Karrierje a Delta című tudományos műsorral indult be, amit 1965-től egészen 1996-ig vezetett. Ő lett a háziasszonya az 1971-es, 1972-es és 1981-es Táncdalfesztiválnak, később a Kodály-énekversenynek, majd számos népdal- és népzenei vetélkedőt is ő vezetett. Szakmai pályája csúcsán, több mint két évtizeden át a Veszprémi tévétalálkozók egyik háziasszonya és a miskolci, illetve kőszegi tévéfesztiválok háziasszonya volt. A televíziózás minden területén profinak bizonyult: nemcsak műsorvezető volt, de élőben olvasott hírt a tévéhíradó első és második kiadásában, és különböző műsorok hangalámondásában, szinkronizálásában is részt vett. Budapest, 2015. december 19. Kudlik Júlia, a Magyar Televízió Örökös Tagja a Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekművésszel közös Várakozás – dalok és gondolatok című lemezbemutató koncertjén a Budapest-Fasori evangélikus templomban 2015. december 19-én. MTI Fotó: Mohai Balázs Hazai és nemzetközi területeken is képviselte a Magyar Televíziót. Járt Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban, Svédországban, Csehszlovákiában, Kubában, Vietnámban és Norvégiában.
2020. július 14. Kudlik Júliát több mint 40 éven át láthattuk a Magyar Televízió képernyőjén. Olyan műsorokat vezetett, mint a Delta és a Táncdalfesztivál, de tévéfesztiváloknak, díjátadóknak is ő volt a háziasszonya. Kudlik Júlia 1945. július 14-én született Budapesten. A Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban érettségizett 1963-ban. Már tinédzserként biztosan tudta, hogy a tévé világában szeretne elhelyezkedni, és iskola után mindenesként dolgozott a Magyar Televízió ifjúsági osztályán, ahol később rendezőasszisztens lett. Több bemondó-meghallgatáson is részt vett több-kevesebb sikerrel, közben pedig elvégezte Fischer Sándor tanfolyamát, hogy tökélyre fejlessze a beszédtechnikáját. Kudlik Júlia bemondónő a TV Hargita stúdióban. MTI Fotó: Keleti Éva 1964. február 29-én szerepelt először a Magyar Televízió képernyőjén, majd három hónapon át volt bemondó a Magyar Rádióban. Ebben az évben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, valamint az ELTE bölcsészettudományi karának magyar-népművelés szakára, ahol esti tagozaton szerzett középiskolai, magyartanári diplomát.
A műsor sokszor politikai humorban utazott, néha a korszakhoz képest egészen merész módon. A Parabola szilveszteri különkiadását Szuperbolának hívták. Sas József Az úgynevezett polgári kabaré egyik utolsó zászlóvivője még mindig aktív. Egészen hihetetlen, de idén is lesz szilveszteri Sas Kabaré. Sas híres arról, hogy a szöveges részekbe időnként egy-egy nótázást is belefűz. A neve gyakorlatilag összeforrt a Mikroszkóp Színpaddal, és kabaréiban rengeteg vendégművész is fellép (pl. kedvencünk, a Defekt Duó). Kabos László A Kiskabos sosem léphetett a nagy Kabos Gyula nyomába, viszont a kabarék színpadain és a rádiókabaréban ott volt a legnépszerűbb előadók között. Az itt látható jelenet Bodrogi Gyula társaságában 85'-ben került adásba, és finoman mutatja, hogy pár évtizeddel ezelőtt a szalonrasszizmus (cigányozás, ferdeszeműzés) még nemcsak megengedett volt az egyik legnépszerűbb tévéműsorban, hanem egyenesen imádta a közönség. Mikó István, Schütz Ila, Nyertes Zsuzsa, Forgács Péter, Bodrogi Gyula, Straub Dezső, Körmendi János, Ihos József, Maksa Zoltán, Bodrogi Gyula, Balázs Péter, Tahi Tóth László, Csala Zsuzsa és sokan mások… A Magyar Televízió szilveszteri műsorai teli voltak bohózatokkal és kabarétréfákkal, melyek rengeteg híres színészt felvonultattak az évek során, de mégis akadtak köztük gyakori visszatérők, akiket meglátva azonnal tudtuk, hogy most éppen egy klasszikus pesti kabarétréfát nézünk.
2019-04-01 (2018-05-13) Írásbeli osztás - 3. osztály
Az írásbeli összeadás elvégzéséhez szükséges műveleti tulajdonságok. Írásbeli kivonás. Írásbeli szorzás kétjegyű szorzóval. Írásbeli osztás. Játékok a műveletek gyakorlására. A hallgató ismerje az írásbeli műveletek algoritmusát, annak magyarázatát, hogy az írásbeli műveletek miért végezhetők helyi értékenként a számjegyekkel, és legyen képes ezeket az algoritmusokat elmagyarázni gyerekeknek. Írásbeli osztás 3 osztály könnyűcirkálók. Az írásbeli műveletek elvégzésekor a számok helyi értékes bontását alkalmazzuk, és számjegyenként végezzük a műveleteket. A helyi értékes bontást szemléltethetjük pénzekkel, amikkel elvégezhetjük a műveleteket. Figyeljünk arra, hogy a könnyebb feladatok elvégzésekor a gyerekek hajlamosak szóbeli műveleteket végezni, így nem igazán tanulják meg például az írásbeli osztást, ami aztán a nehezebb feladatoknál hiányozni fog. A következőkben nem fogunk minden műveletet részletesen végignézni, csak néhány lényeges momentumot bemutatni.