Eb pótoltás! Értesítjük a Tisztelt Lakosságot, hogy az ebek 2018. évi veszettség elleni kötelező, szervezett védőoltására Borsodnádasd Város közigazgatási területén a következő helyen és időpontban kerül sor: 2018. március 22-én (csütörtök) 10. 00-10. 30 óráig Iskola előtti aszfaltozott terület 10. 45-11. 00 óráig Petőfi tér 11. 15-11. 30 óráig Mocsolyás A védőoltás minden három hónaposnál idősebb ebre vonatkozóan kötelező. Az oltás elmulasztása a 218/1999. (XII. 28. ) Korm. rendelet 113. § (1) bekezdése alapján szabálysértésnek minősül és 50. 000, - Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Oltani csak regisztrált microchippel ellátott ebet lehet. A microchippel nem rendelkező ebek microchippel való ellátása a helyszínen történik. Az oltás összes költsége - amely tartalmazza az oltóanyag költségét, központi költségeket és az oltás díját -ebenként 4. 000. -Ft, melyet az eb tulajdonosa készpénzben az oltás helyén köteles az állatorvos részére megfizetni. A microchippel való ellátás és regisztráció 3.
HIRDETMÉNY A Békés Megyei Állategészségügyi Igazgatóság elrendelte az ebek veszettség elleni kötelező védőoltását. Felhívjuk valamennyi eb tulajdonos figyelmét, hogy a tulajdonában lévő, minden 3 hónaposnál idősebb ebet az alább felsorolt napokon és időpontban szájkosárral ellátva, pórázon VESZETTSÉG ELLENI VÉDŐOLTÁS céljából vezesse elő. Az oltás elmulasztása a veszettség terjedését segíti elő, ezért az oltatlanul maradt ebek tulajdonosai állategészségügyi szabálysértést követnek el, amely büntetést von maga után. A felvezetett eb oltási díja: 2. 700, - Ft / eb A kisállat egészségügyi kiskönyv: 300, - Ft / db – 2010. január 1-jétől tették kötelezővé. A féregtelenítés: 100, - Ft / 10 tt. kg AZ OLTÁSOK HELYE ÉS IDEJE A KÖVETKEZŐ: Vasúti mázsaház Június 10. péntek 17. 00–19. 00 óráig dr. Szabó László Gázcsere telep Június 16. csütörtök 16. 00–18. Szabó László (Kőrösi Csoma. S. u. ) Tátra utca vége Június 17. péntek 14. 00–16. Erdész Csaba Borosgyáni kocsma Június 17. Szabó László DÉMÁSZ parkoló Június 18. szombat 10.
Az oltottak száma 1988 óta - a jelenleg használt modern, tisztított, koncentrált veszettség elleni oltóanyagok bevezetésétől - jelentősen megemelkedett. Korábban a birkaagyban elszaporított vírust tartalmazó, hazai előállítású oltóanyag alkalmazásakor - bár az oltóanyag 100 százalékban hatásos volt, 1949 óta egyetlen oltási sorozatban részesült ember sem halt meg veszettségben - súlyosabb oltási szövődményekre is számítani kellett, így csak alapos megfontolás után, ténylegesen indokolt esetben került sor az oltási sorozat beadására. Amióta a gyakorlatban ismertté vált, hogy az újabb készítmény alkalmazása során ilyen súlyos oltási szövődményekre nem kell számítani, egyre kevésbé érvényesülnek az esemény megítélésében a szakmai szempontok ("egyszerű kutyaharapás"; vagy veszettségfertőzés gyanúja áll-e fent? ), és az oltottak száma az 1987-es 2400-zal szemben 1995-re 9500-ra emelkedett. Az elmúlt 2 évben évente 7400 ember védőoltására került sor. A veszettségfertőződés csak akkor következik be, ha a vírus harapás által létrejött sebbe vagy bőrön lévő nyílt sebbe vagy a nyálkahártyára kerül.
Ezek mindegyike halállal végződött. Közülük csupán egy esetben kezdték meg a védőoltás-sorozat beadását, de a páciens a sorozat befejezése előtt meghalt. A veszettség egy olyan fertőző vírusos betegség, amelyet főleg a fertőzött emlős állatok testváladéka, elsősorban a nyála terjeszt. A vírus a központi idegrendszert támadja meg. A védőoltás elmulasztása esetén gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű kórt eredményez. Az embernél jelentkező veszettség első szakasza a lappangási periódus, amely 20-60 napig tart, ilyenkor még nincs vírusürítés, majd ezt - egy már klinikai tünetekkel is jelzett - nem specifikus szakasz követi, amely 2-10 napig tart, ezután már olyan neurológiai szimptómák jelentkezhetnek, mint a paralízis, a delírium, hallucinációk, a kóma stb., majd végül beáll a halál. Amint a neurológiai tünetek bekövetkeztek, semmilyen gyógyszer, vakcina vagy transzfúzió sem mentheti meg a páciens életét. Fontos tehát, hogy felhívjuk a figyelmet a megelőző és a kontaktus utáni oltás szükségességére.
