A hosszú gyöngysorok szexisen követik a test vonalait. A rövid gyöngysorok szerénységet és kifinomultságot sugallnak. A "papi gallér" típusú gyöngysorok szépen hangsúlyozzák a hosszú, karcsú nyaka, a hosszabb gyöngysorok karcsúsítják, és optikailag meghosszabbítják a nyakat. A "Papi gallér" Három vagy több gyöngysor, amelyek szorosan ölelik körül a nyakat. Ez a viktoriánus jellegű nyaklánc különösen jól mutat a mélyen dekoltált ruhákhoz, mivel a mély kivágás miatt a gyöngysor kerül a figyelem központjába. A "Rövid (choker)" – 35-40 cm hosszú. A legklasszikusabbnak tekinthető nyaklánc, amely a nyaktő vonalán körbefutó egyetlen gyöngysor. Jó választás a kerek- és a csónaknyakhoz. Ha a kivágás olyan, hogy nagy bőrfelületet hagy szabadon, a lánc jelentéktelennek tűnhet! A "Hercegnő" – 40-45 cm hosszú. Ez a nyaktő vonala alá érő hosszúság kiváló a magasan záródó ruhákhoz és ez a tökéletes hosszúság akkor is, ha gyöngysorát medállal akarja viselni. Tekla gyöngy jelentése rp. A "Matiné" – 50-60 cm hosszú. Ez a lánc nem ér a mellvonal alá, kitűnő a kerek- és a csónaknyakhoz, illetve a magasan záródó illúzió nyakkivágáshoz.
Színek, felületkezelések, egyéb elnevezések Fazettázott gyöngy (Fire polished beads, facetted beads): Magyarországon legtöbbször csiszolt gyöngynek nevezik - helytelenül. A fazettázott gyöngyök magas hőfokon készülnek, első lépésben formára préselik, majd tűzzel polírozzák. Jellemzőjük hogy oldalaik élekkel határoltak. Gyártásuk a 17. század óta zajlik. Általános méretei 2, 5mm - 20mm-ig. Gépi csiszolt gyöngy (Machine cut beads): Ezeket az üveggyöngyöket precíziós technológiával egyenként csiszolják gyémántfejes csiszológéppel. Készülhetnek üvegből és kristályból (más néven: ólomtartalmú üvegből) is. Gyöngy hatása - Orgonit és Ásvány Varázsműhely. Legismertebb fajtái a Preciosa és Swarovski gyöngyök. Általában 3mm-14mm-ig készítik. A múlt század közepétől gyártják. Préselt gyöngy (Pressed beads): Más néven formagyöngynek is nevezik. A felhevített üveget nyomóformák segítségével a legkülönfélébb formákra préselik, majd fényesítik a felületet. Oldalaik simák, nincsenek éleik. 3mm-30mm-ig készítik. A préselt gyöngyöket az 1950-es évek óta gyártják.
Ragyogás (más néven lüszter) kiváló › éles, tiszta jó › enyhén ködös elégséges › homályos rossz › tompa, szórt fényű Ez a legfontosabb értéktényező a gyöngy szépségét tekintve. Felszín minősége szilánk repedés sima rés- ránc…" és még sokan mások" karcolás már használt pl. : antik gyöngysor felértékelésénél jellemző. Forma – lehet: kerek majdnem kerek ovális button csepp fél-barokk barokk GYÖNGYRÉTEG MINŐSÉGE a gyöngyház réteg vastagságát illetve vékonyságát jelenti minőségével együtt. Általánosságban igaz, hogy minél vastagabb egy egészséges rétegződés annál ragyogóbb a gyöngy. Összeválogatás nyilvánvaló, hogy gyöngysoroknál vagy olyan ékszereknél értékelhető, ahol több gyöngy szerepel. Ugyanis a gyöngyszemek egymáshoz viszonyított egysége, illeszkedése, hasonlósága, homogenitása (egyneműsége) a lényege. Egy szépen illeszkedő gyöngysor létrehozásába fektetett idő és energia tükröződni fog az árában. Prémium kategóriájú gyöngysoroknál sokszor több évet is várni kell, mire a leghasonlóbb gyöngyszemek összegyűlnek.
