Véletlen volna, hogy a Nemzeti Galéria is költözik a Múzeumi Negyedbe? Aligha! Ma már nem csak Pákozdi Imre véli úgy, hogy a Budavári Palota kiürítésének szándéka lehet az egyik fő mozgatórugó háttérben, de itt az ő gondolatai olvashatóak, melyek a Vár-Város-Városliget urbanisztikai fórumon hangzottak el. Létezik egy elfogadott Vár-rekonstrukciós koncepció, amely mérhetetlen állami pénzeket igényel és telerakná a Várat intézményekkel. Ez önmagában is hiba, de a témánk szerinti legfontosabb következménye, hogy a volt Királyi Palotába, a Nemzeti Galéria helyére, a királyi pompa helyreállítása után, Palotamúzeumot és hivatalokat költöztetne. Múltba néző: A budai királyi palota alaprajzai. A Nemzeti Galéria letelepítése a Városligetbe erre a szándékra vezethető vissza. Márpedig a Városliget elleni legnagyobb merénylet pontosan a Nemzeti Galéria odatelepítése volna. Az egész Liget Budapest koncepciót – az öt újonnan odatelepítendő múzeummal, a gasztrofaluval és az állítólag elvetett gyermek- és ifjúsági élményközponttal – súlyos környezetvédelmi, gazdasági és városépítészeti hibának tartjuk, de a legnagyobb baj ezek közül a Nemzeti Galéria Városligetbe telepítése lenne.
Királyhoz méltó látnivaló Elég körülnézni Big Bus Budapest túráink során és egy épület szinte mindig feltűnik a horizonton: ez a Budavári Palota. A Várhegy déli csúcsán álló épület büszkén néz le a városra, mely felett egykor uralkodott. Az eredeti királyi palotát a 13. században építették. Az évek során királyok, apácák és deákok otthona is volt. Ma számos művészeti galériának és múzeumnak ad otthont, míg hatalmas teraszáról csodálatos panorámát kínál az alatta elterülő városra. Budavári Palota: a Robert Gutowski Architects felel ezentúl a rekonstrukcióért. Merüljön el a kultúrában a Budavári palotában A Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár is itt kaptak helyet. Ezek mindegyike természetesen a Magyar történelemmel foglalkozik a művészeten, a tárgyakon és a könyveken keresztül. Az egyéb látnivalók közé tartozik az Oroszlános udvar, a Mátyás-kút (Mátyás király bronzszobra) és a turult, a magyarok mitológiai madarát ábrázoló szobor. A Budavári Palotába a Habsburg lépcsőn feljutva egy 1903 óta álló díszes kapun át vezet az út, vagy a Corvin-kapun át, amelynek tetején egy jókora holló néz le Önre aranygyűrűvel a csőrében.
Mint az a Nemzeti Hauszmann Program hivatalos közösségi oldalán olvasható: "Befejeztük a Budavári Palota részletes felmérését és megkezdtük az épületegyüttes teljes helyreállításának tervezését! Elkészültek az első látványtervek! " A századfordulón az egymásból nyíló terekkel összesen 250 méteres térsor jött létre az épületben a dunai oldalon, ami a krisztinavárosi szárny irányába is folytatódott, összesen mintegy 350 méter hosszan. Ez a versailles-i kastély után a második legnagyobb volt Európában. A palota méltó rekonstruálása hatalmas feladat, hiszen a második világháborúban megsérült épületegyüttest a kommunista rendszerben jelentősen átalakították. Sok helyen megváltoztatták a termek és az emeletek kiosztását, az értékes és igényes belső díszítést megsemmisítették vagy elfedték. Megszüntették azt a nyitottságot, amelyet az egymáshoz csatlakozó térsor biztosított a főemeleten, és amely látványban összekapcsolta a palotát a Dunával. Sándor Palota, Budapest | Örökség | Épületek | Kitervezte.hu. 2/4 Forrás: Nemzeti Hauszmann Program hivatalos Facebook oldala A palota teljes helyreállításának próbafeladataként tekintettünk a Szent István-termet is magába foglaló déli összekötő szárny rekonstrukciójára.