"Én felszentelem templomotokat Szentegyházunk által előírt szertartással. Az én házam az imádság háza. Ti most szenteljétek meg buzgó imáitokkal. Mint a szemetek világára, úgy vigyázzatok templomotokra. " Ezt mondta Shvoy Lajos megyéspüspök atya 1941 október 5-én, az 1819-ben alapított Albertfalva első templomának felszentelésekor. Albertfalva hívei – nehéz történelmi évtizedekben is – plébánosaik vezetésével, művészek és tá-mogatók segítségével, buzgón megtartották a püspök atya intelmét. Albertfalvi Szent Mihály templom | egykor.hu. A könyvből megtudhatjuk, hogy – az Albertfalvi Templom építésének elkezdését Mahunka Imre műbútorasztalos adománya tette lehetővé; – Kismarty-Lechner Jenő tervezte meg az épületet; – a templom szentélyét Búza Barna szobrászművész Szent Mihály-szobra ékesíti; – a templom Mária-oltárának textilképe az 1938-as Eucharisztikus Világ-kongresszus főoltárát díszítette; – az 1958-ban felszentelt orgonát Gergely Ferenc tervezte; – a templom színes üvegablakai a nyolc boldogságot ábrázolják. Az Albertfalvi Szent Mihály Templom története, 1941–2016 c. könyv személyes hangvételű szöveges részét hasznosan egészíti ki a templom külső megjelenéséről, belső teréről, üvegablakairól, oltárairól és stációiról készült 48 művészi igényű fotó, melyeket Madaras Balázs és Pert István készített.
Szent Mihály templom - YouTube
Albertfalva nevét Mária Terézia királynő Krisztina nevű leányának férjéről, Albert szász-tesseni hercegről kapta. A korábban Budafokhoz tartozó település közigazgatásilag 1828-ban önállósodott, de saját plébániája csak a XX. század elején alakult a Székesfehérvári Egyházmegye fennhatósága alatt. Az első misét 1922 karácsonyán tartották a régi iskolában, de saját papot csak 1928-ban kapott a plébánia Bergendy János személyében. A népesség gyors növekedése miatt hamar felmerült az igény egy templom építésére is. Remetekertváros, Szentlélek-templom (Fotó: Fortepan/Képszám: 210007) Erre gyűjtést szerveztek, amit 1933-tól a Bergendy helyére kerülő Doroszlai Béla irányított. Olyan sikeres volt, hogy két év alatt sikerült is felépíteni a plébániát. Albertfalvi szent mihály templom kolozsvar. A templom építését Shvoy Lajos fehérvári püspök 1939-ben azonban csak azzal a feltétellel hagyta jóvá, ha a terveket Lechner Jenő készíti. A szokatlan kikötés magyarázata, hogy nem sokkal korábban Lechner a II. kerülethez tartozó Remetekertvárosba is tervezett egy templomot, mely rendkívül elnyerte a püspök tetszését.
Fotó: Thaler Tamás
A szentély jobb oldalán lévő hatalmas színes üvegablak az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus emlékére készült, a többi üvegablak a nyolc boldogság ábrázolása. Az oltár kör alakú, fehér márványból készült. Albertfalvi Plébánia :: Templom. A Mária oltár fölött nyert elhelyezést az előbb említett kongresszus Magyarok Nagyasszonya képe. A három manuálos, 17 regiszteres orgona építése 1985-ben fejeződött be. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. F:
Adatok Címe: 1116 Budapest, Albertfalva u. 8. Búcsú: szeptember 29., ill. következô vasárnap. Szentségimádás: március 17. és október 15. Történet Albertfalva a ráckevei koronauradalom promontori kirendeltségéhez tartozott, amikor a XIX. sz. elején a promontori (budafoki) zsellértelep északi irányba való bővítését határozták el és 50 házhelyet jelöltek ki az új településnek. E területet Mária Terézia ajándékozta leányának, Krisztina hercegnônek nászajándékul, aki Albert, szász-tesseni herceghez ment feleségül. Az új birtokosról nevezték Sachsenfeldnek, illetve nagyon rövid idô múlva kizárólag csak Albertfalvának. A kialakuló, többségében német iparosok lakta település 1828-ban elszakadt Promontortól és önállóvá vált. Albertfalvi szent mihály templom albertfalva. Az 1838-as nagy dunai árvíz szinte teljesen elpusztította Albertfalvát, de rövid idő múlva ismét felépült. Ipari fejlődése a XX. elejétől felgyorsult (gumigyár, repülôgépgyár, szappangyár, ipari üzemek stb. ). A kertes, kis házas, több részes település 1950-től Budapest XI.