Diane Lane és Kevin Costner jutalomjátékának lehetünk tanúi A vér földje című feszült hangulatú, westernt idéző drámában, amelyben az unokájukat kereső nagyszülők szokatlan helyzetben találják magukat. A Kőkemény család író-rendezője, Thomas Bezucha a nálunk ismeretlen Larry Watson regényét adaptálta, és készített belőle metszően pontos képet az elmaradt amerikai vidék lőporszagú világáról. 1963-ban járunk, Montanában. A háromgenerációs Blackledge-famíliát szörnyű családi tragédia sújtja. Margaret és George a fiúk halála után is szívükön viselik volt menyük és unokájuk sorsát, de az élet nem áll meg: Lorna újra férjhez megy, és a nagyszülők kénytelenek elengedni a kezét. Margaret azonban bizonytalan, hogy az unokája az újdonsült mostohaapánál jó kezekben van-e, és amikor hűlt helyét találják a kis családnak, nyomukba szegődnek Észak-Dakotába. Meg szeretnének róla győződni, hogy unokájuknak valóban jól megy-e a sora. Nem számítanak rá, hogy elszabadulnak az indulatok Lorna férjének családjával.
Angelina apás napja A napokban debütált Angelina Jolie rendezőként - Hollywoodban bemutatták A vér és méz földjén című drámát.
Ha Jolie következő rendezésében közelebbi témát választ, egészen biztosan kevesebb marad a kérdőjel a nézőben. A vér és méz földje (In the Land of Blood and Honey) színes, feliratos, amerikai háborús filmdráma, 127 perc, 2012 rendező és forgatókönyvíró: Angelina Jolie operatőr: Dean Semler vágó: Patricia Rommel zeneszerző: Gabriel Yared szereplők: Goran Kostić (Danijel) Zana Marjanović (Ajla) Rade Šerbedžija (Nebojsa) Vanessa Glodjo (Lejla) Branko Đurić (Aleksandar) Nikola Đuričko (Darko) Džana Pinjo (Nadja) Feđa Štukan (Petar) IMDb
A jórészt magyarországi helyszíneken forgatott A vér és méz földje című háborús film két órán keresztül szorítja a nézők torkát. Angelina Jolie első rendezése egyszerre hiteles ábrázolása a háború kegyetlenségének, és fájdalmas mese a tiltott szerelemről. Majdnem olyan könnyű annyi előítélettel beülni Angelina Jolie első rendezésére, mintha szerbként várnánk otthonunkba bosnyákokat (vagy fordítva). Hogyan jön ahhoz egy hollywoodi akciófilmlány, hogy a Balkánról szépelegjen? Brad Pitt babája ugyan milyen forgatókönyvet firkálhatott össze Európa legbonyolultabb helyéről? Giccses szerelmes kellemkedés, vagy üres akciófilm lesz a vége? Lara Croft mit mutat majd Srebrenicáról nekünk? Főleg ilyen lányregényes címmel. Az előítéletek csúnya dolgok. A vér és méz földje ugyanis jó film. Pedig nagyon nehéz témát dolgoz fel, egy elég irreális, túlzottan romantikusnak tűnő alaphelyzetből. A boszniai háború négy évét látjuk két órába sűrítve, egy bosnyák festőnő és egy szerb rendőr szerelmi viszonyán keresztül.
Olyan dózisban ömlik a kegyetlenség, hogy nincs mód hosszan moralizálni, egyszerűen csak egyre világosabb lesz a filmet nézve, hogy ez a háború nagyon undorító. Nincsenek nagy ötletek, sohasem látott jelenetek ebben a háborús vonalban. Az arányérzéktől válik nagyon erőssé ez a szál: a helyzetek a belső logikájuk szerint természetesek szinte, és pont ettől nagyon brutálisak. Elviszik a végén az öregasszonyokat is. A sokkolás folyamatos, a feszültség és a nyomasztás szinte sosem enyhül, de közben van mindig aktuális izgalom a következő néhány perc miatt, és elég gyors az egész ahhoz, hogy ne legyen idő köldöknéző moralizálásra sem. Háborús filmnek igazán erős alkotás A vér és méz földje. A történelmi magyarázkodások és a lelkiismeret kezelései kicsit el van kenve, a rádió bemondja hol áll a háború, és közhelyekben mentegetőzik a katona a fronton, de ezek egyáltalán nem zavaró és nem irreális pillanatok. Nem zökkentenek ki. A vár titkos szobája A film másik szála a szerelmi kaland. Kell ez is, mert nélküle nem volna a filmben mese, a puszta szenvedés pedig megöli a néző empátiáját, kell ez is a figyelem fenntartásához.
