Amint megjön a tavaszi jó idő, azonnal megkezdjük az építést. Egy közös bejárást, és leleplezést tervezünk veletek, aminek pontos időpontját időben közöljük majd veletek. Türelmeteket kérjük! 2018-04-05 Hír A Jane Goodall Tanösvény hivatalos átadása Kedves Adományozóink! Szeretettel várunk mindenkit a Jane Goodall Tanösvény hivatalos átadására. Az időpont április 15-e reggel 10 óra. Helyszín: II. kerület Arad u., Kővári út kereszteződése, a sorompónál. A megnyitó beszédek után közösen végigsétálunk a tanösvényen. Ha sokan gyűlnénk össze, akkor csoportokra bontjuk a társaságot. Köszönjük szépen, hogy támogattátok az álmunk megvalósulását! Üdvözlettel, és köszönettel: a Tanösvény létrehozói: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Jane Goodall Intézet, Magyar Madártani Egyesület Kétéltű-, és Hüllővédelmi Szakosztálya Kiemelt támogatóink voltak: Földművelésügyi Minisztérium, II. kerületi Önkormányzat, Magyar Madártani Egyesület, az Európa Universitas Kft, és a Minden doboz visszajár környezetvédelmi program Médiatámogatóink:, Turista Magazin Grafika: Bodogán Tímea A Tanösvény történetéről itt olvashattok bővebben.
Rekreációs helyszín, számos sportversenyt rendeznek itt, kedvelt kutyasétáltató hely, és az esti bulik egyik színtere is, amiről az eldobált sörösdobozok, üvegek és illegális tűzrakóhelyek árulkodnak. Ezért is indítottunk szemétszedési akciót, illetve általunk az egyik helyszíne lett a TESZEDD! programnak. Éppen ezért, hogy bemutathassuk az ide látogatóknak, itt élőknek, hogy milyen kincs birtokában vannak, elhatároztuk, hogy létrehozzuk a Jane Goodall Tanösvényt. Úgy gondoljuk, hogy ez némi védelmet nyújthat majd az itt élő állatoknak, növényeknek. Ha pedig megismerik az emberek ezeket a ritka élőlényeket, meg is szeretik, és utána meg is akarják majd védeni őket. Az összefogás Mindhárom szervezet megvalósíthatónak, és megvalósításra érdemesnek tartotta az ötletet. Így hát összefogtunk! A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya és a Jane Goodall Intézet elindította az ötletelést a témában, hozzáfogtunk a tervezéshez, és mivel minden építkezéshez elsősorban pénz kell, az adománygyűjtéshez is.
Jane Goodall, a világ egyik legismertebb természetvédelmet szolgáló alakja egészen fiatal kora óta aktívan dolgozik azért, hogy a vadvilágot megmentse. A csimpánzokkal fiatalon kivételesen szoros kapcsolatot kialakított brit kutatónő olyan alapvető felfedezéseket tett az említett főemlősökre vonatkozóan, mely újraírta az emberiség önmagáról alkotott képét, és új meghatározást kellett létrehozni arra, hogy voltaképpen mi különbözteti meg az embert az állatoktól. Munkájának hála, mára a világon számos Jane Goodall Intézet van, melyeknek – amellett, hogy támogatják a kongói Tchimpounga csimpánz-árvaház lakóit – fontos feladatuk a helyi vadállomány védelme. Hazánkban ilyen terület a II. kerületi Vöröskővár-hegy környéke is, ahol olyan védett fajok élnek, mint a kaszpi haragossikló ( Dolichophis caspius), a közönséges ürge ( Spermophilus citellus) vagy például a vajszínű atracél virág ( Anchusa ochroleuca). A magyarországi Jane Goodall Intézet kezdeményezésére alakították ki itt az ezeket a fajokat bemutató tanösvényt, melyet a kutatónő tiszteletére Jane Goodall Tanösvénynek neveztek el.
