Augustus halálának 2000. évfordulójára Aosta régióban helyreállítottak egy, az i. e. 1. században épült akvadukt hidat. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy Aosta területe már i. 1000 körül lakott volt. I. 25-ben a területet elfoglalták a rómaiak, és megalapították Augusta Praetoria Salassorumot, a mai Aosta várost. A kolónia a római települések valamennyi tipikus épületével rendelkezett: színházzal, amfiteátrummal, fürdővel, erőddel, és diadalívvel. A városba a vizet a többi római városhoz hasonlóan vízvezetéken szállították. Aosta közelében, Aymavilles területén a rómaik egy 6 km hosszú akvaduktot építettek. évfordulójára a Pont d'Aël akvadukthidat restaurálták. A kétemeletes mestermű nemcsak a vízszállítására szolgált, hanem az emberek és állatok át tudtak rajta kelni a Grand Eyvia folyó felett. A restaurálás után a híd szabadon használható. A híd északi oldalán található tábla felirata: IMP CAESARE AVGVSTO XIII COS DESIG C AVILLIVS C F CAIMVS PATAVINVS PRIVATVM Augustus Cézár 13. consuli kinevezése alkalmából, Gaius fia, Gaius Avillius Caimus Pádovából saját költségén állíttatta.
Ennek a módszernek az volt az előnye, hogy az alagutazástól eltérően a vezetési munka tetszőleges számú ponton megkezdődhetett a vizuális érintkezésnek köszönhetően, ami jelentősen csökkentette az építési időt. Ilyen félgalériákat csak ritkán lehet találni a római vízépítésben különösen járhatatlan terepeken, pl. B. A vízvezeték a Side in Turkey. A laposabb területeken két-négy méter széles teraszról döntöttek, amelyen keresztül a cső tégla alakú téglalap alakú csatornaként, lemezborítóval halad. Összesen a Pondelig tartó vonal 2, 25 km lejtőt és 0, 65 km sziklás szakaszt keresztez. A híd alatti vonal további lefolyása a fejlődés és a mezőgazdasági felhasználás miatt nem volt vizsgálható; a végpont valószínűleg a fent említett öntözési zónában található, a mai Aymavilles város közelében. Hídépítés Ellenőrző séta a vízvezeték alatt A 60, 46 m hosszú és 2, 26 m széles híd az egyetlen lehetséges átkelőhelyen áll a Grand Eyvia 4 km hosszú és legfeljebb 150 m mély kanyonján. Egyetlen íve a mindössze 12 m széles, de 66 m mély, 14, 24 m fesztávolságú szurdokon átível.
Egyetlen íve átöleli a szurdokot, amely itt csak 12 m széles, de 66 m mély, 14, 24 m -es fesztávolsággal. A híd íve áll egy kulcs kő. A híd alsó emeletén, amely egykor valószínűleg három emelet magas volt, egy 50, 35 méter hosszú (165, 2 láb) folyosó szolgált az ókori vízvezeték sűrűségének ellenőrzésére. Ennek a 3, 88 méter magas (12, 7 láb) ellenőrző folyosónak a két oldalán két sor kis ablak található, amelyekből az alsó és a felső mennyezet világít, így a hídőr gyorsan felismeri a szivárgó vizet, ami károsíthatja kőműves fagy. Döring minden kétséget kizáróan bizonyítani tudta az ókori vízvezeték létezését, ahol a nyomvonal ma fut, a falak fennmaradt maradványainak magassága és lefolyása, valamint a hídtól nyugatra eső alagút alapján. 1, 90 m magas és 1, 0 m széles volt. Abban az időben a harmadik emelet valószínűleg nyitott sétány volt, így az épület teljes magassága 22, 15 m volt. Híd felirat IMP CAESARE AVGVSTO XIII COS DESIG C AVILLIVS CF CAIMVS PATAVINVS PRIVATVM Befejezve: Imperatore Caesare Augusto XIII konzul Gaius Avillius Gaii filius Caimus Patavinus privatum Lefordított: "Amikor Caesare Augustus császár 13. alkalommal volt konzul" "Caius Avillius Caimus Padovából, Caius fia [építette ezt a hidat]" "magánforrások felhasználásával" Források Döring, Mathias (1997), "Die römische Wasserleitung von Pondel im Val d'Aosta/Italy.
