Úgy hiszem, egy enciklopédiának tényszerűnek kell lennie, kívülállók egyedi véleménye se pro, se kontra nem előnyös. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Aranyosi Ervin ( vitalap | szerkesztései) Egyrészt a Hahota Jóga című cikked máig kinn van, másrészt nyolc év alatt azért juthatott volna időd az alapok elsajátítására. Ami a költői munkásságodat illeti, ezt azért nézd át: Wikipédia:Nevezetesség. A honlapod pedig tartalmaz webáruházat, és ez reklám. május 13., 11:02 (CEST) Nos, valóban megtaláltam a hahota jóga cikket, amiből az "én reklámomat" sikerült kivenni, mármint a oldal linkjét, csak azt nem értem, hogy ha alatta a kérdésre kattintok, hogy: - Mi is az a hahota jóga? Akkor hogy lehet, hogy a nevető buddha oldal jön be, ami szerintem később keletkezett és ugyanazokról a dolgokról ír, mint én. Szóval az egyiknek lehet, a másiknak nem?
Szeretetre, szépre tanít'ni a népet, s megtanulni hitet, érzést, emberséget. Szívemből szolgálni az egész világot, aki leszületett, legyen boldog, áldott. Megtalálni Istent, a tudást átadni, pillanat varázsát mindig megragadni, és ha életedet szebbé tudom tenni, akkor érdemes volt egykor megszületni! Aranyosi Ervin: Évike születésnapjára Pár szál virág az üzenet, pár szál virággal üzenek! Szívemből szól, s ha megkapod, kívánok szép születésnapot. Hány kedves éved volt enyém, tovarepültek könnyedén, édesítve az életem hálám ezért most végtelen. Patakmeder, s a kis patak mely lágy ölében elhalad, egymást simítva alakul, néha lágyan, néha vadul. Így csiszolódik életünk, s hisszük, hogy jobbakká leszünk, vagy elfogadjuk azt, ha nem, de erről szól a szerelem. Mert szép, ha boldog, de néha fáj, néha megalkudni muszáj. Nem túl nagy ár az örömért, mely bennünket oly gyakran ért. Itt köszönöm most meg neked, pár szál virág az üzenet. Milyen csekélység a virág, mert amit adsz, teljes világ! The post Aranyosi Ervin születésnapi versei appeared first on.
Most huszonöt évet ünnepel az óra, kívánom, álmaid váljanak valóra. Eljött ünnepelni, lásd a szűk családunk, álmodott jövődhöz minden jót kívánunk. Életedet siker, szerencse kísérje, a lelkedet mindig ezer öröm érje! Legyél egészséges, s úgy tegyed a dolgod, hogy a lelked ettől, legyen nagyon boldog! Aranyosi Ervin: Ötvenhárom éve Megszülettem egykor, ötvenhárom éve, felsírt piciny lelkem, a fényes napba nézve! Tán Ő is megrémült, ám nem adott hangot, – "Ennek a porontynak adjak szívet, rangot"? Nőttem, növekedtem testben és lélekben, erősödtem is tán, s okosabb is lettem. S voltak oly tanárok, akik értékeltek, ám ilyen pályára Ők még nem tereltek. Eltelt majd' ötven év, s alig írtam verset, nem is dédelgettem nagyra vágyó tervet. Éltem úgy mint mások a hétköznapokban, s olvadtam a mások által írt dalokban. Ám valami történt, egy új útra léptem, – máig nem tudom, hogy kié volt az érdem, - életem változott, egész másképp élek, több lett a hit bennem és kevésbé félek. Nem csak kapni vágyom, adni is magamból, szabadulni végleg dühtől és haragtól.
Művelődési Ház, Szeged 1983 • Almássy téri Úttörő és Ifjúsági Ház, Budapest 1984, 1987, 1990 • Gulácsy Galéria, Budapest 1995 • Körmendi Galéria, Budapest 2001 • Vitában a történelemmel, Vigadó Galéria, Budapest • Körmendi Galéria, Sopron. Kiállítások az adatbázisban: •Vitában a történelemmel (2001) •Párbeszéd a természettel (2002) •Kollázsok és síkplasztikák - A Magyar Festők Társasága kiállítása (2004) •Átvalósulások II. - Papp Oszkár kiállítása (2004) •Papp Oszkár festőművész kiállítása (2005) Válogatott csoportos kiállítások 1948 • Magyar valóság, Fővárosi Képtár, Budapest 1949 • Világifjúsági Találkozó-kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest 1968 • Zománc-szimpozion, Bonyhád • I. Frank Oszkár – Wikipédia. Országos Kerámia Biennálé, Pécs • Krúdy illusztrátorai, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1969 • Szürenon, Kassák Lajos Művelődési Ház, Budapest 1970 • Magyar képzőművészek kiállítása, Poznań • Łódż • Szczecin • Balatonboglári kápolnatárlat • R-kiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest 1971 • Új Művek, Műcsarnok, Budapest; No.