Sajnos hazánkban is a kihalás szélén állnak. Magyarország egyik utolsó haragossikló-populációja is ezen a területen található. Főként rágcsálókkal, gyíkokkal táplálkoznak, de fára felkúszva a madárfészkeket is szívesen felkeresik. A kaszpi haragossikló hazánk egyik legveszélyeztetettebb hüllőfaja. Természetvédelmi értéke: 500 000 Ft. A térségben már 2011 óta folyik a haragossikló-védelmi programja - ez elsősorban járőrözést, élőhely-és állománykezelést jelent. Multi pontok Végig kövesd az ösvényen a felfestett sárga jelet! Első multipont információs táblán a jelszó 1. része N 47° 33, 373' E 18° 58, 440' 283 m [GCJGTS-1] Második multipont fa üregében talajszinten a láda az ösvénytől 2-3 méterre a jelszó 2. részével N 47° 33, 397' E 18° 58, 744' 338 m [GCJGTS-2] Ha sikerült egy haragossiklót lefotózni, kérlek logotokban tegyétek közzé! Remélem tetszett a séta és a látnivaló, illetve sok, új információt tudtatok meg erről a különleges helyszínről. Forrás Jane Goodall tanösvény Megépült a Jane Goodall tanösvény Haragossiklók Budapest szívében Karbantartások 2020.
A Hármashatár-hegy déli oldaláról indul a híres természetvédőről, Jane Goodallról elnevezett útvonal, melyet szokatlan turistajelzés, egy sárga női fej jelöl. A tanösvény csupán 6 táblából áll, és 15-20 perc alatt bejárható, viszont a terep nagyon izgalmassá teszi. A túraút a Vörös-kővár nevű hegytetőre visz, melyet dolomit, mészkő és hárshegyi homokkő alkot, utóbbinak köszönhető a talaj jellegzetes vörös színe. A sziklák és kráterek miatt kicsit olyan a környék, mintha a Marson járnánk. Egyes mélyedésekben – ahová mintha meteor csapódott volna be – tűzrakóhelyeket is kialakítottak. A különös táj ritka növényeket és állatfajokat rejteget. A főszereplő a fokozottan védett kaszpi haragossikló, amely az ország legnagyobb testű kígyója, de nem kell tartanunk tőle, hiszen az emberre ártalmatlan. Az ösvény végén a siklóernyősök startpontján találjuk magunkat, ahol sokan piknikeznek és szemlélik kényelmesen elnyújtózva a sportolókat. Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest
Esztétikusan néznek ki az angolul is elérhető tájékoztató anyagok (fotó: Both Balázs/) A tanösvény a Kővári út és az Arad utca sarkánál lévő kis parkolótól indul, 800 méter hosszú, és 6 természetismereti tájékoztató tábla alkotja. Az eleje még aréti társulásoknak ad otthont, majd fokozatosan emelkedik a terep, és sziklássá válik, jellemzően tölgyekkel, csipkebogyóbokrokkal tarkítva. A területet azóta többször megtisztították a szeméttől az aktivisták, még parlagfűszedési akciókat is szerveztek a civilek az önkormányzattal közösen. A vörös elnevezés az itt felszínre bukkanó, úgynevezett hárshegyi homokkő formációjának színe adja, amely a Budai-hegységre jellemző triászkori dolomitra települt. Ez az üledékes kavicsok összecementálódása révén jött létre. A vörös szín dominál a felszínen (fotó: Both Balázs/) A terület fő attrakciója a már említett kaszpi haragossikló. Nevét onnan kapta, hogy viszonylag alacsonyan van az ingerküszöbe, hamar harap. Mérge azonban nincs, az emberekre teljességgel veszélytelen, harapása inkább kellemetlen.
