Farkas Franciska a Viktória - A zürichi expressz című filmben Forrás: Mozinet A magyar nők Nyugat-Európa gazdag, a prostitúcióval szemben megengedő országaiba, köztük Svájcba való, elképesztő méreteket öltött vándorlása rendkívül súlyos probléma. Farkas franciska született detektívek. Azonban a témáról a közvélemény legtöbbször a bántóan tárgyilagos bűnügyi híradásokból értesül, vagy a fölényeskedő, lesajnáló kívülállás hangján megszólaló véleményeket hall, mai ésszel felháborító és elfogadhatatlan stílusban örömlányokról, a legősibb hivatásról, kuncsaftról, szolgáltatásokról, kéjbizniszről. Men Lareda filmje arra vállalkozik, hogy egy a szélesebb közönség számára is fogyasztható játékfilm keretei között a lehető legőszintébben beszéljen, és Viktória sorsán keresztül a témát közelebb hozza a nézőkhöz. Viktória (Farkas Franciska), akinek története hosszas kutatás és számos elbeszélés alapján született meg, egy pesti roma lány, aki a kilátástalan szegénységből, úgy, mint sok hozzá hasonló helyzetben lévő nő, Zürichbe utazik, ahol a megengedő svájci törvények szerint a rendőrségen való bejelentkezés után bárkiből lehet prostituált.
"Nagyon sokszor mentem haza sírva, és könyörögtem a szüleimnek, hogy műttessék meg a szemem, legyen olyan, mint a többi gyereké. Ahogy kamaszodni kezdtem, hirtelen már nem volt szitokszó, hogy én vagyok a "kínai, japán, csingcsancsung" kislány az iskolában, és minden fiú velem akart lógni. Büszke lettem arra, hogy bizonyos szempontból különböző vagyok. Azóta pedig már imádom, hogy félvér vagyok, ez is a karakterem része. „A szívemből szedem a szavakat” – Farkas Franciska lélekemelő interaktív előadása a METÁban - WMN. " Molnár-Szilágyi Szilvi arra neveli gyermekét, Szofit, hogy mindegy, ki honnan jön, honnan származik, csak az a fontos, hogy milyen ember. "Fontos, hogy mindig a tetteik alapján ítélje meg az embereket. Pici baba kora óta abban nevelkedik, hogy a világ nagyon színes, és nincs abban semmi különös, hogy különbözőek vagyunk. " Wilson Luca, a MiaFemme podcast társalapító-műsorvezetője az őszinte párbeszédben hisz, és azt vallja, hogy előítéleteinket beszélgetéssel tudjuk leginkább lebontani. Ő maga is mindent megtesz a párbeszédért, kendőzetlenül beszél a nőiességről, szexről, párkapcsolatokról.
Őszinte és erős film a zürichi magyar prostituáltakról szóló Viktória - A zürichi expressz. A film svájci rendezőjének nem csak azért lehetünk hálásak, mert érzékenyen nyúlt egy súlyos társadalmi problémához, hanem azért is, mert felfedezte a vászonra termett, magával ragadó Farkas Franciskát. A film ötlete Maros Anna, a Svájcban élő magyar forgatókönyvíró fejében született meg, és az ötletből, amely a Budapest-Zürich vasútvonalon tett utazásai során szerzett élményeire támaszkodik, svájci férjével, Men Lareda rendezővel együtt fejlesztettek filmtervet. A projekt valamiért nem volt elég érdekes vagy értékes a magyar filmfinanszírozás számára: először ugyanis a Magyar Filmalaphoz pályáztak, de egyetlen fillér támogatást sem kaptak tőlük. Miért is kaptak volna? Farkas franciska született 1. Hiszen a film csak egy iszonyúan súlyos és aktuális társadalmi kérdést feszeget: a kilátástalan nyomorból Svájcba menekülő magyar nők sorsát. Természetesen nem csak egyféle filmkészítés létezik, de biztos vagyok abban, hogy sokan szívesen vennék, ha több, a társadalmi-politikai problémákat közvetlenül érintő alkotás is színesítené a palettát, és a jelenre való reflektálás nem csak az egyébként kiváló dokumentumfilmek feladata lenne.