Megkérdezték az 50-69 év közöttieket, akik már nyugdíjat kapnak, hogy milyen okból dolgoznak vagy dolgoznának a nyugdíj mellett. Magyarországon a legfontosabb érv messze az volt, hogy az elégséges jövedelmez megteremtsék. Érdekes módon vannak olyan országok, ahol nem a pénzügyek szólnak a nyugdíj melletti munka mellett, sokkal inkább olyan tényezők, mint a munkaszeretet. Ennyit kap, akinek a legmagasabb a nyugdíja Magyarországon. Ilyen ország például Ausztria, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Svédország vagy Szlovénia is. Azzal, hogy egyre öregszik a társadalom, a nyugdíjban részesülők aránya a teljes lakosságon belül folyamatosan emelkedik az EU-ban. 2016-ben a teljes EU-s lakosság közel negyede részesült öregségi és/vagy özvegyi nyugdíjban, 2008 és 2016 között majdnem minden EU-s tagországban nőtt a nyugdíjat kapók aránya a teljes népességen belül, kivéve például Magyarországot, ahol valószínűleg a korhatáremelések miatt csökkent az arány (a másik magyarázat még a népességnövekedés lehetne). A magyar nyugdíjasok korábbi fizetésük 65%-át kapják meg nyugdíjban Ha azt nézzük meg, hogy a korábbi kereset hány százalékát kapják meg az emberek nyugdíjasként, akkor azt lehet látni, hogy EU-s átlagban ez 58%, Magyarországon a nyugdíjasok még az átlag felett is vannak mintegy 65%-kal.
Csehország és Szlovákia jött szóba, végül az döntött hazánk mellett, hogy az interneten olvasta letelepült németek beszámolóit, akik nagyon dicsérték a magyarokat, kiemelve az egész évben jó időjárást, a kitűnő szolgáltatásokat (fürdők, orvosi ellátás, éttermek, boltok), amelyek jóval olcsóbbak, mint náluk. Hozzá kell tenni: a német nyugdíjasok nemcsak Magyarországot tüntetik ki, egész Kelet-Közép-Európában megtalálhatók. Célországaik a régióban Csehország, Szlovákia és Bulgária. Hírek - Nyugdíjas Parlament. Hazánkba elsősorban azok jönnek, akik kifejezetten a magyar vidéki életformát keresik és szeretnek utazgatni. Sokan lakókocsival járják a magyar vidéket, a termálfürdőket és a környező országokat. Ők azok a német nyugdíjasok, akiknek a gyerekei már kirepültek, és az öregkorukat kreatívan és tartalmasan élik meg. Németországban a kormány és a civilek is erősen támogatják a tartalmas öregkorra való felkészülést, ez benne van a köztudatban, mondta Dieter. A kivándorlásnak ugyanakkor értelemszerűen nem örülnek, egyes tartományok próbálták szigorítani a szabályokat, illetve ösztönözni a maradásukat, de ez a tervük megbukott.
Több mint kétmillió forint nyugdíjat kap valaki Magyarországon, ez a legmagasabb összeg, amelyet valakinek nyugdíjként kifizetnek. Vannak viszont ötezren, akik 10 ezer forintnál is kevesebbet kapnak. 2016. június 1-jén egy fő részesült kétmillió forint feletti nyugellátásban - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egy ellenzéki írásbeli kérdésre adott válaszában. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 2, 2 millió nyugdíjas 0, 000045 százaléka kap ilyen luxusnyugdíjat, miközben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság statisztikája szerint a nyugdíjak átlagos összege tavaly év végén alig haladta meg a 114 ezer forintot. Ezért jönnek Magyarországra a német nyugdíjasok | 24.hu. Nettó kétmillió A nettó kétmilliós havi nyugdíj még keresetnek sem utolsó, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal tavaly év végi adatai szerint a nettó átlagbér országos átlagban 162 ezer forint, és még a mindig jobban teljesítő Budapesten sem sokkal több, mint 200 ezer forint. A legszerencsésebb magyar nyugdíjasnál tehát csaknem egyévnyi átlagbérrel a táskájában csönget minden hónapban a postás.
