinthetetlenül. Bencsik, Bayer, Gajdics – meg a többi – efféle undorító hangja a beszari nagypofájúaké, akik csak a csürhe óvó langymelegéből mernek csak tutulni a világra. Orbán is a függöny mögé bújik, ők pedig a mindenkori hatalom mögé (pártrovatvezető, munkásőr, most meg a keresztény kurzus), ami nem az elvtelenség miatt undorító, hanem a jellemtelenség miatt elsősorban. S bár Bencsik nem tudja, mert nem veszi észre, de ezt vallja be a tekintetes bíróságnak a mondatával: "Én nem vagyok a Néppárt tagja, úgyhogy meg merem kockáztatni, hogy azt mondjam: ez a Weber egy szar ember. " – Ha tehát nem kell számonkéréstől tartania, szarozhat, amennyiben viszont felelnie kellene a szavaiért, ilyet nem mondana egyáltalán. Itt áll előttünk pőrén és csupaszon a Fidesz-jellem, amely addig nyílegyenes, míg következménye nincsen. Ha igen, már sunnyog és lapít. "Szeretném megismételni a bocsánatkérést Manfred felé és a többi kollégám felé.
A szélsőségesek viszont képtelenek arra, hogy ütköztessék a véleményüket, nézeteik sincsenek, vak hitek mozgatják őket és egyszerűen meg akarnak semmisíteni mindenkit, aki az útjukat keresztezi – jelentette ki Schiffer András. A Jobbikot politikai zsákmányszerzőkként definiálta az interjúban s az MSZP-be is rúgott egy finomat a Demokrata-interjúban, mondván: a szocialisták is próbálkoztak a Jobbikéhoz hasonló gesztusokkal, de amikor Gyurcsány Ferenc "rájuk szólt", akkor meghátráltak és a "teljesen agyatlan, destruktív hozzáállást választották". Kérjük ossza meg cikkünket, hogy mindenkihez eljusson, így segíti lerombolni a kormányzati propagandát!
Figyelt kérdés Jól elvan a luxusnyugdíjából? Felveszi a 13-ik havit? 1/9 anonim válasza: jan. 27. 12:17 Hasznos számodra ez a válasz? 2/9 anonim válasza: 83% Vérbíró felmenőjű, berakták segghülyén valami gyárvezetőnek, a rendszerváltáskor amit onnan összelopott ingatlanokba fektette, ingatlankufár lett, aki a kispénzű embereket próbálja kiforgatni az ingatlanjaiból. Bár már ő is inkább továbbadta a bizniszt a gyerekének. jan. 12:23 Hasznos számodra ez a válasz? 3/9 anonim válasza: 67% Munkásőr van. Csak panaszkodik hogy nem tud mit kezdeni a nyelvével. Mert anno olyan sokat kellett használnia bizonyos testrészek tisztára nyalására a pártvezető elvtársaknál. 12:26 Hasznos számodra ez a válasz? 4/9 anonim válasza: jan. 12:34 Hasznos számodra ez a válasz? 5/9 anonim válasza: jan. 12:42 Hasznos számodra ez a válasz? 6/9 anonim válasza: 100% Határőrökből több is van. Élt a környéken egy öreg, aki kék ávós volt. Ma már nem él, de állítólag a halálos agyán bevallotta, hogy embereket kínzott, de én nem ismertem igazán, sosem beszéltem vele.
Bepillantunk a világgazdaság nagy boszorkánykonyhájába, megismerjük, miért is az adat lesz a világgazdaság motorja. A Geopillanat című könyv legnagyobb értékét a rengeteg újszerű térkép, ábra, grafikon adja. A 66. oldalon egy furcsa, leginkább focialbdára emlékeztető kördiagramot láthatunk az egyes országoknak a világgazdaságban betöltött szerepéről. Megismerjük George Friedman európai vízióját- nekünk az ütközőzóna szerepét szánja. Láthatunk egy globális térképet arról, hogy melyik országban hány internet-felhasználó van. Egy érdekes ábráról megismerhetjük a Big Data világgazdaságban betöltött szerepét. Csizmadia Norbert könyvének legfőbb erénye, hogy elgondolkodtat a máról. Nem kész igazságokat akar az Olvasóba belepumpálni, hanem érdekes tényeket, és azokkal kapcsolatos nézőpontokat mutat, afféle virtuális játékra hívja az Olvasót. Aki folyton- folyvást felteheti a kérdést: és nekem ebben a rendszerben hol a helyem? Mi lesz a munkámmal, hogyan alakul a magánéletem, van-e még értelme jövőt tervezni?
Különleges korszakhoz érkeztünk. A mai, ázadi világot már nem lehet a hagyományos földrajz módszereivel feltérképezni, megismerni. Új szempontok, módszerek kellenek. Csizmadia Norbert: Geopillanat című könyve ezekről az új paradigmákról, módszerekről, s az ezek alapján készült térképekről ad áttekintést. Megtudjuk, milyen elméletek születtek a hálózati társadalom és a földrajz kapcsolatáróternet-uralta- korunkban számít-e még a földrajzi tér ( ezt előre eláruljuk: igen, minden korábbinál jobban:Szerző a földrajzot a tudományok királynőjének nevezi). És ha számít, akkor régiókban, országokban kell gondolkodnunk, vagy minden folyamat valamilyen globális folyamat része is? Egyáltalán: joggal nevezhetjük a ázadot virtuális kornak, vagy csak egyel előre lépett a technológiai fejlődés? Megismerjük a kapcsolatot a kereskedelem, a közlekedés és az informatikai tudáscentrumok között. Képet kapunk arról, milyen szerepet játszanak ebben az új világban a világ megavárosai, a metropoliszok. Hogyan osztoznak meg környezeti erőforrásainkon az egyes nagy- és középhatalmak, valóban olyan fenyegető-e a helyzet a tiszta ivóvízzel kapcsolatban, mint ahogy azt egyes tudósok állítják?