Karafiáth Orsolya felkérésére önálló estet készített. Gorkij: Makar Csudra c. novelláját saját ötletéből adoptálta színpadra, aminek ősbemutatója A Harmadik Hely lakás színházban volt 2017 márciusában. Azóta játszotta a Műcsarnokban, meghívták a POSZT-ra, játszotta több fesztiválon és Los Angelesben, Hollywoodban is. Az előadást a 2017/2018 és 2018/2019-as évadra leszerződtette a Thália Színház. A Tudás Hatalom összművészeti társulás alapító és állandó tagja. Farkas franciska született married. Slam Poetry események rendszeres zsűrije. Nyíltan vállalja roma származását, megjelenéseiben fontos szerepet játszik az integráció és felzárkóztatás. Színészet mellett drámapedagógusként dolgozik. Filmes és televíziós szerepek [ szerkesztés] Viktória: A zürichi expressz (2014) Fehér farkas (2015) Határ (2015) Besúgók (2015) Fizetős nap (2016) Aranyélet (2015–2016) Brazilok (2017) Vigyél el (2017) Örök tél (2018) Apatigris (2020) Színházi szerepei [ szerkesztés] Csongor és Tünde /Karaván Színház (2014) Peer Gynt Gyermekei/ Független Színház (2015) Mi a neved?
Megjelent a Budapest kiemelkedő szecessziós építészeti emlékeit bemutató, a város felfedezésére invitáló térkép- és építészeti kalauz-sorozat első eleme az A&Z 1. 1 Térképműhely gondozásában, Zsuffa Zsolt fotóival. "Budapest különböző korú és hangulatú részekből szövődő, felfedezésre váró város. Építészeti emlékei szétszórtan, akár távolabb lévő kerületekben vagy eldugott kis mellékutcákban találhatók, gyakran még a budapestiek számára is tartogatnak meglepetéseket. Budapest Építészeti Kalauza stílusok és szemléletmódok alapján tájékozódik, abban segít, hogy az építészeti irányzatok jeles alkotásaira rátaláljon az érdeklődő. Útikalauz a szecessziós Budapest felfedezőinek - HG.HU. 3/5 Budapest Építészeti Kalauz – Szecesszió, kiadó: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem, A&Z 1. 1 Térképműhely 2012 A válogatás persze nem teljes: a tematikus séták alatt, avagy a megtalált épületek kapcsán számos további érték bukkanhat elő. A szecessziós épületek mustrája során a részletekre is igen fontos odafigyelni, már csak azért is, mert a szecesszió Magyarországon két különböző vonulatában is létezett: a nemzetközi irányzatot követő példák mellett egészen sajátosak a magyar népi formakinccsel és díszítőmotívumokkal ékesített, nemzeti stílus alkotásai is. "
A szecessziónak is megvan a maga mélyre nyúló története. Kialakulásának idejét nagyjából Pest, Buda és Óbuda összeolvadása (1873) utáni időszakra tehetjük, amikor is a dualizmusban az Osztrák-Magyar Monarchia kulturális és gazdasági központja hivatalosan is két otthont kapott magának. Ekkor kezdődött a jól ismert, a mai város arculatának kialakulása. Fedezd fel Budapest rejtett szecessziós kincseit! – A Wekerle-telepen jártunk. Kezdetben főként Ybl Miklós és társai által képviselt eklektikus stílus kezdte alakítani a "budapesti feelinget". Olyan épületeket köszönhetünk nekik, mint a Parlament, a Várkert Bazár, a Jánoshegyi Erzsébet-kilátó, vagy éppen a Magyar Állami Opera épülete. Azonban, az eklektika historizáló, a múltba visszanyúló hatásaival párhuzamban kezdett megjelenni – egyfajta csendes, de forradalmi válaszként – a szecesszió népi és magyar kulturális hagyományokra építő izgalmas szín- és formavilágú egyvelege. "Az építészet a kor térbeli akarata. " Ludwig Mies Van Der Rohe A szecesszió sajátossága, hogy – Budapest világvárossá avanzsálódásával párhuzamosan (a századforduló idején) – a stílusirányzat is fokozatosan kezdett teret nyerni magának.
