Melanchthon, Philipp; Dresserus, Matthias; Ramus, Petrus; Sturm, Johann; Keckermann, Bartholomaeus; Pécseli Király Imre, Imre; Beckher, Georgius; Buzinkai, Mihály ( Kossuth Egyetemi Kiadó Debrecen, 2003) A régi magyar irodalom jelentős része latin nyelvű, vagy szorosan kapcsolódik az ókori és a későbbi európai neolatin irodalomhoz. A reneszánszban lényegesen megújulva, a barokk vegéig az irodalmi műveltség meghatározó... Felhívjuk felhasználóink figyelmét arra, hogy a DEA "Egyetemi IP" és "Könyvtári számítógépek" elérési szintű dokumentumai kizárólag oktatási, kutatási, valamint saját tanulási célokra használhatóak fel, azt nem oszthatják meg az interneten és nem terjeszthetik. A dokumentum és a pdf megjelenítő védelmének megkerülése (másolás, nyomtatás, letöltés korlátozása) tilos.
Pécseli Király Imre és a református lírikusok A gyülekezeti éneklésre szánt "isteni dicséretek", valamint – Újfalvi meghatározása szerint – azon "tiszta énekek, … melyek mindazonáltal nincsenek az templomban ususban", a kor református prédikátorainak a tudatában már élesen elkülönültek. Az előbbiek készlete erre az időre már lényegében kialakult – Újfalvi 1602. évi énekeskönyvét nagyjából változatlanul adták ki újra meg újra Debrecenben (1616, 1620, 1632) –, Szenei Molnár Albertnek a bibliai szöveghez hű zsoltárfordítása pedig az utolsó hiányt is pótolta. Pécseli király imre korhaz. E periódus református prédikátorai ezért már csak ritkán írnak templomi énekeket; vallásos lírai költeményeik rendszerint személyes okok, élmények hatása alatt keletkeznek. Az ilyen szabadabb istenes énekek ritka kivételtől eltekintve nem kerültek be a hivatalos énekeskönyvekbe, hanem vagy kéziratban maradtak, vagy pedig helyet kaptak Balassi és Rimay Istenes énekei nek a függelékében. Már az első, 1631 körül megjelent kiadás is tartalmazott egy tucatnyi vallásos éneket más szerzőktől: főnemesektől (pl.
Minden kötetet számos illusztráció, elsősorban az egyes kéziratokról készült fakszimilék gazdagítanak. A sorozatban megjelenő versek tekintélyes része mindezideig sohasem, egy másik részüli csak a XVII. században, ma már hozzáférhetetlen helyen jelent meg nyomtatásban. Azok a versek pedig, melyek az újabb évtizedekben különböző tudományos publikációkban napvilágot láttak, soha összegyűjtve és kritikailag feldolgozva nem voltak. A XVII. századi költészetet eddig mindössze néhány, ismert versekből összeállított válogatott kiadványból ismeri a közönség és az irodalomtörténetírás. A sorozat tehát első ízben teszi lehetővé a század költészetének teljes áttekintését és tudományos vizsgálatát. A Régi Magyar Költők Tára nemcsak az irodalomtörténészek számára készül. A közlésre kerülő szövegek egyben nyelvemléknek is számítanak, s a nyelvtörténet számára forrásként szolgálnak. Írók Boltja | Pécseli Király Imre - Bevezetés a retorikába két könyvben. A versek tekintélyes része (a történeti Next
E rutinos formakészséggel megírt bűnbánó vers egyes soraiban – talán Rimayt utánozva – 87 a manierista költészet szándékoltan meghökkentő hatású, nyers, naturalisztikus képei is megjelennek ("Méregnél halálosb, fekélynél fájdalmasb bűneim poklosságát…"), a sűrű rímelésű versforma amúgy is eleven akusztikai hatását pedig tudatosan alkotott alliterációk is gazdagítják ("Adjad, hogy féljelek, s téged tiszteljelek, tiszta, teljes éltemmel…"). Két másik hasonló versében (Paisa szegény fejemnek…; Ne hagyj, Úr Isten…) is sikerült a szerzőnek a vallásos morál által előírt érzelmi tartalmat úgy bemutatni, mint valóban átélt személyes mondanivalóját. Csanádi Imre: Szabad-e bejönni ide betlehemmel? (Cartaphilus Kiadó, 2008) - antikvarium.hu. Későbbi versei között azonban már többségben vannak a papos hangvételű, terjengős meditációk. Esztétikailag kevéssé hatásos három gyülekezeti éneke is, melyeknek tartalmát szigorúan meghatározza az adott egyházi ünnep jellege. Kivételt csak húsvétvasárnapi éneke képez, amikor a feltámadás ünnepének örömteli hangulata lehetővé tette számára, hogy a templomi énekbe a tavaszi természet szépségéről is beleszőjön egy versszakot, üde hangulatával Balassi soraira emlékeztetve: Ez földben minden gyökerek, Fáknak bimbói terjednek, Mezők megződülnek, Égi madarak örvendnek, Fákon vígan énekelnek, Szárnyokon röpülnek; Minden füvek illatozván gyönyörködtetnek, Dicséretre intnek.