E-könyv olvasása Szerezze meg a könyv nyomtatott változatát! Keresés könyvtárban Az összes értékesítő » 0 Ismertetők Ismertető írása szerző: Lörincz Toth Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek
Az egykor feltehetően háromemeletes híd az alsó emeleten egy 50, 35 m hosszú folyosóra vezet, amelyet az ókorban használtak a fenti vízvezeték tömítettségének ellenőrzésére. Ennek a 3, 88 m magas ellenőrzési folyosónak mindkét oldalán még mindig két sor kis ablak található, amelyek alsó része a padlót, a felső pedig a mennyezetet világítja meg, így a hídőr gyorsan azonosíthatja a víz falát, amely károsíthatja a falazatot. a fagy eseménye. Döring minden kétséget kizáróan be tudta bizonyítani az ősi vízvezeték létezését, amelynek szintjén a mai túraútvonal fut, a fal maradványainak és a hídtól nyugatra fekvő alagút magassága és lefolyása alapján. Magassága 1, 90 m, szélessége 1 m volt. Abban az időben valószínűleg volt egy nyitott gyalogút a harmadik emeleten, amely a szerkezet teljes magasságát 22, 15 m-nek adta. Épület felirat Az épület feliratának rekonstrukciója A híd északi oldalán található nagy felirat részletes információkat nyújt az építtetőről. Ennek megfelelően Kr. 3. évben volt.
Szomoróczi tanösvény Kercaszomor szomoróci településrészének építészeti sajátosságait ismerteti. Tőzegmohás láprét tanösvény A szőcei tőzegmohás láprét páratlan élővilágával és az őrségi rétek kezelésével ismerteti meg a látogatót.
A Rába és a Pinka árterének élővilágát bemutató tanösvény. Különösen kora tavasszal, a tőzike virágzásának idején gyönyörű. Kiinduló- és végpont: Körmend-Horvátnádalja, a Malom utcában lévő malomnál induló földes úton közelíthető meg. (GPS: 46. 998689, 16. 565734) Parkolási lehetőség: Malom utcában Útvonal jellege: Erdőben halad, zárt lábbeli szükséges. Babakocsival nem ajánlott. A tanösvény 40 perc alatt gyalog kényelmesen bejárható. A tanösvény hossza: 2 km Tanösvény állomásai: 1. Köszöntő tábla 2. Pinka és halfaunája 3. Puha- és keményfás ligeterdőkről 4. A geofiton növények 5. A tavaszi tőzike 6. Rába-holtág madarai 7. A Dobogó-erdő rovarvilága 8. Őrségi Nemzeti Park térkép. A Rába 9. A Dobogó-erdő odúlakó madarai, a harkályfélék 10. A Dobogó-erdő özönnövényei
Kérdéseivel bármikor fordulhat hozzánk, panasz esetén pedig segítünk annak a rendezésében.
Áfonyás tanösvény A tanösvény Orfalu kultúrális értékeit, és a környék természeti kincseit mutatja be. Dobogó-erdő tanösvény A Rába és a Pinka árterének élővilágát bemutató tanösvény. Különösen kora tavasszal, a tőzike virágzásának idején gyönyörű. Őrségi nemzeti park térkép 4. Élet a kaszálógyümölcsösben Az őrségi porták jellegzetes élőhelye a kaszáló gyümölcsös. A tanösvényt járva megismerkedhetünk a kaszáló gyümölcsös kialakulásának történetével, hasznával, értékes, ősi gyümölcsfajtáival, a gyümölcsösben és a ház körül élő- és búvóhelyet találó állatokkal Felsőszeri tanösvény A tanösvényen végighaladva az Őrségi népi építészetébe kaphat betekintést a látogató. Fürge cselle tanösvény A tanösvény a Kerca-patak élővilágát mutatja be. A túra során a hódok nyomaival is találkozhatunk. Gyantászok útja A tanösvény 9 állomásán végighaladva megtudhatjuk, mi jellemzi a vendvidéki erdők növény-és állatvilágát, mit jelent a szálalás, mit csinál az, aki gyantászik, és hogy mennyi mindent köszönhetünk az erdőknek? Hármashatár tanösvény A Hampó-völgy, és Vend-vidék páratlan élővilágával ismerkedhetünk meg a túra során, melynek végpontja az ország legnyugatibb csücske.
Mindehhez igen bőséges csapadék társul, ami együttesen megteremti a lehetőségét a gazdag és dús vegetáció kialakulásának: a terület mintegy kétharmadát fedi erdő. A kavicsos alapkőzeten képződött agyagos, barna erdőtalaj a nagy esőzések miatt igen gyakran erodált, felső termőrétegétől megfosztott, kis teljesítményű, ezért egyébként sem alkalmas komoly mezőgazdasági művelésre.