Két kutatás is igazolta, hogy egy állatkert levegőjében elegendő DNS található ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, milyen állatok élnek ott. A Current Biology című folyóiratban a héten két kutatócsoport is publikált egy-egy, egymástól független tanulmányt, amelyből kiderül, hogy egy helyi állatkert levegőjéből vett mintából elegendő DNS-t tudnak gyűjteni a közelben élő állatok azonosításához. Ez értékes, nem invazív eszköznek bizonyulhat a biológiai sokféleség nyomon követésére – számolt be róla a tudományos ismeretterjesztő portál. Milyen állatok vannak. "A gerincesek levegőben lévő környezeti DNS-ének kimutatása lehetővé teszi, hogy olyan állatokat is észleljünk, amelyekről nem látjuk, hogy ott vannak" – mondta el Kristine Bohmann, a Koppenhágai Egyetem kutatócsoportjának vezetője. A szárazföldi állatokat többféleképpen is nyomon lehet követni: közvetlenül kamerával és személyes megfigyeléssel, vagy közvetve, például az általuk hátrahagyott lábnyomok vagy ürülék alapján. Ezeknek a módszereknek az a hátránya, hogy komoly terepmunkát igényelhetnek, és szükséges hozzájuk az állat fizikai jelenléte.
Ebből a néhány kiragadott példából is láthatjuk, hogy az élővilágot komplex módon sodorja veszélybe az ember egyik leghatékonyabb civilizációs vívmánya, a mesterséges fény. Az energiatakarékos fényforrások kevésbé szennyezők? Milyen állatok vannak csordában. Sajnos az energiatakarékosság nem jelenti azt, hogy a LED-izzóval felszerelt autók, kül- vagy beltéri világítástechnológiák kevésbé lennének fényszennyezők a hagyományos fényforrásoknál. Sőt, az elmúlt évtizedben az energiatakarékos LED-izzók robbanásszerű elterjedésével komoly arányban növekedett a fényszennyezés mértéke a világban, elsősorban a fejlődő országokban (Dél-Kelet Ázsia vagy Latin-Amerika nagyvárosaiban). Bár a közvilágítás mértéke összefügg a közbiztonsággal, sajnos néhány százezer utcai lámpa fénye nem állítja helyre azokat a társadalmi egyenlőtlenségeket és szocializációs folyamatokat, amelyek kitermelik például a latin-amerikai nagyvárosokra jellemző bűnözési szokásokat. Hogyan lehet megelőzni a fényszennyezést? A fényszennyezést szabályozó hatályos rendeletek szerint hazánkban a kültéri világítástechnikában kizárólag ernyőzött lámpákat lehet telepíteni.
Miután még nyomtatás előtt értesültek egymás kutatásairól, úgy döntöttek, hogy közösen nyújtják be kézirataikat.
Ahogy most a szobájába ért, és elkezdett levetkőzni, mosolyogva állapította meg, hogy teste nem sokat változott az elmúlt 20év alatt. Ugyan keblei nagyobbak lettek, de mit sem vesztettek feszességükből, és ahogy végigsimított a szinte fekete színű mellbimbóin, ugyanolyan hetykén meredtek előre, mint annak idején. Finoman ujjai közé csippentette őket, mire az ismerős kéjes vágy máris végigfutott a gerincén. Levette magáról a szandált és a szoknyát is, majd elfeküdt nyoszolyáján, és végigsimított a testén, először a hasán, a hosszú, vékony combján, majd futólag a szeméremdombján is. Közben pedig Nebetre gondolt, ahogy vizes, feszes melleit az övéinek nyomta ölelés közben, és a formás fenékre, amely hívogatóan feküdt a tenyerébe. Belemarkolt a melleibe, melyeket eddig finoman kényeztetett és felsóhajtott, mert máris érezte, hogy nedvei elárasztják az ölét és a combjait. Merititesz ugyan nem vallotta magát leszbikusnak, hiszen szerelmes eddig csak egyszer volt, egy férfibe nagyon régen… de kedvelte a női testek lágy, kerek formáit, szépnek és izgatónak találta őket, mostanában pedig főleg Nebet testét, mely ruganyosságával és simaságával már árasztotta a szexualitást, mégis tiszta gyermeki tekintettel párosult, felkorbácsolva Merititesz vágyait.
Hirtelen megkönnyebbült kiáltás harsant: - Hát itt van, hercegnő! – szólt Merititesz, Nebet dajkája, és könyökénél fogva megragadta. – Haszontalan leány, már vagy egy órája kereslek. - Ugyan, dadus… - dacoskodott gyermekien Nebet, miközben követte Merititeszt a fürdőbe. – Annyi izgalmas látnivaló van odakinn! Merititesz csak csóválta a fejét, miközben gyengéden, de akkurátusan a kádhoz húzta a hercegnőt, és lesegítette róla a ruháit. Pillanatokon belül a hercegnő ököl nagyságú, formás keblei előbukkantak a ruhából, ahogyan a rövid, pelyhes szőrrel borított szemérem dombja is. - Hát nem hihetetlen? – kacagta, és ahogyan volt, anyaszült meztelenül táncra perdült, apró mellein megfeszültek a barna mellbimbók. Merititesz előtt nem volt szégyenlős, ismerte, mióta az eszét tudta. – Férjhez megyek. - Ejj, te leány… - somolygott sopánkodva Merititesz, majd besegítette a ficánkoló hercegnőt a kádba. Finoman elkezdte lemosni a leány testét, miközben amaz folyamatosan csacsogott. Szivaccsal végigtörölte Nebet karcsú nyakát, finomívű hátát, majd a feszes has és a keblek következtek a pénzérményi kemény bimbókkal.