1913-ban megalapította az első vidéki filmgyártó vállalatot, a Damográf-ot, Gárdonyi műveinek megfilmesítését tervezte, melyhez az engedélyt az írótól, kivel jó barátságban volt, meg is szerezte. Tevékenységét, a Hunnia Biográfhoz hasonlóan, egy színház társulatára alapozta. Az első magyar irodalmi filmadaptáció, Gárdonyi Ali rózsáskertje című novellájának filmváltozata, a miskolci színház színészeinek közreműködésével készült. Műterem híján a szabadban, Eger történelmi negyedében, a törökvilág fennmaradt emlékei között, s a város festői környékén forgatták. Heraldikai lexikon/Nevezéktan – Wikikönyvek. A film sikere után a fővárosba került és eredeti célkitűzéseit mindvégig szem előtt tartva, színvonalas irodalmi adaptációkat rendezett. Rendező: Ali rózsáskertje (1913) Göre Gábor bíró úr kalandozásai Budapesten (1913) Göre Gábor bíró úr pesti kalandozásai (1914) Göre Marcsa lakodalma (1915) Barlanglakók (1915) A dada (1919) A lelkiismeret (1919) Pax Vobiscum (1920) Viola, az alfoldi haramia I-II. (1920) Forgatókönyvíró: Producer: Forrás: Wikipedia ♦ Reggeli Hírlap, 1927/18.
Születés: Szeged, 1886. március 5. Halálozás: Miskolc, 1927. január 21. Eredeti neve: Devits Oszkár 1904–1905 között a Szegedi Napló, majd a Szegedi Friss Újság és a Szegedi Híradó belső munkatársa volt. Szegedről Egerbe ment. 1905-1914 között az Egri Újság alapító-szerkesztője volt. 1912-ben moziüzemet hozott létre. 1912-1913 között az Astra Filmgyár főrendezője volt. 1913–1914 között a Magyarország riportere, valamint a Budapest vezércikkírója volt. 1914-1918 között haditudósító volt. 1919-ben a Mozgóképüzemek Központi Tanácsának titkára, majd politikai megbízottja volt. 1919 után a miskolci Reggeli Hírlap újságírója volt. 1920-ban Csehszlovákiába emigrált. 1924-ben Ungváron élt. Budapest, XIV. kerület Variházy Oszkár utca | Otthontérkép - Eladó ingatlanok. 1925-ben tért haza. 1925-1927 között ismét a miskolci Reggeli Hírlap újságírója volt. Míg Budapesten a nemzetközi mérce volt irányadó és a dán film vívmányai váltak követendőkké, a tízes évek elejének vidéki (nagyváradi, aradi) filmkísérletei többnyire pesti példákat utánoztak. Kivételt jelentett Damó Oszkár törekvése, aki az irodalomra támaszkodva akarta a filmet művészi színvonalra emelni.
1918 októberében, amikor már nyilvánvalóvá vált a háborús vereség, az osztrák és a magyar elitek is felismerték, hogy elkerülhetetlen a birodalom dualista berendezkedésének megreformálása. A Szovjet-Oroszország, valamint – Wilson elnök híres 14 pontja révén – az USA és az antant felől is terjedő nemzeti önrendelkezés eszméje ugyanis nem pusztán egyes peremterületek elcsatolásával fenyegetett, hanem alapjaiban kérdőjelezte meg a Monarchia jövőjét. Oszkár szeged budapest 2019. A különbéke-kísérletek kudarca és a Németország melletti elköteleződés következtében a szövetségesek – a szerb és román hadicélok támogatásán túl – 1918 folyamán új partnereket találtak a Monarchia dualizmussal elégedetlen nemzeti elitjeiben, és fokozatosan az ő igényeiket is elismerték. Az Osztrák–Magyar Monarchia válságos helyzetét IV. Károly császár és király 1918. október 16-i manifesztumával próbálta meg kezelni, kimondva a birodalom föderalizálását. Noha ezt követően a magyarországi nemzetiségi vezetők is egymás után nyilvánították ki nemzeteik önrendelkezését, a birodalom magyar felének elitjei elutasították ezt a radikális átalakítást, még ekkor is ragaszkodva az egységes magyar nemzetállam eszméjéhez.