Visszatérve a Szent György térre: az istállók és a lovarda újjáépítésének okafogyottsága nem igényel indoklást, nem is beszélve a végképp anakronisztikus "udvarlaki őrség" egyszintes laktanyájáról. Amiket pedig a győztes koncepció-terv ide telepítene: tízmilliárdokba kerülő, évente százmilliós fenntartási költséggel járó, esetenként kétes hasznú középületek. Hadd soroljam, mit akarnak a koncepció-pályázat győztesei: Szent György házat, amelyben a szent kultuszához köthető államok kapcsolatát ápolnák (! ), az Alkotmánybíróságot az újjáépítendő Teleki palotában, Magyar Hagyományok Házát, valamint – külön épületben – a Magyarok Házát, időszaki rendezvénytermet a Várszínház helyén, miniszterelnökséget mellette, a kolostor épületében, a Palota A-épületébe pedig áthelyeznék a Köztársasági Elnöki Hivatal t. Ha ez megvalósul, akkor az egész Szent György tér – a Palota többi részével együtt – halott hivatali negyeddé válik, ahová a nagyközönség bejárása a biztonsági szolgálatok kényétől és kedvétől függ.
A biblia üzenete Testvérgyilkos dinamika Mk 10, 35–45 Szegények, mégis gazdagok Mt 6, 7–13 Da capo al fine – Újra az elejétől Mt 28, 16–20 Egyre távolabb Jn 20, 19–31 Édentől nyugatra Mk 1, 12–15 A Szent Család ünnepe Lk 2, 22–40 Karnyújtásnyi távolságra Mt 25, 1–13 Bejegyzés navigáció
El kell engednem a saját hagyományaimat, tizennégy év rituális toposzait, hogy a 2020-as érettségiző fiúkkal együtt megtaláljuk, milyen lesz az ő búcsújuk. Amely az enyém is lesz. Ezért idén végül úgy döntöttünk, hogy nem lesz virtuális ballagás Pannonhalmán. Pedig nagyszerű ötlet. Mégis, a szívünk valahogy afelé húz most, hogy várjunk még egy kicsit. Még ne mi, prefektusok, osztályfőnökök, tanárok járjuk végig a diákok helyett az iskola folyosóit. Végigjárjuk persze, nap mint nap, átélve a hiányt: a fiúknak itt kellene lenniük, itt kellene állniuk, itt szoktunk velük találkozni. Nem fogjuk a fiúk helyett letenni a hagyományos egy szál fehér pannonhalmi szegfűt a bazilika oltárára: azt majd ők. A búcsú az személyes, a fiúké. Pannonhalmi időívek | Magyar Idők. És a miénk is. Nem lesz hagyományos ballagás Pannonhalmán. De kell, hogy legyen búcsú, elköszönés. Olyannyira személyes, amelyről majd mi együtt döntjük el, hogyan alakítjuk. Alighanem a koronavírus-járvány miatt ez a búcsú későbbre tolódik Pannonhalmán. De hát ez egy ezerhuszonnégy éves hely.
Sorsközösségük a dialógus volt: szerzeteséletük megszólította a környéket, ők pedig hagyták, hogy környezetük szóljon hozzájuk, alakítsa őket. Szent Márton pannonhalmi monostora így ágyazódik bele szellemi, valamint közvetlen környezetébe: a kezdetektől párbeszédet folytat a korára jellemző kultúrával, hol alakítva azt, hol pedig alakulva a dialógus révén. Az ezer esztendő elteltével párbeszédbe kell lépnie saját történelmével, hagyományaival és intézményrendszerével is, őriznie és kutatnia kell azt, ami az évszázadok során növekedett és megőrződött.