A hatótávolság 34. 400 (Michelin) és 21. 800 kilométer (Maxxis) között van - írja közleményében az ADAC. Bár az új autók kerékmérete folyamatosan nő, még mindig a 195/65R15 az egyik leggyakoribb gumiabroncs méret a világon. Adac téligumi teszt. Olyan autók gyári első szerelése, mint az Opel Astra vagy a VW Golf. 16 téligumi vett részt a teszten ebben a méretben. Négy modell kapott "jó" minősítést, tizenegy "kielégítő" és egy "elégséges" eredmény született. Nagyon kiegyensúlyozott: Dunlop, Goodyear, Michelin, Vredestein Négy 195/65R15 méretű téli gumiabroncs kapta az áhított ADAC minősítést "jó": a Dunlop Winter Response 2, Goodyear UltraGrip 9+, Michelin Alpin 6 és Vredestein Wintrac modellek. Jó, kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak minden fő kritériumban. A Dunlop és a Goodyear jó száraz és havas teljesítményükkel győzték meg a bírákat. A Dunlop Winter Response 2 még mindig az egyik legjobb üzemanyag fogyasztás szempontjából, az UltraGrip 9+ valamivel jobb teljesítményt nyújtott nedves és jeges úton.
Természetesen nemcsak prémium abroncs nyújtott jó eredményt az idei teszten. Sűrű közép mezőny született Egy-két kivételtől eltekintve mindkét méretkategóriában leginkább közepes eredmények születtek a pontszámok alapján. A havas és jeges utak tesztjén a 195/65 R15 méretben szinte csak jó eredmények születtek, a 225/50 R17 méretben egy-két kivétellel szintén hasonló eredmények születtek. A 225/50 R17 méretkategóriában a középkategóriás abroncsok közül a Kleber Krisalp HP3 emelkedett ki, illetve a Nexen Winguard Sport 2 kettő. A Continenetal és a Bridgestone abroncsai hasonló eredményeket értek el ezen a teszten. ADAC téligumi teszt 2021. A 195/65 R15 méretkategóriában szinte minden abroncs hozta a közepes teljesítményt. Bár a Kumho Wintercraft WP51 összetettben a leggyengébben teljesített, a havas és jeges utak tesztjén nagyon jól teljesített, ahogy fogyasztás tekintetében is, így ha leginkább havas-jeges utakon közlekedünk, akkor a Kumho is jó választás lehet ebben a méretkategóriában. Ezért is érdemes végiggondolni, hogy milyen körülmények között vezetünk leginkább, mert egy gyengébbnek tűnő, de alapvetőn jól teljesítő abroncs is születhet a teszteredmények alapján.
Szokás szerint a "jó" eredményt elérő abroncsok vannak többségben. A Kleber, a Michelin leányvállalata, Krisalp HP2 abroncsa épphogy elmaradt az élmezőnytől. Nedves úton mutatott gyengeségei miatt került a középmezőnybe. Az értékelés némileg világosabb a következő négy gumiabroncs esetében. A Bridgestone Blizzak LM005 esetében a kopásállósági teszten és a havas úton nyújtott teljesítménye vezetett a pontszám vesztéshez. Adac téli gumi test.htm. A Continental WinterContact TS 860 általános besorolása gyengült a száraz utakon tapasztalt gyengeségei miatt. Talán utódja, a TS870, amely már forgalomban van, és a következő ADAC teszt része lesz, jobban teljesít majd. Vredestein Wintrac Pro rendszerint jobb minősítést kap vezetési jellemzői miatt, jól teljesített havas, nedves és száraz úton is. A Sava Eskimo HP2 és a Fulda Kristall Control HP2 általános besorolását a száraz és nedves körülmények közötti gyengeségeik miatt csökkentették. A Goodyear szlovén leányvállalatának, a Sava -nak az Eskimo HP2 -je volt a leghangosabb gördülési zajjal rendelkező gumiabroncs az Audi A4 tesztjárművünkön.
Az ADAC 2012-ben is elvégezte a szokásos téli gumi teszt jét, amelyről elsők közt számol be a Az ADAC 2012-es téli gumiabroncs teszten ezúttal három méretben mérkőztek meg egymással a téli gumik. A kompakt méretet idén a 165/70 R14 T jelentette, ami a kisautók jellemző téli gumiabroncsa. Középkategóriában a 205/55 R16 H gumiabroncsok képviseltették magukat, ami a középkategóriás személyautók egy tipikus téli gumija. A legnagyobb méretben pedig a 215/65 R16 T méretű téli gumiabroncsok kerültek nagyító alá, amely jellemzően SUV méret. ADAC Téli gumi teszt 2012. Téli gumi teszt eredmények 165/70R14 T - ADAC 2012 Az ADAC 2012-es téli gumi tesztjében a 165/70 R14 T méretben 15 különböző gumiabroncs került vizsgálatra. Ez a méret a kisautók gumiabroncsa, ami nem meglepő módon, mégis a nagynevű gyártók küzdelmét hozta. Bár 15 különböző mintázatú gumiabroncs kapott helyet a tesztben, egyetlen gyártó, egy terméke sem érdemelte ki a kiváló minősítést! Jó minősítést is csupán három gyártó egy-egy téli gumija kapott. Ebben a méretben a Michelin Alpin 4 végzett az élen, ami a egyaránt kiemelkedőt nyújtott száraz, havas, nedves úton egyaránt, és kopásállósága is figyelemreméltó.