Tudtad, hogy Magyarországon 2050-re meghaladja a 40%-ot a legalább 55 évesek aránya a teljes népességen belül? És azt, hogy 30 év múlva már csak két aktív korú tart el egy nyugdíjast? Az Eurostat friss elemzésében azt nézte meg, milyen a nyugdíjasok élete és helyzete az EU-ban, ebből többek között kiderül az is, hogy itthon a 65 évesek hátralevő várható élettartama a férfiak esetében 14 év, a nők esetében pedig 18 év környékén van. Az érdekesebb ábrákból szemezgettünk mostani cikkünkben. 2018 elején az EU-s tagállamokban 512 milliónyian éltek, ez az előrejelzések szerint 2044-re 525 millióra növekszik. Csakhogy nem a fiatalok lesznek többen, hanem az idősek. A 65 évesek és annál idősebbek aránya a teljes népességen belül a tavaly év eleji 101 millió főről 149 millióra emelkedik 2050-re. Érdekes módon maga az idősebb társadalom is egyre öregszik, a becslések szerint a 85 évesek és a felettiek száma az EU-ban 2018 és 2050 között több mint duplájára nő, a mostani 14 millió körüliről közel 32 millió főre 2050-re.
Ez jelenleg havi 28 500 forint. Ám ők nincsenek sokan - nyugtatta meg írásbeli válaszában a humántárca államtitkára Korózs Lajost, mondván: az elmúlt években, éves átlagban száz embernek állapítottak meg ekkora öregségi nyugdíjat. A nyugdíjminimum jelenleg 28 500 forint Fotó: Polyák Attila - Origo Igyekeznek közelíteni a jövedelemhez A nyugdíjrendszerben az 1980-as években - ekkor kezdett jelentősebb bérkülönbség kialakulni a gazdaságban - vezették be a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegének korlátozását, ez később a degresszív számítási szabály többsávosra bővülésével folytatódott. A járulékfizetési felső korlátot 1992-től vezették be, vagyis ekkortól korlátozta a törvény a nyugdíjjal helyettesítendő kereset nagyságát. A korlát feloldásával az aktív életszakaszban elért tényleges jövedelem pótlásához közelít a rendszer. A nyugdíjminimum szerepe a nyugdíjrendszerben, hogy aki legalább 20 év szolgálati időt igazol, és a nyugdíj alapjául szolgáló kereseteinek átlaga a nyugdíjminimum összegét eléri, az ennél kevesebb nyugdíjat nem kaphat.
Magas az áfa Dieter 10 éve él Magyarországon, és csak két negatívumot említett. Azt, hogy többször betörtek hozzá, és emiatt rendőrségre bekötött riasztót kellett beszerelnie. Megemlítette a 2010 óta életbe lépett nagyon magas áfát, ami szerinte gúzsba köti a magyar gazdaságot, és relatíve magasak a közszolgáltatások díjai (illetékek, hatósági díjak), amelyek szerinte a lakosságszámhoz képest túl sokba kerülnek. A menekültkérdésről az mondta, szerinte az integráció csak félig sikerült jól Németországban, és nem megoldás, hogy Európa Törökországot pénzeli, hogy tartsa távol a menekülteket. Bár aggódik a jövő miatt, nem tapasztalta, hogy több német jött volna Magyarországra a menekültek miatt tavaly szeptember óta. Már nincs több német a Balatonnál "10-15 éve valóban volt egy hullám, főleg németek, akik még '90 előtt jártak itt, és nosztalgiájuk volt, főleg a keleti tartományokból vásároltak nemcsak a vízparton, de a kisebb településeken is. Ők megöregedtek, jó részük már nem tölti itt az idényt, inkább eladó pozícióba kerültek, és nem igazán van utánpótlás – mondta a Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.