Létrehozva: 2014. február 17. 13:48 Módosítva: 2016. május 30. 14:50 A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) egy olyan szorongásos zavar, amely egy pszichológiailag traumatikus esemény után alakul ki. Lehet akut vagy krónikus is, attól függően, mióta tart. Mint azt Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológustól, krízisterapeutától megtudtuk, az emberek körülbelül egyharmadát éri súlyos trauma - vagy lesz szemtanúja ilyesminek - élete során. Viszont poszttraumás stressz szindróma csak az érintettek 10-15 százalékánál alakul ki. Mik a tünetei, hogyan kezelhető? Tünetek Fő tünetként általában az figyelhető meg, hogy az érintett nem mutat érdeklődést korábbi tevékenységei iránt, másoktól elidegenedik, magát a traumát pedig állandóan újraéli, újrajátssza, akár emlékei felidézésével, akár álmaiban. Tipikus tünetként említhető az alvás- és a koncentrációs zavar, a lelassultság vagy az izgatottság is. Poszttraumás stressz tünetei oltottaknál. Mik a legfontosabb tudnivalók? Magának a poszttraumás stressznek sokféle megjelenési formája lehet.
A poszt-traumás stressz betegség (posttraumatic stress disorder, a továbbiakban PTSD) traumatikus események hatására gyakran fellépő válaszreakció. Sokan a traumát követő hónapokban felépülnek, azonban a betegek jelentős csoportjában a tünetek gyakran évekig is fennmaradnak. A következőkben a PTSD fennmaradásának kognitív modellje kerül leírásra. A szerzők arra következtetnek, hogy a PTSD akkor válik perzisztenssé, mikor a traumán átesett egyének oly módon dolgozzák fel a történteket, hogy az súlyos, jelen idejű fenyegetettség érzéséhez vezet. PTSD jelentése, tünetei és kezelése: Ezek a poszttraumás stressz zavar jelei. A fenyegetettség érzése annak következtében alakul ki, hogy 1) a trauma, vagy a trauma következményei végletesen negatív értékelést nyernek és 2) az önéletrajzra vonatkozó memória alacsony szintű elaborációs és összefüggésbe helyezési készséggel, hiperaktív asszociatív memóriával és erős perceptív készenlétre való hajlammal társul. A traumatikus emlék és a negatív értékelések megváltozását diszfunkcionális viselkedési és kognitív stratégiák sorozata gátolja.
Forrás:
Egyáltalán nem, vagy csak nagyon későn kérnek segítséget. Ez az oka annak is, hogy pl. a nemi erőszakra is sokkal később derül fény, mert az áldozat nem tud beszélni a történtekről. De a koncentrációs táborból szabadult emberek többsége is csak évtizedek múlva beszélt az ott történtekről. Diagnosztika és terápia A diagnosztikában és a terápiában a legnagyobb kihívást éppen a betegek hallgatása okozza. Gyakran egészen más problémák kapcsán kerülnek orvoshoz, ekkor derül fény a múltban történtekre és annak következményeire. Ilyenkor a legfontosabb cél, és a gyógyulás elengedhetetlen lépcsőfoka, hogy a beteg beszélni tudjon orvosának és közvetlen környezetének is a történtekről. Sokszor maga a pszichoterápia is hatásos, de előfordul, hogy gyógyszeres kezelésre is sor kerül. Poszttraumás stressz szindróma tünetei, okai, jelei, megelőzése - Poszttraumás stressz szindróma kezelése, gyógyítása - Orvosok.hu. Ilyenkor hangulatjavítót (esetleg szorongásoldót, altatót) kap a beteg, melyek idővel, a tünetek oldódása függvényében elhagyhatóak. Minél korábban jön a segítség, annál biztosabb a gyógyulás, ezért fontos, hogy minden megrázó életesemény, trauma után figyeljünk az azt átélt családtagra, hozzánk közel álló emberekre, és szükség esetén kérjünk orvosi segítséget!
(VI. 4. ) NGM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölésének, tevékenységének, valamint ellenőrzésének különös szabályairól; 65/1999. 22. ) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről; 61/1999. 1. ) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről; 11/2003. (IX. 12. ) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról; 16/2000. 8. ) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.
44. § (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet -amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik -zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések -szükség szerinti együttes -alkalmazásával kell megvalósítani. Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. Mvt. 82. § alapján (1) A felügyeletek munkavédelmi bírságot (telephelyenként 50. 000 Ft-10. 000. 000 Ft. ) alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. (2) A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen e) a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya.
Ezen juttatásokat pénzügyileg és mennyiségileg egyaránt a vezetők kötelesek időben megtervezni. A beszerzésről a feladattal megbízott munkatárs gondoskodik. A juttatások beszerzésére szükséges pénzügyi fedezetet a munkáltató köteles biztosítani. A juttatott eszközök és szerek a munkahelyről nem vihetők ki, másra át nem ruházhatók. FONTOS TUDNIVALÓK AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATBAN Kizárólag olyan egyéni védőeszközt szabad beszerezni, amely rendelkezik: EK-jelöléssel, illetve az egyéni védőeszközök meghatározott köre EK-típustanúsítvánnyal, ezért annak beszerzése nem bízható a viselésre kötelezett munkavállalóra. Vásárláskor az eszköz használatra vonatkozó tájékoztatót is be kell szerezni! Az egyéni védőfelszerelések juttatási rendjének kidolgozása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenység, ezért az egyéni védőeszközöket és a viselésükre kötelezettek körét csak a munkavédelmi szakember a foglalkozás egészségügyi szolgálattal közösen határozhatja meg. Az egyéni védőfelszerelések jegyzékét a veszély és/vagy ártalom megjelölésével, valamint tájékoztatásul a jellemzően érintett munkakörök felsorolásával kell kidolgozni.
Hogyan történik az egyéni védőeszközök meghatározása? Az első lépés a kockázatértékeléshez és kockázatkezeléshez kapcsolódik, mert itt kerülnek megállapításra az egyes veszélyek és ártalmak, ezek mértéke és a veszély lefedésének módjai. Amennyiben a kockázat kezelése más módon nem oldható meg, a munkavállalók részére, a kockázatértékelésben megállapított veszélyekkel szemben védelmet biztosító egyéni védőeszközt kell biztosítani. Az egyéni védőeszközök meghatározása szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy végezheti. (munkaegészségügyi szakember bevonásával) A munkáltató és a munkavállaló aláírása is kell szerepeljen a dokumentumon. Jogszabályi háttér: 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről. (részletek a munkavédelmi törvényből) Mvt. 42. § A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni; Mvt.