1) A nap sugárzása: A légkör külső határára 1354 W/m2 energia jut. Ez az érték a napállandó. Az energia jelentős része visszaverődik vagy elnyelődik. A Föld felszínére valamivel több mint fele jut le a napállandónak. Különösen a rövidhullámú sugarak szűrődnek ki a napfényből. 2) A légkör felmelegedése: A napsugarak nem a levegőt, hanem a talajt melegítik fel először. A talaj a napsugarakat először hővé alakítja, majd ezt a hőt átadja a felette lévő levegőnek. Ez a folyamat a talaj feletti kb. 20 cm-es légrétegre terjed ki. Az e fölötti levegő felmelegedése már a hőmérsékletkülönbségek miatt beinduló légkörzés hatására történik. 3) Üvegházhatás eredménye: lásd légkör szerkezete c. tétel. 4) Mitől függ egy terület felmelegedése: – a napsugarak hajlásszöge – sugárzás időtartama – felszín anyaga jellege a) Napsugarak hajlásszöge: Alapvetően attól függ, melyik szélességi körön vagyunk a gömb alakú Földön. A legnagyobb szögben az egyenlítő környékét érik a napsugarak, a legkisebb szögben pedig a sarkpontokat.
Továbbá nagyban befolyásolja az inszolációt a L. átlátszósága. Nappal a borultság ellene működik a felmelegedésnek, éjjel pedig korlátozza a lehülést. Mivel a párásabb levegő és a felhősebb ég a partvidék sajátossága és a tenger jelenléte amugy is mérséklő hatással van a hőmérsékletre, e két körülmény egyesül az oceáni éghajlat előidézésében (l. Éghajlat). Hozzájárul még, hogy ugy a levegő, mint a tenger áramlása a különböző hőmérsékletü helyek között folytonos melegcserét okoz. Nevezetesen ott, hol a talaj és következésképen a fölötte levő légréteg erősen felmelegszik, felszálló légáramlások keletkeznek; ilyenek az egyenlítő közelében felszálló u. n. equatoriális áramlások, melyek a magasban a sark felé tartanak és melyek megint azt okozzák, hogy a hidegebb, nehezebb levegő alul a sark felől az egyenlítő felé tóduljon (poláris áramlat). Ezen általános keringés a légkörben a hőmérséklet kiegyenlítésére törekedik, de vannak az általános keringés keretén belül még különféle más zavarok, melyek kisebb területen a levegő egyensúlyának megzavarodásából erednek és melyeknek okozata gyanánt a légáramot, illetve a szeleket (l. o. )
A L. niveau-felületei követik ezt az alakot és az a határfelület mely az egész L. -t körülveszi, azokat a helyeket köti össze, melyeken a földvonzó- és központfutó erők egyenlők. A légburok felső határát nem ismerjük szabatosan, bár elméletileg sok féleképen meg lehet határozni a levegő vertikális távolságát a Föld szinétől, vagyis a L. magasságát. Az első kisérlet Alhazen arabs tudóstól ered, ki a lenyugvó nap utolsó sugarát visszaverő felhő magasságát határozta meg; ugyanazt tette Keppler, de az igy nyert adatok fölötte kicsinyek. A mekanika elvei szerint, a végső léghatáron a gravitációt a központfutó erő egyensúlyozza és ez úton Laplace kapott a L. magasságául 5682 földrajzi mérföldet. Csillagászati meghatározások nagyobb adatokat szolgáltatnak. Schiaparelli a hulló csillagok égési jelenségeiből következtetve, 200 000 m. -nél többre becsüli a magasságát; sőt az északi fény magasságmérései szerint még 30 miriaméterre is tehető. A L. hőmérséklete. Mielőtt a napsugarak a Földhöz érnek, a légkörön át veszik útjukat, mely melegségök egy részét elnyeli.