A Budapestről közvetlen buszjárattal, alig egy óra alatt elérhető Vácrátóti arborétum megér egy kirándulást! Hoztunk néhány fotót kedvcsinálónak. A Vácrátóti Botanikus Kerthez az is kényelmesen eljuthat, aki nem autóval közlekedik, sőt még a legcsekélyebb tájékozódó képességgel sem megáldott növénybarátok is könnyen megtalálhatják. Mindössze fel kell szállni Újpest Városkapunál a menetrend szerinti távolsági buszra, majd háromnegyed óra múlva leszállni a Botanikus Kert bejáratánál. Így tettünk mi is! Az ország legnagyobb botanikus kertje a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjteményt vonultatja fel, 29 hektárnyi területén közel 13 000 növényfajt és fajtát mutat be. Teljes területe természetvédelmi oltalom alatt áll. Vácrátóti arborétum megközelíthetősége? (6851813. kérdés). A kanyargós utakkal, hangulatos, árnyas ösvényekkel, napfényes ligetekkel és apró tavakkal tagolt kertben az eligazodást a főbejárat közelében található hatalmas, jelkulccsal ellátott térkép segíti. Aki valamennyi utat be szeretné járni, annak persze több órás sétával kell számolnia.
1873 tavaszától 1913-ban bekövetkezett haláláig Band Henrik volt a főkertész. A természetet utánzó tájképi kertet dendrológiai parkká, gyűjteményes kertté varázsolták, beleszőve a szentimentális stíluskorszak motívumait. A kerten átfolyó Sződ-Rákos-patak vizét felhasználva és a régi nagy tavat is bevonva tórendszert alakítottak ki; a kitermelt földdel a lankás domboldalakat tették változatosabbá. A programokról információ a Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót honlapon tájékozodhat: Menetrend szerinti autóbuszjáratokkal a Vác – Gödöllő, Vác – Fót, Vác – Galgamácsa vonalakon, valamint Budapestről a 3. Vácrátóti Arborétum | National Geographic. metróhoz csatlakozó, Újpest központból – Őrbottyán – Vácrátót – Vácduka – Vác útvonalon közlekedő járattal közelíthető meg. A buszjáratoknak a botanikus kert főbejárata előtt megállója van. Közúton Budapestről az M3-as út Fót – Csomád – Őrbottyán – Vácrátót útvonal, Gödöllő felől a Veresegyház – Őrbottyán útvonal, Vác felől pedig a Vácrátótra (tovább Veresegyház – Gödöllőre) vezető út vehető igénybe vagy az M2-es (2/A) úton a Vácrátót – Gödöllő lehajtóról közelíthető meg.
Felhívjuk figyelmüket, hogy nincs minden vonathoz a községig (3 km) buszcsatlakozás. Javasoljuk, hogy a vasútállomástól sétáljanak ki a főútra, és vegyék igénybe a Volánbusz 346-os számú Vác–Gödöllő járatait a "Vácrátót vasútállomás bejárati út" és a "Botanikus Kert" megállók között. Hétvégi kirándulási tipp: Vácrátóti boranikus kert - Parkok és díszkertek - Díszkert. Kerékpárral Botanikus kertünk kerékpárral közúton közelíthető meg. A bejárat mellett (a kerítésen belül) kerékpártárolók állnak rendelkezésre. A gyűjtemény területén kerékpár használata nem lehetséges. Kivétel a kisgyermekek által használt futóbicikli, illetve a munkatársaink szolgálati járművei. Bejegyzés navigáció Ugrás az oldal tetejére
Vácrátóti Botanikus Kert A Gyűszűház magánkiállítástól mindössze néhány perc sétára, Az Alkotmány út 2-4 szám alatt található a 27 hektáron elterülő Vácrátóti Botanikus Kert, amely hazánk legfajgazdagabb tudományos élőnövény gyűjteményeként aposztrofálható. Az arborétum nem csak természeti látnivalókat, hanem egyaránt kulturális élményeket is kínál a nyáresti hangversenyeket kedvelő érdeklődőknek.
Érdemes a gazdagon berendezett üvegházba is betérni, ahol számtalan egzotikus növénykülönlegesség et lehet megcsodálni. A kert hónaptól függően más és más képet mutat, az év minden szakában tartogat meglepetéseket, így a tavaszi-nyári időszakban jellemzően a rengeteg rovart és lepkét magukhoz vonzó, buja virágágyásokban gyönyörködhet a látogató.