Az 1770–71-es urbáriumban Trázsi János (I. János) a háromnegyed telekkel rendelkező jobbágyok között van felsorolva, s a Trázsi családok 1828-ban is a jobbágyok között kerülnek össze-írásra. Ekkor három Trázsi nevű családfőt jegyeznek fel: György és Lőrinc háztartásában három-három, István háztartásában két tizennyolc és hatvan év közötti adózót regisztrálnak. Az 1840-es évektől nemes jobbágy, nemes gazda van egy-egy családfő foglalkozásaként megjelölve. Az 1850-es évek elején öreg és ifjú Trázsi György, valamint öreg és ifjú Trázsi István szerepel a telkes jobbágyok között. Hárman a főúton laknak, az egyik család pedig Hatházon. Öreg Trázsi György azon három-négy jobbágy egyike, akiknek egész telkük van. Címerhatározó/Nagyfejeő címer – Wikikönyvek. A házas zsellérek között három Trázsi nevű családot jegyeznek, ők a Temető-zug környékén, illetve az Alvégnek nevezett falurészen, apróbb beltelkeken építettek házat. Az 1880-as években Lőrinc fia Istvánnak, illetve az 1870 óta már Debrecenben lakó Györgynek (bíró), a Kócspusztára költöző Alajosnak és György unokájának, Jánosnak (bíró) volt saját földje a falu határában.
Külső hivatkozások: [3] Rövidítések Lásd még: Címerhatározó Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel. A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges! Kozadat.hu. The image(s) and/or document(s) on this page are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license. Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!
Trázsi Imre és neje 1750 körül már Tiszaigaron, a Ráday–Darvas-féle birtokrész használójaként tűnik fel. A református vallású igari birtokosok között Trázsi Imrének mint igari közbirtokosnak rövidesen jelentős szerepe lett a római katolikusok igari és örsi letelepítésében: 1767 februárjában saját házában lakrészt ajánlott fel a kinevezendő örsi plébános részére, illetve szentmisék megtartására. Az armalisban megnevezett I. János 1756-ban tűnik fel először a nagyiváni anyakönyvben: Vona Erzsébettel kötött házasságot. A házasságból született öt fiúgyermek (I. György, II. János, I. István, I. Lőrinc és I. József) lesz a nagyiváni Trázsi családok alapítója. Az I. Lőrinc és Urbán Kata házasságából származó unokák, dédunokák és ükunokák közül került ki több nagyiváni bíró (III. György, IV. György, V. János, VI. János) a XIX. század közepétől. Elgondolkodtató, hogy az 1830-as évekig a Trázsi családokat sem említik nemesként az anyakönyvek. A családnév írása is igen változó: az anyakönyvekben Trásy, Trási, Trássy, Trázsi és Trázsy egyaránt előfordul.
Ugyanez mondható el a házas zsellérekről is, annyi megjegyzéssel, hogy a két kézműves a főúton, a mészárszék és a felső kovácsműhely szomszédságában szerzett telket. Az 1890-es években a számtalan családra ágazó Nagyfejeők között öt földtulajdonnal rendelkező családfő mellett iparos, kerülő, napszámos, cseléd foglalkozásúakat találunk. A Fő utcán és Hatházon kívül már a Temető-zugban, illetve Nyavalykán és Kismezőn is találunk egy-egy családot. Ez is jelzi a társadalmi státusbeli széttagoltságot. [1] Irodalom: FÜVESSY ANIKÓ és VADÁSZ ISTVÁN: Nagyivan. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007 [2] A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: [3] Rövidítések Lásd még: Címerhatározó
Az 1840-es évektől változás áll be a dokumentumokban: a "Fejes" bejegyzéseket sok esetben átjavítják "Nagyfejeő"-re, s mellette megjelenik a "nobilis" megjegyzés. Az újra nemesként bejegyzett családtagoknál változatos foglalkozási megjelöléseket olvashatunk: nemes ügyész, nemes jegyző, nemes ispán, nemes kézműves, nemes csizmadia, nemes szűcs, nemes jobbágy, nemes juhász, nemes zsellér. Ez egyrészt a családon belüli vagyoni differenciálódás erősödését, másrészt az újraigazolt nemesi címmel együttjáró hivatalviselési lehetőségek bővülését jelzi. A Nagyivánon és a vármegye más helységeiben élő Nagyfejeők között táblabírót, szolgabírót, jegyzőt is találunk. Az Iványon élő Nagyfejeő Mátyás például 1848 nyarán, a nemzetőrség szervezésekor a tiszai járásban szolgabíróként ténykedett. 1852-ben Nagyiván jegyzője Nagyfejeő József volt. A jobbágyfelszabadítás idején a telkesek között öt, a házas zsellérek között négy (közülük kettő kézműves) Nagyfejeő szerepel. A telkesek közül két család a főúton, a többiek Hadházon laktak.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Valaki hí engem, valaki hí, Látom a távolban, látom, amint Hivogatóm, halavány keze int. Érzem szemének mágnes-sugarát, Maga felé húz, vonz a ködön át. Értem küldi, - de ez sem elég, - Illatos, bódító leheletét. Hangja csábító varázsfuvola... S nem mehetek hozzá soha, soha.