E sugarak egy része a világűr felé távozik, így a Föld számára veszendőbe megy. A sugárzás legnagyobb részét azonban a levegő vízgőz-, és szén-dioxid tartalma elnyeli (hővé alakítja – közvetett felmelegedés) és visszasugározza a Föld felé. A légkörnek ez a hővisszatartó tulajdonsága az üvegházhatás. Az üvegházhatás emeli a földközeli légrétegek hőmérsékletét. A felmelegedés mértékének befolyásoló tényezői: A napsugarak hajlásszöge: Minél nagyobb a napsugarak földfelszínnel bezárt hajlásszöge, annál több energia jut a földfelszínre. A napsugarak hajlásszöge a gömb alakú Földön az Egyenlítőtől a sarkok felé csökken. A napszakok váltakozása is befolyásolja a felmelegedést. A Föld mozgásfolyamatai: A Föld tengely körüli forgásából adódó napszakváltakozás is befolyásolja a felmelegedést. Nappal a Nap felől érkező besugárzás és a felszínről kiinduló kisugárzás is megfigyelhető. Éjszaka azonban csak a kisugárzás folyik. Ha éjjel tiszta az égbolt, a kisugárzott hő nagy része akadálytalanul távozik a földfelszíntől.
A napsugárzás és a földfelszín felmelegedése Egy nyári napon biztosan te is sétáltál már a strandon a forró homokban vagy a forró betonon, miközben a levegő hőmérséklete elviselhető volt számodra. Ez azért van, mert a Nap sugarai anélkül haladnak át a Földet körülvevő levegőburkon, hogy felmelegítenék azt. A napsugarak először a földfelszínt melegítik fel, s majd a felszín sugározza át a meleget a levegőnek. Ez az oka annak, hogy habár 12-13 óra körül van legmagasabb a Nap, s ekkor süt a legerősebben, a napi maximumok mégis 14 óra magasságában mérhetők. Ez annak köszönhető, hogy kis idő kell ahhoz, hogy a levegő a földfelszín közvetítésével felmelegedjen. A napsugárzás időtartamát az ún. napfénytartam-mérővel mérik. A napfénytartam órában adja meg, hogy a mért időszak (nap, hét, év stb. ) mennyi órát sütött a Nap. Napsugárzást mérő műszer Napsugárzás nemzetközi jelzése Az üvegházhatás Biztosan te is tapasztaltad már, hogy egy derült, csillagos, szélcsendes éjszaka után igen hűvös reggelre ébredtél, máskor meg egy borult, felhős éjszaka után pár fokkal melegebbnek érezted a reggeli hőmérsékletet.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentése szerint az emberek által okozott globális felmelegedés veszélyes és széles körű következményekkel jár, amelyeknek számos hatása a vártnál súlyosabb lesz. Az Ausztrália térségében tapasztalható, Queenslandet és Új-Dél-Walest sújtó természeti katasztrófák például biztosan nagyobb volumenűek lesznek, mint azt eredetileg jósolták – írja a Há a The Guardian cikke alapján. Az új előrejelzés azért különösen aggasztó, mert Ausztráliában már eddig is számos halálesetet és sérülést, valamint jelentős mennyiségű anyagi kárt és érzelmi stresszt okoztak az olyan szélsőséges események, mint a hőhullámok, az aszályok, az árvizek, a viharok és bozóttüzek. A felmelegedés és a levegő magasabb páratartalma viszont még tovább fokozza a viharok intenzitását, ez pedig a tengerszint-emelkedéssel kombinálva jelentősen növeli az áradások rizikóját. Ezeken kívül pedig már olyan következményeit is érzékelhetjük a felmelegedésnek, amelyek visszafordíthatatlanok.
Ilyen például a Nagy-korallzátony kifehéredése, a moszaterdők nagyarányú pusztulása vagy a tengerszint emelkedése, amely egyes állatokat el is üldözött a térségből. A jelentés egyik szerzője, Brendan Mackey professzor egyébként kilenc fő éghajlati kockázatot nevezett meg a klímaváltozás Ausztráliára, illetve Óceániára kifejtett hatásai kapcsán: Az óceánok felmelegedése és a hőhullámok miatt elpusztulhatnak a korallzátonyok és az azokhoz köthető ökoszisztéma. A hó mennyiségének csökkenése révén is csökkenhet a biológiai sokféleség. A melegebb és szárazabb körülmények, valamint a megnövekedett számú tűz következményeként eltűnhetnek Dél-Ausztrália erdői. A felmelegedés és a hőhullámok, valamint a melegedő víz okán délre költözött halak és sünök általi "túllegelés" miatt teljesen eltűnhetnek a moszaterdők. Az egyre emelkedő tengerszint következtében az alacsonyan fekvő tengerparti területek lakhatatlanná válnak. A melegebb és szárazabb időjárás komoly kihívásokat okoz a mezőgazdasági termelésben, és fokozott terhelés alá veti a még termékeny területeket.