Nemrég egy bankoknak dolgozó ügyvédi iroda rendelte meg a céges Kiszámoló Akadémiát. Nehéz helyzetben voltam, hogy mi újat tudok mondani azoknak, akik bár "csak" jogászok, de minden nap értékpapírokkal és egyéb banki termékkel összefüggő ügyekkel foglalkoznak. Nekik nem volt nagy újság, hogy mi a kockázata egy kötvénynek, vagy miért kell figyelni az apróbetűre. Itt lettünk jó kapcsolatban az iroda vezetőjével, akit megkérdeztem, hogy mi pontosan a tétje az Európai Bíróság várható döntésének a devizahitelekkel kapcsolatban és miért várja mindenki lélegzet visszafojtva az eredményt. Ahogy én megértettem, az a lényeg, hogy az érintett adós azt szeretné elérni, hogy belekapaszkodva egy szerinte formai hibába (külön nincs feltüntetve az árfolyamrés, mint költség) elérje, hogy az egész szerződés semmis legyen. Ezzel szemben a magyar álláspont az volt, hogy a szerződés érvényességét megtartsák, csak a vitatott pontot javítsák ki. Devizahitelek: mit jelent az Európai Bíróság döntése? – Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről. Ebben kellett döntenie az Európai Bíróságnak. (Megjegyzem, számomra elég visszatetsző, amikor valaki élvez egy lehetőséget, addig amíg neki kedvező, majd amikor úgy fordul a szél, hogy ami eddig jó volt (alacsonyabb kamatok, csökkenő részletek), most ellene kezd dolgozni, akkor formai okokra hivatkozva az egész alól ki akar bújni.
A fellebbezés tárgyát képező ügyben eljáró Győri Ítélőtábla először is megállapítja, hogy a magyar jogalkotó a fentiekhez hasonló tisztességtelen kikötéseket olyan nemzeti rendelkezéssel váltotta fel, amely a Magyar Nemzeti Bank által a kérdéses pénznemre megállapított hivatalos árfolyamra hivatkozik mind a folyósítás, mind a törlesztés tekintetében. Másrészt a Győri Ítélőtábla megállapítja, hogy a magyar jog nem teszi lehetővé számára, hogy a szóban forgó tisztességtelen kikötések érvénytelenségére hivatkozva semmisnek nyilvánítsa a fenti szerződéseket, még akkor sem, ha ez a megoldás kedvezőbb lenne a fogyasztó számára, mivel így nem érintené a szóban forgó kölcsönökben rejlő árfolyamkockázat. Európai Bíróság: nem befektetési szolgáltatás a devizahitel. A Győri Ítélőtáblának kétségei támadtak azzal kapcsolatban, hogy a magyar jogalkotó által a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötései kiküszöbölésére elfogadott megoldás összeegyeztethető-e a tisztességtelen feltételekről szóló irányelvvel (A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv), és ehhez kapcsolódóan kérdést terjesztett a Bíróság elé.
Ugyanis, amikor az adós felvette a hitelt, a számlájára forintösszeget kapott, viszont a devizahitel-szerződésben megállapodtak a bankkal, hogy ezt a forintösszeget a bank átszámítja egy devizaösszegre, amelyre kezelési költséget, kamatot, különféle egyéb költségeket fizet, és az adós viseli az árfolyamkockázatot a szerződés érvényben lévő ideje alatt. "Ha kimondják, hogy ezek a szerződések érvénytelenek, akkor ez azt jelenti, hogy kapott egy forintösszeget, a bankkal viszont nem állapodott meg arról, hogy ezt átváltsák például svájci frankra. Tehát csak egy forintösszeget kell visszafizetnie a banknak" – fogalmazott az ügyvéd. Hozzátette, ha semmis a szerződés, akkor nincs kezelési költség, nincs egyéb költség és nincs piaci kamat sem. Utóbbi esetében szerinte a régi Ptk. lehet az irányadó, amely kimondja, ha nincs külön megállapodás a kamatról, akkor a jegybanki alapkamatot kell alkalmazni. A bírósági döntés szintén hatással lehet majd a jelzálogjogokra is, ugyanis, ha a szerződés tartalmazta azt – jelzáloghiteleknél evidens –, akkor semmis a jelzálog is.
Az EuB a kockázatfeltárás megfelelőségének kérdéskörével kapcsolatban többek között a C-26/13., C-51/17, C-227/18., C-670/20. számú döntéseiben foglalkozott.