Az ős természet ligetén Mint hímes réten járok én. Szép forrás űdít szűntelen: A hagyomány, a kegyelem. A hol a víz ketté szakad[49] Az első élet ott fakad. S mihelyt a vízek árja terjed, Eleven lények ezre gerjed. Ott kúsznak a szörnyek, - gerinczük aszik, Belőlük a plánta kiágazik. Átlátszó, tiszta űr a levegő, De kebliben ott az aczél meg a kő Egymásra csapnak, lángra kapnak. S lesz kőhullás meg ércz-eső. Mert mit eleven tűz megragad, Formátlan súly már nem marad - Elillan és a lég fölissza. A honnan jött, megy oda vissza. Így száll viszont a földre le, Minek itt volt eredete: S így mérték azt a föld fiára, Hogy egyszer anyag, máskor pára. S ki végig futna az elemeken, Földön, tűzön, vizen, legen, Mégis azt látná csak, hogy ő Tőlük merőbe' különböző. Mért tör a tű éjszakra fel? Magába nyugtot sohse lel. Mit vonz a mágnes de. Vég-megnyugvásra akkor tér, Ha egyszer pólus pólust ér. Idő fia, ember, áldd a teremtőt, Hogy össze nem engedi érni a kettőt. A mágnes titka más mi lehet? A szerelem és gyűlölet. Ha magadforma jő elődbe, Azonnal fogsz távozni tőle.
a Han-kor elején már ismert volt a Sinanshao "délt irányító kanál". Ez volt az iránytű őse. Geomanciánál, vagyis földjóslásnál használták, ez a ma is népszerű feng shui része. Mérték, hogy hány tűt tud felemelni, ez alapján minőségi kategóriák voltak. Ezen ismeretek segítségével a kínaiak pontos navigációra alkalmas iránytűt tudtak készíteni, felismerték a mágneses és a csillagászati észak eltérését. Valamikor a 7-10. század között megjelent a tű alakú mozgórész. Az iránytűt arab kereskedők juttatták el Európába. 1269 -ben Petrus Peregrinus (Pierre de Maricourt) a korban szokatlan kísérleti módszerrel vizsgálta meg a mágnességet. Egy gömb alakúra elkészített mágnes felszínén határozta meg az erőhatás irányát egy kis fémtű segítségével. Mit vonz a mágnes tv. Felrajzolta az az ezeket folytonosan összekötő vonalakat (mai szóval erővonalakat) és megállapította, hogy ezek a gömb felszínén két egymással szemben lévő pontban futnak össze úgy, ahogy a Föld felszínén a meridiánok. Ezeket a pontokat ő nevezte el pólusoknak.
Állandó mágnes mint energiatároló [ szerkesztés] Az állandó mágnes statikus mágneses teret hoz létre. A mágnesben elraktározott energia és az általa keltett tér a benne lejátszódó elektromágneses folyamatok hatására változatlan marad. Egyetlen feltétel, hogy a folyamatok ne okozzanak olyan nagy térerősséget, amely az állandómágnes munkapontjának irreverzibilis megváltozásához (lemágnesezéshez) vezet. Ha az ilyen statikus mágneses teret a gravitációs térrel hasonlítjuk össze, az a különbség, hogy a gravitációs tér hatása a benne lévő test tömegétől függ, amíg a mágneses térben csak a test mágneses tulajdonságai befolyásolják a hatást. A mágnesesség egyik keletkezési módja, amikor egy irányba mozgó elektronok hatására, vagyis elektromos áram által átjárt vezető körül keletkezik mágneses erőtér. 5 5 1 Vonzza, vagy nem vonzza Mit vonz a mágnes - YouTube. Ezt Ørsted dán fizikus észlelte először. Néhány jól ismert anyaggal, mint a vas vagy magnetit azonosíthatjuk ezt a hatást. A mágnesesség az elektromágneses kölcsönhatás egyik megjelenési formája. A mágneses mező poláris, mindig két ellentétes pólus létezik, önmagában csak az egyik nem.
