Fapitonokkal gyarapodott a debreceni állatkert A vadvilág világnapja alkalmából a napokban két új jövevénnyel, egy zöld fapitonpárral gyarapodott a debreceni állatkert – közölte az intézmény igazgatója. Nagy Gergely Sándor elmondta: a Debrecenben korábban sosem tartott faj képviselői már el is foglalták újonnan megépült, természethű bemutatójukat a trópusok egzotikus flórájának és… Fapitonokkal gyarapodott a debreceni állatkert A vadvilág világnapja alkalmából a napokban két új jövevénnyel, egy zöld fapitonpárral gyarapodott a debreceni állatkert - közölte az intézmény igazgatója csütörtökön az MTI-vel.
Nem volt azonban sem oroszlán, sem tigris, sem elefánt ebben az időben. Az első zsiráf két évvel a nyitás után, 1868-ban érkezett. A nyakigláb állatot Ferenc József ajándékozta az Állatkertnek, Erzsébet királyné közbenjárására. Az első évtizedekben az Állatkert tovább fejlődött. 1876-ra elkészült az első oroszlánház, amelyben az oroszlánok mellett tigriseket is bemutattak. Később már elefánt, majd víziló és orrszarvú is akadt a bemutatott állatok között. Az intézmény fenntartása körül azonban komoly gondok adódtak, mivel a tudós hazafiak által az Állatkert működtetésére alapított társaság kiadásai rendre meghaladták a bevételeket. A részvénytársaságot tehát állat- és növényhonosító társasággá alakították át, hátha így könnyebben juthatnak adományokhoz. Közben az igazgatók személye is többször változott, mígnem 1873-ban Serák Károlyt bízták meg ezzel a feladattal. Serák három évtizeden át irányította az Állatkertet, munkásságát az idő igazolta. Igaz, hogy az ő idejében az Állatkertben nemcsak állatkerti látnivalók, hanem kötéltáncosok, tűznyelők, kardnyelők és céllövő fenomének is bemutatkoztak, viszont e népcsalogató látnivalók bevételeiből magát az Állatkertet is fenn lehetett tartani.
Mivel azonban egy elkülönített vadaskert különleges háttérmunkák egész sorát igényli, érthető, hogy erre csak a modernebb korokban kerülhetett sor. Kinek jutott eszébe állatkertet alapítani? Az 1800-as évek közepén a Nemzeti Múzeum igazgatója, Kubinyi Ágoston, a Füvészkert igazgatója, Gerenday József, és egy természettudós egyetemi tanár, Szabó József a hozzájuk csatlakozott, szintén természettudós Xántus Jánossal éveken keresztül azon gondolkodtak, hogyan lehetne Budapesten is létrehozni egy állatkertet. A Habsburg Birodalom székvárosában, Bécsben (a schönbrunni császári kastély parkjában) már 1752 óta működött állatkert, ezért okkal reménykedtek abban, hogy az osztrákok a dualizmus jegyében támogatni fogják ennek magyar párját. Ebben azonban csalódniuk kellett, mert azok a bécsi hivatalnokok inkább féltékenyen néztek a magyar törekvésekre. Ám ahogyan az lenni szokott, mindig akad egy, jó szándékú ember. Esetünkben ez éppen az az "országfejedelmi biztos" volt, akit a bécsi hivatalból az állatkerti tervezgetések ellenőrzésére küldtek ide, de aki, úgy látszik, jobban szerette a szakmáját, mint a hivatalát.
Milyen eszköztára van az orvosnak? Emlékszem tudósító koromból, az Egyesült Államokban a 80-as évek közepén jelentette be a tisztifőorvos, hatalmas kampány vezéralakjaként, hogy a legfrissebb tudományos kutatások szerint a cigarettázás is kábítószer függőség. A szenzációs közlésre rástartolt a média, s ezt követően jelentősen visszaszorult a dohányzás Amerikában. - Sajnos, nálunk több próbálkozás után sem született még meg egy mindent átfogó dohányzás elleni stratégia. Azt a programot, amit a mi kis háromfős csapatunk folytat hat éve Zuglóban, gyakorlatilag mi találtuk ki; ez abból áll, hogy a nálunk jelentkező dohányosok egy nyolc alkalomból álló tájékoztató sorozaton illetve szűrő vizsgálatokon esnek keresztül, s akik kitartanak, azok bekerülhetnek a támogató csoportba. Ezt egy ideig pályázattal uniós támogatással munkaidőn kívül tudtuk csinálni, most már be kell építeni a munkaidőnkbe. Valójában mindannyian szerelemből tesszük, amit teszünk. Valaminek valami hány százaléka. A stabil gazdasági háttér persze jó lenne, de minket egyelőre a lelkesedés hajt; imádom, hogy a napi rutin fénypontja az, amikor beülök a támogatócsoportos foglalkozásra, ahol a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű emberek küzdenek valamiért.