Lásd a Tahiti gyöngy menüpontot. A tenyésztett gyöngyök egy része eredeti minőségében, színében kerül forgalomba, míg a másik része nem, hanem különféle vegyi, mechanikai, hőkezelési, vagy rádióaktív eljárásoknak, kezeléseknek vetik alá. Ennek két oka van: az esetek többségében a színválaszték bővítése, főleg a kínai édesvízi gyöngyök esetében. Sósvízi gyöngyöknél más a helyzet., itt a színezési eljárásokat azért alkalmazzák, hogy az adott gyöngytípusra jellemző színre "varázsolják" a gyöngyöt. A másik ok az, hogy a silány gyöngyökből jó minőségű valamint a kereslet igényeinek megfelelő színű gyöngyöket készítsenek. Előfordult már ugyan, hogy egy gyöngytermelő ország megtiltja a rosszminőségű gyöngyök értékesítését, de legalábbis exportját. Francia Polinézián pl. a 2000-es évek elején ünnepélyesen a tengerbe szórtak több tonna D-osztályú tahiti gyöngyöt annak bizonyításaként, hogy onnan bezzeg rossz minőségű gyöngy ki nem jut…A gyöngyfarmer ennek nyilván nem örül, hiszen ez számára komoly veszteséget jelent.
Saját magának, vagy kedvesének gyöngyöt vásárolni szándékozó nincs egyszerű helyzetben – pontosabban nagyon nehéz helyzetben van. Jóllehet a gyöngy az emberiség egyik legrégebben ismert drágaköve, ennek ellenére a vásárlók, de a szakma is (ékszerészek, ékszerbolti eladók, drágakő-becsüsök), kevés kivételtől eltekintve nagyon keveset tudnak róla, amit pedig vélni tudnak, annak nagy része messze áll a valóságtól. Míg szinte minden drágakőről számos nyelven komoly szakirodalom áll rendelkezésre, a gyöngy mostohagyereknek számít A nemzetközi könyvpiacon található néhány "gyöngyös" könyv ugyan komoly részt szán a gyönggyel kapcsolatos történeteknek, az elmúlt évszázadok legértékesebb igazgyöngyeinek felsorolásának, de elolvasásuk után mégis számtalan kérdés megválaszolatlanul marad, ill. több témát nem említenek. Még csupán néhány év telt el azóta, hogy hobbymon keresztül becsöppentem a gyöngy világába, amikor 1994-ben Honoluluban az első nemzetközi gyöngykonferencián megemlítettem e véleményemet az egyik könyv szerzőjének aki a következőket válaszolta: hát Elemér, te tényleg nem érted a gyöngyüzletet, hiszen ez azon alapszik, hogy a gyöngy egy misztikus kő, és ha a vásárlók mindent tudnának róla, vége lenne a misztikumnak…, lehet, hogy igaza volt?
Ráadásul nemcsak a közelben lehettek birtokaik, hanem egymás területein is (Pannonhalmának is volt a Veszprémi Egyházmegyében), illetve az érsekek magánbirtokainak a szőlőit is használhatták a papok (akárhol is volt a szőlőföld). A Pannonhalmi Apátsági Pincészet szőlői Az én testem, az én vérem Az utolsó vacsorán Jézus Krisztus a kenyeret önmaga testévé, a bort pedig önmaga vérévé formálta. Kérésére tanítványai is ezt cselekszik a világ végéig. Háztáji gazdaságok a biogáz termelésben – Agrárágazat. A bor mint jelkép jelentkezik a keresztény és zsidó vallásnál, a másik három vallás pedig kifejezetten tiltja. Mivel a rendszerváltás utáni kárpótlási törvény nem tette lehetővé a földek visszaigénylését, a püspökségek ma többnyire maguknak szerzik be a misebornak valót. Még az Egri- és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyének sincs szőlője Tokajban – holott korábban előszeretettel használtak édeskés borokat misézéshez, főleg muskotályt. Van viszont saját földje a Győri Egyházmegyének Pannonhalmán (olaszrizling, rajnai rizling és sauvignon blanc szőlőkkel, ráadásul itt régóta infusionak nevezik a legjobb minőségű borokat!