GEOFUSION 2. 0 – TOWARDS A LONG-TERM SUSTAINABLE EURASIAN GROWTH címmel, megjelent Csizmadia Norbert geográfus, geopolitikai és geoökonómiai szakértő könyve. A kötet a 2020 decemberében kiadott Geofúzió: A földrajz szerepe a 21. századi gazdasági és geopolitikai világrendben című mű angol nyelvű változata. Emellett kínai nyelven is elérhetővé vált az olvasók számára a kötet. Csizmadia Norbert a földrajzi és a gazdasági összefüggések feltárásával értelmezi a 21. század globális gazdasági és geopolitikai folyamatait. Kutatási eredményeit 100 új figyelemfelkeltő térképpel és ábrával is alátámasztja. Abból indul ki, hogy a 21. század nemzetközi viszonyai a korábbinál is összetettebbé, sokrétűbbé váltak. A globalizáció pedig új fázisába lépett: a technológia, a tudás korszakába. A 2016-ban megjelent Geopillanat című könyve folytatásaként most a geofúzió módszerével vizsgálja az új geopolitikai korszak mozgatórugóit, erőközpontjait, eredményeit, jövőképét, stratégiáit. Mint hangsúlyozza, a 20. századi geopolitikai folyamatok a geoökonómia színterére helyeződnek át, a területszerzés helyett immár a piacokért folyik a verseny.
Grandpierre Atilla könyve korszakalkotó, megalapozza a természetközpontú és életközpontú eurázsiai világrendet. Biztos vagyok benne, hogy a világ száz legfontosabb tudományos könyve között lesz. Csizmadia Norbert, PhD Geográfus, a Geopillanat és a Geofúzió című könyvek szerzője Grandpierre Atilla új könyve remek, lényeglátó, fontos alkotás. Csak ajánlani tudom minden embernek, aki az agyát még arra használja, amire való: gondolkodásra. Dr. Horváth Balázs, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, a "Beteg bolygó", az "Erkölcs és civilizáció" és "A fenntarthatóság pszichológiája" c. könyv-trilógia szerzője "A legmélyebb kapcsolat a csillagászat és a történelem között, a történelem tanúsága szerint, minden korban sorsdöntőnek bizonyult. Könyvünkben fény derül arra, hogy a Világegyetem lényegének ismerete az őstörténelem értelmezésében és értékelésében különösen hatékony és döntő jelentőségű az egészséges, ökológiai értékrendű civilizáció építése, a népek felemelkedése számára. Ennek alapvető oka, hogy a civilizáció leghatékonyabb eszköze, minden emberbe beépülő szellemi irányítóközpontja az adott civilizációban uralkodó világnézet.
Lájkolj minket a facebookon Kövess minket Instagram oldalunkon! A Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO) Heti Geopolitika műsorának a podcastja. A műsorban aktuális geopolitikai témákkal foglalkozunk, leginkább Ázsiára fókuszálva. A szakértői beszélgetések meghívott vendégei a PAIGEO kutatói, illetve szakmai együttműködő partnerünk, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI). A műsor a TrendFm rádió, a Nap Vendége című műsorában kerül adásba minden kedden 18:00-19:00 között, szombaton pedig a Heti Geopolitika műsorban ismétlésre kerül. Fotó: Vadnai Szabolcs Ehhez ad izgalmas olvasmányt, térképeket és iránytűt a Geopillanat. Merüljünk el a különleges térképeibe, infógrafikáiba, fedezzük fel általa a 21. századot, és annak megismerésének térképét, mert hamar ráébredünk, hogy a jövő elképzelhetetlen geoökonómia és geopolitika nélkül. Ahhoz, hogy valaki ennek a korszaknak a nyertes stratégája lehessen, nem csak követnie kell a belső iránytűit, hanem olvasnia kell tudni a térképekben, akár újraalkotnia azokat és értenie kell az összefüggéseket.
Tényleg kimerül egyszer a Föld olajtartaléka, vagy csak az olajtermelő országok riogatják ezzel a nemzetközi közvéleményt? Mely államok számítanak a legnagyobb környezetszennyezőknek, s hogyan reagál a világ ezen hatalma környezetszennyezésére. Megismerjük a demográfia, a munkaerőpiac és migrációs helyzet közötti kapcsolatot. Képet kapunk a nagyhatalmak jelenlegi erővisznyairól, megtudjuk, csakugyan olyan veszélyes-e Kína az Egyesült Államokra, mint ahogyan azt a médiából tudjuk. Megtudhatjuk, 2015 globális trendjei közül melyiket vélték az elemzők a világ egészére legfenyegetőbbnek ( itt most lelövöm a poént: a mélyülő jövedelmi egyenlőtlenségeket. A riadalmakat az azóta történtek, pl. koronavírus-járvány kapcsán kirobbanó vakcina-egyenlőtlenség, Európába és Észak-Amerikába irányuló migráció, teljes egészükben igazolták. ). Még olyan látszólag részlet- de valójában nagyon fontos jelenségbe is belepillantunk, mint az amerikai egyetemek online-kurzusai, s elgondolkodunk azon, hogy teljes értékűnek nevezhető-e a kizárólag online szerzett iskolarendszerű tudás.