A Szecessziós Budapest című kötet egyszerre szórakoztató útikönyv és szépen illusztrált építészettörténeti kalauz. Művészettörténész főszerkesztőnk látványos kitörést hajtott végre az online média virtuális világából: a napokban vehettük kézbe a Szecessziós Budapest című kötet még nyomdafriss példányait. A Kovács Dániel tollából megjelent, Batár Zsolt fotóival illusztrált kötetet az Andron Könyvkiadó gondozta. A művészettörténet e népszerű korszakát feldolgozó kiadvány, amely építészeti kalauz és szórakoztató útikönyv is egyben, 12 városi sétára felfűzve mutatja be a fővárosban található szecessziós építészeti remekműveket. A szenzációs szecesszió nyomában: Budapest cirádás épületei | The Budapester. A bevezetőben pedig rövid áttekintést kaphatunk a korszak építészetének meghatározó alkotóiról és művészeti áramlatairól. Vékony jégen egyensúlyoz, aki szakmai igényességgel, ugyanakkor az adott területhez nem értő laikusoknak is élvezhető módon szeretne feldolgozni egy témát. A Szecessziós Budapest című kötet szerzőjének az építészeti témát feldolgozva mindez a jelek szerint sikerült.
Magyar Szecesszió Háza Következő állomásunk a Walkó-ház pár percre a Bedő-háztól, amely homlokzata, mint egy nagy varázskép nagyon sok állatot rejt. Felfedezhetünk rajta a kacskaringós indák között kígyót, mókus, gyíkot, baglyot, békák, szitakötőt és madarakat. Az épület legtetején Maróti Géza munkája egy színes csempekép található: Éva az Édenkertben. Innen átsétálva a Hold utcában magaslik Lechner Ödön zseniális alkotása, a Postatakarékpénztár. Tetejét a Zsolnay-gyár színes, mázas kerámiái díszítik. A ház falának ékkövei méhek, méhkaptárak és kincset őrző sárkányok. A tetőt lezáró bikafej a nagyszentmiklósi aranykincs egyik leletének művészi újraformázása. Postatakarékpénztár A következő célpontunkhoz – a Napóleon udvar hoz – át kell kelnünk a Bajcsy-Zsilinszky úton a Hajós utcába. Ez egy 4 emeletes szecessziós bérház, amit belülről teljesen felújítottak. Nekem volt szerencsém látni az udvar belsejét, és a lépcsőház üvegablakait. A ház külseje azonban felújításra szorul. Néhány utcával odébb már az Andrássy út 39-es számú híres épületét találhatjuk, a Párisi Nagyáruház at.
A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19-20. század fordulóján meghatározó, a szecessziós művészethez kötődő, elsősorban magyar építészek által művelt, többféle művészeti és stílusirányzatból összeálló épített örökséget jelenti. A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére, voltaképp az első világháborúval korszaka lezártnak tekinthető. Lechner Ödön Lechner Ödön építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Saját művészi alkata keleties, romantikus, színes ornamentikájú, de fegyelmezetten komponált épületeket eredményezett. E stílus leglátványosabb eredményei Pártossal közösen a kecskeméti Városháza, az Iparművészeti Múzeum, továbbá a Magyar Állami Földtani Intézet és a Hold utcai Postatakarékpénztár. Ez utóbbi a századforduló magyaros ízlésének legjellegzetesebb példája, mégis, újszerűségét mutatja, hogy Lechner ezután több állami megbízást nem kapott, mesteriskoláját sem engedélyezték, s követőinek alkotásai is csak redukálva valósulhattak meg.
Az épület innovatív megoldásaival, a vasbeton formálásával, üvegtetős átriumával a korszak legmodernebb áruháza volt. A tetőn kis 'sétányt' alakítottak ki, amelyet télen korcsolyapályaként használtak. Az áruházban jelenleg könyváruház üzemel. Látogatható. József nádor kezdeményezésére Európában az elsők között nálunk jött létre a vakok oktatását célul kitűző intézmény 1825-ben. A mai Ajtósi Dürer soron álló épület 1899–1904 között készült el Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei szerint. Az iskolaépítés specialistáinak számító építészek a korszakban több száz oktatási épületet terveztek meg egyedi és mintatervek alapján egyaránt. (A szomszédos Teleki Blanka Gimnázium szintén az ő terveik alapján épült fel. ) Az épületen egyaránt megfigyelhető a távol-keleti építészet és a magyaros szecesszió hatása. Az esténként koncerteknek otthont adó Nádor Terem megőrizte eredeti bútorzatát és dekorációját. Hatalmas üvegablakát Róth Miksa tanítványa, Zsellér Imre készítette 1930-ban. Az ország legnagyobb ólomüveg ablakán többek között az alapító József nádor alakja is megfigyelhető.