Jó tanács – Szilvalekvár helyett diótöltelék is kerülhet bele. 55 darab Elkészítési idő: 2, 5 óra Egy darab: 178 kcal • fehérje: 3, 1 gramm • zsír: 10, 1 gramm • szénhidrát: 18, 6 gramm • rost: 0, 8 gramm • koleszterin: 22 milligramm
Gondolatban 3 részre osztjuk, majd az egyik – egyharmadnyi – oldalát középre hajtjuk. A tészta másik oldalát ráborítjuk és picit nedves (így nem szárad ki a tészta) konyharuhával letakarva, hűtőszekrényben 20 percen át pihentetjük. Ezt a hajtogatást pihentetéssel együtt még kétszer megismételjük. Fontos, hogy hideg helyen pihentessük, mert ahogyan nyújtjuk, surlódik, olvad a háj, s ha nem kerül hideg helyre, beleolvad a tésztába, nem lesz leveles! 5. Kelt hájas tészta recept. Az utolsó pihentetést követően enyhén lisztezett gyúrólapon 0, 8-1 centi vastagságúra kinyújtjuk, 6×6 centis négyzetekre felvágjuk. Egyik oldalukra sűrű házi szilvalekvárt rakunk, a tészta másik felét ráhajtjuk, de a tészták találkozásánál nem kell lenyomkodni. 6. Zsírral kikent tepsire sorakoztatjuk (egy tepsibe kb. 15 darab fér), kissé felvert tojásfehérjével lekenjük, és nyomban előmelegített sütőbe toljuk. A közepesnél erősebb lánggal (200 ºC; légkeveréses sütőben 180 ºC 170) kb. 18 perc alatt megsütjük. Még langyosan porcukrot szitálunk a tetejére.
Elkészítése: A sót és a cukrot elkeverjük a lisztben, majd belemorzsoljuk a hájat. Az élesztőt felfuttatjuk a tejben. A tojással, valamint annyi tejjel, hogy könnyen tudjunk gyúrni, tésztát készítünk. Túl lágy se legyen! A tésztát langyos helyen megkelesztjük, majd kb. fél centi vastagságúra kisodorjuk, és négyszögeket vagy téglalapokat vágunk belőle. Közepükre lekvárt rakunk, és sarkosan vagy simán félbehajtjuk, sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. Kelt hájas, megéri elkészíteni, ez a süti egyszerűen fenséges! - Egyszerű Gyors Receptek. Előmelegített sütőben 200 °c-on aranyszínűre sütjük, majd megforgatjuk vaníliás cukorral ízesített porcukorban.
- kézirat Zrínyi Miklós "Betegsége napról-napra erősbödvén, nagyon nyugtalan volt a vár el nem foglalása miatt s nyugtalanságában…" Érdemes megemlíteni, hogy a források mind-mind megemlékeznek az öreg Szulejmán szultán türelmetlenségéről a hosszan elhúzódó és nagy vérveszteségekkel járó ostrom miatt: "A vár ostroma alatt az országhódítónak drága egészsége gyönge lévén, ágyban feküdt. Mivel eközben a várnak elfoglalása késett egy darabig, a páratlan szultán egészsége még rosszabbra fordult. Panaszkodott, siránkozott a fekvőhelyén, egyrészt azért, mivel gyengesége és öregsége meggyötörte testét, másrészt azért, mert a nevezett vár legkevésbé sem félt a hit harcosaitól és elfoglalása oly sokáig elmaradt. 1541 augusztus 29 english. Betegsége napról-napra erősbödvén, nagyon nyugtalan volt a vár el nem foglalása miatt s nyugtalanságában ezt az óhajtást bocsátotta ki a szájából: 'mégsem gyújtatott fel, s foglaltatott el ez a tűzfészek'? " Nem állítom – hiszen erre semmiféle bizonyítékkal nem bírunk (s már ilyen nem is lesz) –, hogy az öreg és a beteg szultán hamarosan bekövetkező halálát ez a szerencsétlen – s nem szerencsenapi – augusztus 29-i általános roham nagy vesztesége, és általában a török had óriási veszteségei okozták volna.
A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. A két király 1538-ban Váradon titokban békét kötött, melynek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. Amikor Buda várát elfoglalták a törökök - Cultura.hu. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), és János király tíz nappal később bekövetkezett halála után hívei – a Porta jóváhagyásával – a szerződést megszegve a csecsemőt választották királlyá. Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat. Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy úgymond megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és tönkreverték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták.
Mindkét királyválasztás és koronázás teljesen törvényes volt, a részletekbe most nem megyünk bele, itt írtunk róla részletesen. 1527 végén tehát két legitim magyar király állt egymással szemben, harcban egymással a hatalomért, az ország két részre szakadt, belháborúba süllyedt. János király, a törökellenes harcok egykori vezéralakja ezért az oszmánok támogatását kérte, 1528 márciusában a szultán vazallusává vált. A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Szulejmán boldogan sietett védence megsegítésére, 1529-ben Bécset is ostrom alá vette, majd ugyanezt megismételte 1532-ben is – Ferdinánd visszaszorult a nyugati országrészbe. Kényelmes helyzet volt Szulejmán számára, Szapolyai jóvoltából megspórolhatta a megszállás borsos költségeit, miközben biztosította a Duna mentén vezető hadi utat csaknem az osztrák tartományokig. Osztrák ostromgyűrű Csakhogy keresztény szempontból sehogy sem volt ez jó, Ferdinánd és Szapolyai 1538-ban, a Váradi egyezményben titokban meg is állapodott: amennyiben az akkor már 51 esztendős, gyermektelen János király fiú örökös nélkül meghal, az ország a Habsburg uralkodó kezén egyesül.
Az újabb hadjáratok, a végleges hódítás azonban ezután már nem ütközött nehézségekbe: Magyarország déli határvonala megsemmisült, az ország nyitva állt a török seregek előtt. II. Lajos halála után a magyar rendek előbb Szapolyai Jánost, majd a Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották, kettejük viaskodása a trónért tovább gyengítette az országot. 1541 augusztus 29 mars. A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. A két király 1538-ban Váradon titokban békét kötött, melynek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), és János király tíz nappal később bekövetkezett halála után hívei – a Porta jóváhagyásával – a szerződést megszegve a csecsemőt választották királlyá. Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat.