Úgy tudjuk, Szabó Gábor kifakadását követően több oktató jelezte más szakokról is, hogy nem kíván tovább az intézményben oktatni. Próbáltuk elérni Szabó Gábor operatőrt, de mivel ma kezdte forgatni Sopsits Árpád: A martfűi rém című filmjét, nem tudtuk elérni. Ha sikerül, frissítjük a cikket. Rozgonyi Ádámot, a Mozgóképkultúra és Médiaismeret szakvezetőjét elértük telefonon, ő azt mondta semmi olyasmiről nem tud, hogy tömegével távoznának oktatók a főiskoláról. Kerestük a BKF-et is, ők azt a tájékoztatást adták, hogy délután lesz egyeztetés az ügyben, utána tudnak információval szolgálni. Belsős információink szerint több éve halogatta az iskola a megfelelő technikai berendezések beszerzését, filmes cégek ingyen adtak szívességből felszereléseket ahhoz hogy egyáltalán az operatőri képzés működhessen. A nekünk nyilatkozó volt oktató hangsúlyozta, ez egy drága képzés, és fontos, hogy az operatőrök a legújabb technikákkal is meg tudjanak ismerkedni, hiszen később több százmilliús játékfilmeket bízhatnak rájuk.
A Délibábnak valamilyen oknál fogva nem volt díszbemutatója, a Fényíró Filmklub ezért szeretné az április 22-i alkalmat egyfajta ünnepi bemutatóként szerepeltetni. A filmklub filmes vendégei minden alkalommal megrökönyödve tapasztalják, hogy még éjjel 11-kor is ott ül egy majdnem tele terem érdeklődőkkel, és várja a válaszaikat. Be is vallják, hihetetlen, hogy ma Magyarországon magyar filmről ennyi ember érdeklődjön s legyen kész komolyan beszélgetni. Volt, aki elmondta: erre az estére visszakapta a hitét, hogy érdemes filmet csinálni. Szabó Gábor ehhez azt a tapasztalatát fűzi hozzám, ami ma a magyar film forgalmazásának nagy problémája: a hazai bemutatók nem kapják meg a szükséges támogatást, s a reklám nélkül bemutatott műveket hamar leveszik műsorról, nézők hiányában. Majd egy idő után a forgalmazónak meg kell semmisítenie a kópiákat. Szabó Gábor erről mondja, őrületes kutatómunkát követel egy-egy film bemutatható kópiájának meglelése. Volt, hogy egy öt éve készült filmhez csak egyetlen elérhető példány kínálkozott, japán (vagy kínai? )
felirattal. Azt tapasztalta, hogy sok, viszonylag friss filmből már most nem lehet hozzájutni jogtiszta, vetíthető kópiához. A kaotikus állapot mindenképpen a magyar filmre üt vissza, a szakma közös érdeke, hogy ez megváltozzon.
2010-től a Budapesti Kommunikációs- és Üzleti Főiskola operatőri szakának vezetője. Munkássága [ szerkesztés] Írt egy tankönyvet is a filmnyelvről. Mintegy 30 játékfilmet, számos dokumentumfilmet, reklámfilmet, egyéb műfajú filmeket forgatott. Ő fényképezte a Jób lázadását, amit Oscar-díjra jelöltek 1984-ben. Zsigmond Vilmos, Liv Ullmann és Michael York főszereplésével készült filmjének is ő volt az operatőre (A tékozló apa – 1991). Sok filmet készített Rudolf van den Berg holland filmrendezővel. Ezek közül a Tirza című versenyfilm volt a 2011-es Oscar-ra. Filmjei több, mint ötven díjat nyertek különböző nemzetközi fesztiválokon. Magánélete [ szerkesztés] 1978-ban házasságot kötött Simándi Júliával, ebből a házasságból 2 gyermeke van: Szabó Dániel (1980) és Zsófia (1986). 2011-ben másodszor is megnősült Szurma Ágnessel, ebből a házasságból született gyermeke: Léna (2012). Filmjei [ szerkesztés] Könyvei [ szerkesztés] Filmes könyv (2004) Díjai [ szerkesztés] A chicagói filmfesztivál nagydíja (1978, 1983) a cannes-i fesztivál különdíja (1983) sanremói nagydíj (1984) Oscar-díj jelölés (Jób lázadása 1984) a magyar reklámfilmfesztivál operatőri díja (1987) a filmszemle díja (1990, 1993) a montréali videofesztivál első díja (1991) Eiben István-díj (1993) Széchenyi professzor ösztöndíj (1998-2001) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Hivatalos oldal MTI Ki kicsoda 2009.
Gyakran felmerül kérdésként, hogy a személyi kedvezményt a szülő a betegségben szenvedő gyermekére tekintettel igénybe veheti-e. Az Szja tv. értelmében kizárólag a betegségben szenvedő magánszemélynek van lehetősége érvényesíteni a kedvezményt, ha rendelkezik a szakorvos által kiállított érvényes igazolással, illetve rendelkezik összevont adóalapba tartozó jövedelemmel. Amennyiben a gyermek nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, akkor a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Tájékoztató a betegségek után járó kedvezményről és a főbb adóváltozásokról 2016-ban | Autisták Országos Szövetsége. Gyermek helyett a szülő nem jogosultak a kedvezmény figyelembevételére. Igazolás beszerzése A kedvezmény igénybevételére jogosító, az EüM rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a beteg által választott háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.
típusú cukorbetegség. A személyi kedvezmény igénybevételének feltételei Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemélynek már az igénybevétel időpontjában legyen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolása, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozata. A 2019. előtti évekre csak akkor érvényesíthető a kedvezmény, ha az igazoláson a súlyos fogyatékosság kezdő időpontja 2019. január 1. előtti dátum. Évente 120 ezer forint plusz kerülhet a családi kasszába, csak egy orvosi papír kell az adó-visszatérítéshez. A fogyatékosság minősítése háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál kezdeményezhető. A rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki. 3 A fogyatékossági támogatási igényt a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál kell benyújtani, míg a rokkantsági járadék megállapítására a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jogosult.
Az igazolásnak tartalmazni kell a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, valamint a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását és ezen igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását. Az EüM rendelet melléklete tartalmazza az igazolás tartalmát, azonban annak formai követelményeit nem. Az adóhatóság külön nem rendszeresített formanyomtatványt a súlyos fogyatékosság igazolására, azonban a munkáltató, kifizető összesített igazolása az adott évi személyi jövedelemadó bevalláshoz, adónyilatkozat benyújtásához elnevezésű 'M30-as nyomtatvány lapjai között megtalálható. Kedvezmény igénybevétele Az igazolás birtokában a magánszemély az adóelőleg megállapítása során (adóelőleg-nyilatkozat megtételével) év közben is kérheti a kedvezmény figyelembevételét. Betegségek utáni adókedvezmény 2022, személyi kedvezmény - YouTube. A 2015. évre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat az alábbi elérési útvonalon érhető el: Amennyiben a magánszemély nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot, akkor a kedvezményt nem veszti el, az a személyi jövedelemadó bevallásban is érvényesíthető év végén.
Ugyanis az adókedvezményre feljogosító betegségekben szenvedők a kedvezményt az 5 éves elévülési időn belül utólag is érvényesíthetik. Számos betegség esetén igényelhető az adókedvezmény Forrás: Origo Kinek jár? Az állam azoknak biztosítja az adókedvezményt, azt, hogy kevesebb adót fizessenek, akik olyan betegségben szenvednek, amelyeket a törvény súlyos fogyatékosságként határoz meg, tehát rászorultság alapján részesülhetnek benne az állampolgárok. A 335/2009. (XII. 29. ) Kormányrendelet összesen 18 olyan betegségcsoportot (ez mintegy hétszáz betegséget jelent) határoz meg, amelyek esetén érvényesíthető az adókedvezmény, ezeket pedig a BNO kódjuk alapján a betegek is azonosíthatják.
A mellékletben nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény. január 1-jétől bővült 2 a Kormányrendelet mellékletében szereplő betegségek köre, így az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák, valamint a prosztata és hererák betegségek esetén is érvényesíthető az adókedvezmény. Az újonnan bekerült betegségek után is érvényesíthető visszamenőleg az 5 éves általános elévülési időn belül az adókedvezmény, így ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor utólag a korábbi évek (2013-2017) adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatóak. 2018-ra a 2019. május 20-ig benyújtandó adóbevallásban érvényesíthető a kedvezmény, 2019-re pedig a munkáltatónak tett adóelőleg-nyilatkozattal már év közben, a havi kifizetéseknél is igénybe vehetik az érintettek. A Kormányrendeletben szereplő betegségek a teljesség igénye nélkül a következők: ■ hallási fogyatékosság ■ látási fogyatékosság ■ mozgásszervi fogyatékosság ■ elzáródást okozó érbetegségek ■ súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek ■ veleszületett enzimopátiák, e körbe tartoznak – többek között – a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek ■ emésztőrendszer betegségei, e körbe tartoznak – többek között - a gluténérzékenység miatt fellépő betegségek endokrin és anyagcsere betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II.
típusú cukorbetegség emlő- és petefészek daganat méhnyakrák endometriózis here- és prosztatarák. A betegségek pontos listáját a már említett kormányrendelet melléklete tartalmazza, ami ide kattintva érhető el. Hogyan lehet igényelni? Amennyiben igényelnénk az adókedvezményt, első sorban orvosi igazolásra lesz szükségünk, amelyen egy szakorvos, vagy az adózó háziorvosa igazolja, hogy valóban szenvedünk az adókedvezményre jogosító betegségben. Visszamenőleges igazolás esetén ennek azt is tartalmaznia kell, hogy a betegség már az előző adóévben is fennállt. Az igazolással a magánszemély két időpontban kérheti a kedvezmény megállapítását a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV). Az adóelőleg megállapításánál, adóelőleg-nyilatkozattal év közben, valamint a személyijövedelemadó-bevalláskor májusban. Az igazolásnak tartalmaznia kell: a kedvezményt igénybe vevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását, valamint az igazolást kiállító szakorvos vagy háziorvos aláírását.