Hozzátette, hogy az új technológiai eljárások alkalmazását ötvözni kell a hagyományos termelési régiók kedvező adottságaival. Ennek pedig szavai szerint egyik kiváló eszköze lehet a rostkender termesztés, hiszen egykor Magyarországon állították elő a világ legjobb minőségű rostkender vetőmagját. A rostkender újbóli meghonosodását több szempontból is kulcsfontosságúnak nevezte az államtitkár a magyar vidék számára. Hangsúlyozta, hogy az ipari kender termesztése mellett számos érv szól: gyorsan növő, nagy terméshozamot produkáló, sokoldalúan feldolgozható növény. Legjobb minőségű földek magyarországon árakkal. A fejlesztési irányai közé sorolta például a fajták nemesítését, a biológiai alapok megőrzését és fejlesztését, továbbá a meglévő fajták fenntartását, a vetőmagok előállítását, az alkalmazási lehetőségek bővítését, valamint a már kialakult termelési megoldások elterjesztését. Felidézte, a magyar kendernemesítők a világ élvonalába tartoztak, a Kompolti kendert a világ legjobb fajtái között tartják számon. Ennek ellenére a kender mégis kiszorult a magyar mezőgazdaságból: 2007-ben a rostkender-termesztése megszűnt az országban.
Töretlenül növekednek Magyarországon a földárak. A földvásárlás tehát továbbra is jó befektetés lehet, de a szigorú korlátozások miatt csak regisztrált földművesek vehetnek mezőgazdasági területeket. Mintegy 10 százalékkal drágultak a legnagyobb művelési ágat képviselő hazai szántóterületek 2018-ban, de áremelkedés volt tapasztalható a gyepeknél, az erdőknél, a gyümölcsösöknél és a szőlőknél is – derül ki a termőföld-értékeléssel foglalkozó győri Agrotax Kft. nemrég publikált elemzéséből. Legjobb minőségű földek magyarországon élő. A drágulás nyomán a hazai termőföldek 2018-as átlagára meghaladta a hektáronkénti 1, 4 millió forintot. A legdrágábbnak számító szőlők 2, 95 millió, a gyümölcsösök 2, 07 millió, a szántók 1, 55 millió, a gyepek 1, 21 millió, az erdők 0, 78 millió forintos hektáronkénti átlagáron keltek el. A legnagyobb, 1, 57 millió forintos átlagár a Dél-Alföldön alakult ki, de a rosszabb minőségű földeket felvonultató észak-magyarországi régióban is meghaladta az egymillió forintot. Megyei bontásban a legdrágábbak a Budapest-környéki területek voltak, amelyek hektárját 3, 1 millió forintos átlagáron vásárolták meg.
Kovács Attila, az Európai Biogáz Szövetség elnökségi tagja szerint a biogáz termelésnek további hallatlan előnye az ország számára, hogy munkahelyeket teremt, valamint a zöld ipar olyan technológiai fejlesztéseket ösztönöz, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a gazdasági fellendüléshez. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a magyar piacnak körülbelül 5-10 aktív szereplője van, többségükben külföldi cégek magyar leányvállalatai, pedig bőséggel rendelkezünk kiváló hazai szakemberekkel, saját technológiákkal, vagyis szellemi potenciállal is. Megfelelő minőségű gépeket, berendezéseket gyártó hazai iparág azonban eddig nem tudott kialakulni. Megújítanák az ipari kender termelését a Kárpát-medencében - Agrofórum Online. Kovács Attila elmondta, hogy Magyarországon jellemzően 600 kW-os, vagy afölötti biogázüzemeket építenek, amelyeknek beruházási költsége 6-700 millió forint 8-10 éves megtérülés mellett. Biogáz üzem létesítése tehát komoly beruházás, állami, pályázati támogatás, megfelelő finanszírozás nélkül aligha képzelhető el, ezen a téren pedig az elmúlt évek több csalódást hoztak, mint eredményt.