Ennek is tudható be, hogy már 8 éve nem sikerül megnyitni a fürdőt, amelyben az idő előrehaladtával egyre több kár keletkezik (leamortizálódik). De idén már döntés született, amelynek értelmében a főváros tulajdonában marad a Rác fürdő, valamint idén szeptemberben döntött arról a Fővárosi Közgyűlés, hogy ismét felújítják az épületet, majd jövőre (2019-re) remélhetőleg megnyitják ezt a gyöngyszemet. A nyitókép forrása: Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia, Ybl összes, 2014 (Fotó: Timár Sára)
A harmincas évek végén, negyvenes évek elején a főváros jelentős projektbe kezdett bele: a Tabán helyén egy modern fürdővárost álmodtak meg, amely elsősorban a Gellért, a Rudas, a Király és a Rác (Szent Imre) fürdőkre támaszkodott volna. Ennek első ütemeként felszámolták a Tabánt, sőt. Még a Döbrentei téri Pazar bérpalotákat is lebontották. De közbeszólt a történelem, ugyanis kitört a II. világháború, és így pénzhiány miatt el sem kezdődtek az építkezések. A Rác (Szent Imre) fürdő 1940-ben (Forrás: Fortepan) Budapest ostroma alatt a fürdő jelentősen megsérült. A háborút követően állagmegóvó felújítást kapott, majd ismét kinyitotta kapuit. 1963-ban ismét bezárták, ugyanis az új Erzsébet híd és a Hegyalja út összekötése miatt lebontottak egy igen jelentős, de sérült részt. Két év múlva, 1965-ben ismét megnyitott, és várta vendégeit egészen 2002-ig. Erzsébet Sósfürdő – Wikipédia. A sérült Rác fürdő 1945-ben, előtérben a Szent Demeter ortodox templom (Forrás: Fortepan) 1994-ben a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a környék rendezési tervét, majd 1998-ban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt.
Az évszázad második felében jelentősen átalakították a fürdőt. "Budán ugyan a kénköves meleg fürdők, melyek egynéhány esztendők óta kicsinosíttattak, különös emlékezetet érdemelnek: ú. (úgy) m. (mint) a Császár fürdő […] a Rácz fürdő, a Rudas fürdő" – írják 1827-ben. A 19. század közepén, 1850-ben a fürdő a császári kamara tulajdonába került. A Rác fürdő alaprajza az 1860-as évekbeli átépítések után (Forrás: Budapest Főváros Levéltára) 1860-ban az épületet Heinrich Johan Nepomuk (magyarosan Heinrich Nepomuk János) dr. vette meg. A doktor egyik barátja volt a korszakban már híres építésznek számító Ybl Miklós, így őt kérte fel, hogy tervezze meg a fürdő átépítését. A munkálatok két fázisban végezték el: 1864–1865-ben, illetve 1869–1870-ben. Egy föld alá rejtett szecessziós fürdő az Erzsébet körúton. Az első ütemben a meglévő részek átalakítása mellett két új kupolacsarnokot is megépítettek. A kupolacsarnokokban felülvilágítós megoldást alkalmaztak, a meleg medence mellé pedig gőz- és kádfürdők, valamint kiszolgálóegységek is kerültek. Továbbá elkészült egy kisebb kupolacsarnokos női fürdő is zuhanyzókkal és kiegészítő medencékkel együtt.
[3] A fürdő fénykorában évi csaknem hétmillió üveg vizet palackoztak [2] Király, Deák Ferenc, Szent István és Erzsébet néven, melyeket Nyugat-Európába is exportáltak. [3] A fővárosból sokan jártak ide emésztési problémákat, "női bajokat", köszvényt, gyulladásokat kúrálni. [1] A külvárosi üdülőhely forgalma nem egyszer a Király és Lukács fürdők forgalmát is megelőzte. 1900 áprilisában a villamosközlekedés is kiépült – előbb a 41-es, majd 1910 -től a 63-as villamos ("sósfürdői ingakocsi") –, [2] amit a fürdőt leszámítva a környék kiépültsége nem indokolt volna. Budapest erzsébet fürdő budapest. [1] A fürdőnek köszönhetően a Sárbogárdi út - Tétényi út - Halmi utca - Fejér Lipót utca, Mérnök utca és Fehérvári út határolta területen kellemes villanegyed épült ki. [2] 1906 -ban báró Kozmutza Miklós és felesége, Hérelle Zsuzsanna vásárolta meg a fürdőt. Ők építtették ki a gőzfűtést, amivel télen is látogatható lett az intézmény. [2] A második világháború előtt az Országos Társadalombiztosító Intézet tulajdonába került az intézmény, és jelentősen korszerűsítették.