A színész édesanyjának, Zsuzsa asszonynak alig merték elmondani fia halálát, egy rokon ment át hozzá, hogy az idős hölgy ne legyen egyedül, amikor megtudja a tragikus hírt. Színészárváknak gyűjtött pénzt Budapest — Nemcsák Károlyt (62) is sokkolta Gesztesi Károly (†56) halála. A két színész jól ismerte egymást a színészválogatottból, a közelmúltban pedig közösen vettek részt a koncerten, amit Bubik István árván maradt gyermekeinek támogatására szerveztek. Megdöbbentő: kilakoltatják az otthonukból Bubik István lányát és édesanyját - Blikk. Gesztesi a színészárvákért létrehozott alapítványnak is aktívan segített. Nemcsák az Origónak azt mondta: megrendíti, hogy most már Gesztesi apa nélkül maradt gyermekeiért kellhet hasonló rendezvényt szervezniük. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! #tragédia FRISS HÍREK LEGOLVASOTTABB 1 2 3 4 5 TOVÁBBI AJÁNLATOK
2018. máj 22. 8:47 #Bubik István #Kincső #bajban fotó: RAS Míg Bubik István halála után színész családjának megsegítésére barátai alapítványt hoztak létre, addig a házasságon kívüli kislánya, Kincső felnevelését senki nem segítette. Bubik István halála után a szerelmére nehéz idők vártak, még férje barátai is elfordultak tőle. – Nagyon nehéz éveken vagyunk túl. Kerámikusként vagy volt munkám, vagy nem. Ha kellett, elmentem takarítani is. De így is bizony télen gyakran nem tudtam fűteni. Ilyenkor a szuterén, ahol lakunk, jéghideg volt, így Kincsőt ezekre a hetekre rokonoknál helyeztem el. Én pedig súlyos beteg lettem. Megyei Lapok. Az ízületeim megsínylették nagyon ezeket az éveket – meséli Szentandrássy Hédi, Bubik István egykori szerelme. Az asszony küzdött azért, hogy becsülettel felnevelje a gyermekét. Hogy emberi körülményeket tudjon teremteni, meg akarta vásárolni azt a szuterént, amiben éltek, így felvett 2, 3 millió forint kölcsönt. Azonban mint sokan mások, ő sem tudta visszafizetni a banki hitelt.
Rovat Rovatok – 0 db találat
A Bokros-csomag talán még most is fájhat, vagy ellenkezőleg, nem győzik eléggé méltatni a jelentőségét, a 10. hely mindenképpen szép teljesítmény egy gazdasági programtól, különösen úgy, hogy közvetlenül megelőzi a taxisblokádot és a halálos áldozatokat követelő 2006-os augusztus 20-i orkánt. Bokros Lajos – szenzáció a maga nemében Az öt országgyűlési választás közül az 1998-as Fidesz-győzelem okozta a legnagyobb meglepetést (16. hely), jóval leszakadva következik az MSZP 1994-es (28. ), és 2006-os győzelme (30. ), az MDF 1990-es győzelme (31. Bubik istván halála videa. ). A 2002-es MSZP-győzelem már alig érte el az ingerküszöbüket (35. ). Talán mert régen volt, talán mert tényleg nem volt akkora jelentőségű, mint akkoriban tűnt, de mindenképpen meglepő, hogy a lista végére szorult Csurka kizárása az MDF-ből (utolsó, 47. hely), Horn Gyula balesete (43. ), Kalasnyikov-botrány (40. ), az Erzsébet híd blokádja (34. ). Csurka István – egy időben mindig címlapon volt Persze, ki tudja, hogy húsz év múlva egy hasonló listán hányadik helyen szerepel majd az őszödi beszéd.