A medikusok 40 százaléka tervez külföldi munkavállalást Noha ösztöndíj-programokkal próbálják maradásra bírni a frissen végzett orvosokat, a jelek szerint ezek nem tudják megállítani az elvándorlást. Míg tíz évvel ezelőtt a hazai orvosok hét százaléka, addig néhány évvel később már 12 százalékuk dolgozott külföldön. Jelenleg is 2-3 ezer gyógyító hiányzik az ellátóhelyekről, ennyi nagyjából tíz megyei kórház orvosszükséglete - írja a Népszava. Hányan készülnek külföldre? Valaminek a 40% és 45% százalékát, hogy kell kiszámolni?. Győrffy Zsuzsa és Szél Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai ezúttal azt vizsgálták, hogy a magyarországi orvostanhallgatók közül hányan készülnek külföldre. A 2016/2017-es tanévben négy hazai orvosegyetem hallgatóit szondázták online kérdőívekkel. A tervez-e külföldi munkavállalást kérdésre 57, 8 százalékuk egyértelmű nemmel felelt, további 38, 1 százalékuk pedig határozottan igennel. Az országot elhagyni kívánók kétharmada az orvosi munka- és életkörülményeket, valamint a bérezést jelölte meg döntése fő okaként.
Erre is van megoldás, csak húzd az egeret a lábra: Ugye, hogy tudod, hogy melyik a százalékláb:) Hát akkor meg is alapoztuk a százalékszámítás sikerét, ugye eddig nem is volt olyan bonyolult. Ha úgy érzed teljesen érted, ezt a részt áttérhetsz egyből a típusfeladatokra, de ha úgy érzed ez a fajta magyarázat neked túl bonyolult, nézd meg a többi magyarázat fajtát, hátha az jobban segít.
Meg egyáltalán: miért esküszik egyre több hallgató a podcastokra a rádió helyett? Beszélgetőtársaim Sági Ferenc, az NRC kutatója és Román Balázs, a Betone Studio kreatív producere voltak. Fordítás 'valaminek a rabja' – Szótár portugál-Magyar | Glosbe. Kezdjük a két legfontosabb adattal: Magyarországon 800. 000 ember hallgat rendszeresen podcastot 2019 tavaszán a lakosság három százaléka hallgatott, ez mára 12 százalékra szökött fel Ez a látványos szám ráadásul egy kiváló célcsoportot takar. A kutatások szerint ugyanis a podcasthallgatók fiatalok magasan képzettek többségében budapestiek digitálisan érett, nyitott személyiségek Átalakuló médiapiac A Popfilter 2017-ben klasszikus rádióműsorként indult, 2019 őszén alakítottuk át podcasttá, hiszen a rádió idősebb célcsoportja nem feltétlenül volt összhangban azokkal a témákkal, amikkel foglalkozni szerettem volna (ugyanakkor hadd jegyezzem meg: nagyon sok nyitott, idősebb hallgatótól kaptam visszajelzést, hogy mennyire izgalmasnak találja a számára teljesen új zenei műfajok, előadók bemutatását). Amikor 2019-ben a WMN állandó szerzője lettem, nem volt kérdés, hogy a Popfilter érkezik velem, és ezzel együtt elindul a cég podcastportfóliója is.
Román Balázs azt mondja, nekik induláskor nem titkolt céljuk volt felvirágoztatni a magyar audiomédia-piacot, amelyen jelenleg egyébként műsorkészítő, hallgató, fejlesztő és hirdető együtt fejlődik. Balázs úgy látja, hogy a hallgatói réteg folyamatosan szélesedik, az angolszász piacon már mainstream médiumnak számít a podcast, igaz, még ott is érezhetően többségben vannak az értelmiségi témák. A beszélgetést itt tudod meghallgatni: Idehaza már elindult az exponenciális növekedés, de még a "nagy bumm" előtt állunk – ebben mindannyian egyetértettünk a stúdióban. Eddig nem volt podcastkereső, most már (a oldalon) arra is lehetősége van a hallgatóknak, hogy kulcsszavakra, témákra keressenek, így még tudatosabban lehet majd választani a műsorok és az egyes adások között. De mit szeretünk rajta? A podcastok népszerűségének sok oka van, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a rádiókból eltűntek a hosszú beszélgetések, de az emberek keresik ezeket a tartalmakat. Román Balázs szerint globális médiafogyasztási trend jelenleg, hogy a lineáris tartalomfogyasztásról (azaz: amikor a fixen futó tévéműsorba kapcsolódunk be például) az úgynevezett on demand típusú médiacsatornák felé fordulnak az emberek, azaz például Netflixeznek, YouTube-ot néznek tévé helyett, a rádiózást pedig sokaknál a podcastok váltják fel.