A mágnesességet ismerték már az ókori görögök is, a kínaiak pedig már az i. e. harmadik században használták az iránytűt. A tizenharmadik századi arab orvosok mágnessel távolították el a sebből a vasszilánkokat. Tudták, hogy kétféle mágneses pólus létezik, az egyneműek taszítják, a különneműek vonzzák egymást. E jelenségek rendszeres tanulmányozója Gilbert, zsébet angol királynő udvari orvosa és Galilei kortársa volt. Õ következtetett arra, hogy a Föld egy nagy mágnesnek tekinthető. Mit vonz a mágnes? – Környezetismeret Tansegéd. A mágneses tulajdonságokat egész környező világunkban fel lehet fedezni. A legkisebb részecskék - elektronok, protonok, neutronok - is rendelkeznek ilyen tulajdonsággal. A Föld, a Nap, a többi bolygó és a csillagok is óriási mágneseknek tekinthetők. Minden anyag esetében mágneses térben megváltoznak a tulajdonságai. Azonban az anyagok legnagyobb része csak gyengén mágneses. Ez azzal magyarázható, hogy normál földi körülmények közt a mikroszkopikus atomi mágnesek az anyagban rendezetlenül helyezkednek el, eredő mágnesességük nulla.
[3] 1600 -ban jelent meg William Gilbert – I. Erzsébet angol királynő udvari orvosa – műve De Magnete, Magnetisque Corporibus et De Magno Magnete Tellure címmel, amelyben hitet tett a közvetlen kísérletezés fontossága mellett. A könyvben kifejtette, hogy a Föld maga hatalmas mágnesnek tekinthető, amellyel megmagyarázta az iránytű működését. Felismerte a két pólus eltérő jellegét, két mágnes pólusai között lehetséges vonzó és taszító erőket. Megállapította, hogy a két pólus nem választható el egymástól, mert egy mágnest kettévágva két kétpólusú mágnes jön létre. Felfedezte a mágnestű inklinációját, azaz a vízszintestől való eltérését a Föld mágneses terében, és ennek alapján lehetségesnek tartotta a földrajzi szélesség meghatározását. [4] Később M. V. Lomonoszov orosz tudós látta szükségesnek a mágnesesség atomi szinten való magyarázatát. Mit vonz a mágnes restaurant. Alkalmazása [ szerkesztés] Anyagmozgatásra: elektromágnesek Kisebb motorok, dinamók része egy állandó mágnes Hulladék válogatására: elsősorban vas elkülönítésére Rögzítésre: mágneses asztalok, hűtőmágnes Tájolásra (wd): iránytű, tájoló (wd) Adattárolásra: szalagos hangrögzítés, merevlemez Jelátvitelre, ahol elektromos vagy mechanikai elválasztás szükséges Mágneses folyadékok: keringetés, lezárás Elektromos mérőműszerekben Laborokban anyagok mechanikus keverésére Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ A fizika kultúrtörténete: Simonyi Károly.
Mágneses alapjelenségek [ szerkesztés] Egyes vasércek, például magnetit (Fe 3 O 4) képesek apró vasdarabokat magukhoz vonzani. A mágneses test és a vasdarab között mindig vonzó a kölcsönhatás. Az ilyen mágneseket permanens vagy állandó mágneseknek nevezzük. Tapasztalat szerint az acél felmágnesezhető egy mágneses érc segítségével. Miket vonz a mágnes?. Egy acél mágnestű két végét pólusnak nevezzük, a vasreszelék csak ide tapad. Ezt a jelenséget egy mágnesrúd segítségével könnyen bemutathatjuk. A mágnesrúd körüli erőtér szabályos sorokba rendezi a vasreszeléket a papíron Rúdmágnes körüli mágneses mező kimutatása iránytűvel és vasreszelékkel Mágneses pólusok meghatározása [ szerkesztés] A Föld mágneses terében a függőleges tengely körül szabadon forgó, kétpólusú mágnes megközelítőleg észak–déli irányba áll be. A mágnes Északi-sark felé mutató pólusát északi pólusnak, a Déli-sark irányába mutatót déli pólusnak nevezzük. [1] A Földnek, mint mágnesnek az Északi-sarkvidéken lévő pólusa az eddigiek szerint fizikailag valójában a mágneses déli pólus, az Antarktiszon lévő mágnespólus pedig fizikailag északi mágneses pólus.