[1] [2] Unger vendéglőt és palackozóüzemet is létesített; [1] utóbbi az 1850 -es években évi 100 000 üveg vizet palackozott. [2] A fürdőhely fénykora [ szerkesztés] A fürdőhely Unger 1865 -ös halála után [3] többször is gazdát cserélt, és egyre jobban kiépült. [1] [3] Előbb Reiner Ármin kereskedő bérelte, majd 1881 -től Mattoni Henrik (wd) császári tanácsos, kereskedő tulajdonába került, aki több csehországi fürdőt ( Karlsbad, Gießhübl-Sauerbrunn (wd), Gießhübl-Puchstein) is birtokolt. Budapest erzsébet fürdő teszt. [3] Mattoni megbízásából [3] 1884 -re készült el [2] az Ybl Miklós tervezte emeletes, "svájci stílusú" fürdőház; [3] [1] 44 kádfürdő mellett négy márvány-ülőmedence és hideg-meleg vizes zuhanyzók szolgálták a vendégeket, [3] de szálloda, étterem (Ilona-villa), igazgatósági épület (Vilma-villa) és kápolna is tartozott a komplexumhoz. [1] Parkját is kialakították: több kövezett sétány mellett egy mesterséges dombon Ybl Miklós gloriette -et állított. [3] A 20. század fordulóján már hét, 5–7 m mély kút biztosította a vizet ( gőzgépekkel felváltva, két-három naponta kitermelve): [1] [2] a mai kórház telkén az Erzsébet-, az Ilona- és a Hunyadi Mátyás-forrás, délebbre, a Tétényi út nyugati oldalán (a mai Bikás park területén) pedig a Széchenyi-, a Heinrich-, a Szent István- és a Deák Ferenc-forrás.
Noha az 1860-as évek közepére Ybl mester már túl volt a romantikus korszakán, mégis ezt a stílust használta a megrendelő Heinrich doktor kedvéért. Nem utolsósorban a romantikus stílusjegyek jobban passzoltak a török építészethez. Így nem csoda, hogy a fóti templomon és a Múzeum körúti Unger-házon megszokott motívumok köszönnek vissza a Rác fürdő 1864–1865-ben át- és felépített részein. Viszont az 1869–1870-es hozzáépítések a korstílusnak megfelelően neoreneszánsz jegyekek viselnek magukon. Így például itt már nincsenek csipkézett boltívek, és megjelennek a domborművek. Igazodva a fürdő stílusához, Ybl Miklós a kazán magas kéményét egy minaretnek "álcázta". Továbbá kialakította az ún. Flóra fürdőt, amely stílusában az ókori római thermák (meleg vizes fürdők) hangulatát idézi meg. Korabeli ábrázolások a fürdő belsőjéről (Heinrich Johan Nepomuk: Raitzenbad in Ofen, Lipcse 1873. - Budapest – Palatinus Strandfürdő. ) A korabeli lapok hatalmas rajongással és lelkesedéssel írták meg, hogy a főváros milyen nagyszerű fürdővel gazdagodott. "
Budapest – Palatinus Strandfürdő Cím: 1138 Budapest, Margitsziget Telefonszám: 236-0040 A Palatinus strandfürdő volt Budapesten az első, amely a szabadban való fürdőzést tette lehetővé. Az 1919-óta üzemelő, de véglegesen 1921-ben megnyitott strand három medencével és egy dunai ún. kosaras uszodával rendelkezett. A nagymedence több mint 5000 m²-es vízfelületével Európa legnagyobb strandmedencéje volt. A strand népszerűségét mutatja, hogy 1937-ben már bővíteni kellett. Ekkor épült a központi öltöző épület és a népszerű hullámmedence. A 80-as évek második felében a strandfürdő ötpályás csúszdarendszerrel bővült. 2002-ben a strand medencéi a kor igényeinek megfelelően át lettek építve és vízforgató berendezésekkel lettek ellátva. A nagy medence három részre lett osztva úszó, élmény és strandmedencére úgy, hogy az egybefüggő vízfelület hatását meg kellett őrizni, mivel a strand műemléki védettség alatt áll. Az élménymedencébe sodrófolyosó, buzgár, vízsugármasszázs, nyakzuhany és látvány szökőkutak lettek beépítve.