- kézirat Zrínyi Miklós "Betegsége napról-napra erősbödvén, nagyon nyugtalan volt a vár el nem foglalása miatt s nyugtalanságában…" Érdemes megemlíteni, hogy a források mind-mind megemlékeznek az öreg Szulejmán szultán türelmetlenségéről a hosszan elhúzódó és nagy vérveszteségekkel járó ostrom miatt: "A vár ostroma alatt az országhódítónak drága egészsége gyönge lévén, ágyban feküdt. Mivel eközben a várnak elfoglalása késett egy darabig, a páratlan szultán egészsége még rosszabbra fordult. Panaszkodott, siránkozott a fekvőhelyén, egyrészt azért, mivel gyengesége és öregsége meggyötörte testét, másrészt azért, mert a nevezett vár legkevésbé sem félt a hit harcosaitól és elfoglalása oly sokáig elmaradt. 1541 augusztus 29 janvier. Betegsége napról-napra erősbödvén, nagyon nyugtalan volt a vár el nem foglalása miatt s nyugtalanságában ezt az óhajtást bocsátotta ki a szájából: 'mégsem gyújtatott fel, s foglaltatott el ez a tűzfészek'? " Nem állítom – hiszen erre semmiféle bizonyítékkal nem bírunk (s már ilyen nem is lesz) –, hogy az öreg és a beteg szultán hamarosan bekövetkező halálát ez a szerencsétlen – s nem szerencsenapi – augusztus 29-i általános roham nagy vesztesége, és általában a török had óriási veszteségei okozták volna.
A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei 2019. augusztus 29. 08:32 MTI 478 éve, 1541. augusztus 29-én – a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel – foglalta el a török Buda várát. A Magyar Királyság fővárosa majdnem másfél évszázadig maradt kezükön, a Szent Liga seregeinek csak 1686-ban sikerült visszafoglalniuk. Így veszett el Buda: megszállók lettek a turistákból | 24.hu. Az 1526. augusztus 29-én a török ellen vívott mohácsi csatában elbukott a középkori magyar állam. II. Lajos király menekülés közben vesztette életét, a csatamezőn holtan maradt hét főpap, a főispánok többsége és a magyar főnemesség színe-java. Nagy Szulejmán szultán szeptember 11-én vonult be a védtelenül maradt Buda várába, és falai között ülte meg a legnagyobb iszlám ünnepet, a kurban bajramot. Ezután kevéssé ünnepi napok következtek, Budát és Pestet is kifosztották, majd felgyújtották, a két város három napig égett. A törökök szeptember végén hazaindultak, és a kortársak nagy meglepetésére helyőrséget nem hagytak hátra. Szulejmán célja ugyanis a hadjárattal nem az ország végleges elfoglalása volt.
Erről kérdeztük Baltavári Tamás történészt, a többek között a Nándorfehérvár, 1456 és a Mohács című animációs dokumentumfilmeket elkészítő Történelmi Animációs Egyesület elnökét. A rövid válasz, hogy nem rajta múlt, külső körülmények miatt, birodalma érdekeinek biztosítása érdekében szállta meg Budát 1541. A bővebb indokláshoz 1526-ig kell visszatekintenünk. A nevető harmadik A mohácsi csatában elhunyt II. Lajos király nem hagyott maga után örököst, a trónra pedig a korábbi Habsburg-Jagelló szerződésekre hivatkozva teljes joggal nyújtotta be igényét Habsburg Ferdinánd – akkor még "csak" – osztrák főherceg. A magyar urak jelentős része királlyá is koronázta abban bízva, hogy a fél Európát és az Újvilág kimeríthetetlen ezüst- és aranykincsét is birtokló dinasztia képes lesz megvédeni hazánkat a töröktől. 1541 augusztus 29 avril. Buda látképe 1530 körül, illusztráció Sebastian Munster Cosmographiae Universalis című művéből. Forrás: Wikipedia Csakhogy a nemesség egy másik része pedig, a szabad királyválasztás jogával élve akkor már egy éve trónra emelte Szapolyai János erdélyi vajdát, az ország legnagyobb hatalmú és leggazdagabb főurát.
Buda túlságosan távol esett utánpótlási vonalaitól, megtartása aránytalanul súlyos áldozatokat követelt volna, harci cselekményekre pedig már idő sem maradt. Az újabb hadjáratok, a végleges hódítás azonban ezután már nem ütközött nehézségekbe: Magyarország déli határvonala megsemmisült, az ország nyitva állt a török seregek előtt. II. Lajos halála után a magyar rendek előbb Szapolyai Jánost, majd a Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották, kettejük viaskodása a trónért tovább gyengítette az országot. A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. Ma van a magyarság legszerencsétlenebb napja | 24.hu. A két király 1538-ban Váradon titokban békét kötött, melynek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), és János király tíz nappal később bekövetkezett halála után hívei - a Porta jóváhagyásával - a szerződést megszegve a csecsemőt választották királlyá.
Véletlenül ugyanis a fél adagot kapott önkéntesek adatait figyelembe véve állították, hogy az ellenszer 90 százalékban hatásos, ami a rendes adag esetében 70 százalékos. Megjegyzendő, az évtizedek óta alkalmazott influenza oltások sem eredményesebbek ennél. Az amerikai Moderna vakcinája a Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerészeti Ügynökség (FDA) adatai szerint a felnőttek esetében hatásos, és a COVID-19 súlyos változatát is megelőzi. Szputnyik v vakcina mellékhatásai. A vakcina 94, 1 százalékban bizonyult hatásosnak egy harmincezer fős teszt során. Az előforduló mellékhatások – láz, fejfájás, fáradtság – kellemetlenek voltak ugyan, de nem veszélyesek. Az eredmények hatására az FDA valószínűleg már pénteken külön eljárásban engedélyezi a szer beadását az Egyesült Államokban – írta a New York Times.
A korábbi megállapodás alapján folytatódik Oroszország és Magyarország között a koronavírus elleni vakcinával kapcsolatos együttműködés. 6000 darab orosz vakcina is érkezett Magyarországra - Napi.hu. Tájékoztatása szerint a vakcinát szállító kamion Tornyosnémetinél lépte át a szlovák-magyar határt, ahonnan rendőri kísérettel a Nemzeti Népegészségügyi Központba viszik a szállítmányt, ahol - mint fogalmazott - "a magyar szakembereknek újabb lehetősége nyílik arra, hogy döntést hozzanak az oltóanyag felhasználásának módjáról" - közölte a videójában a miniszter. Oroszországban 40 ezer ember bevonásával már túl vannak a klinikai tesztelésen, aminek az eredménye 91, 4 százalékos hatékonyságot mutat - ismertette. Magyarország a világ összes, sikerrel kecsegtető vakcinafejlesztésénél ott van, mindent megtesz, hogy "akár Nyugaton, akár Keleten" hoznak létre hatékony oltóanyagot, azt - a magyar szakemberek döntése alapján - a leggyorsabban Magyarországra hozzák - hangoztatta a külügyminiszter. Szakértők sok kritikát megfogalmaztak az orosz vakcinafejlesztéssel kapcsolatban: a hagyományos adenovakcinát - vagyis lényegében egy butított vírusra - épülő oltóanyagot nem a tudományos kísérletek igényességével, nem transzparens módon kutatták az oroszok.
Ritkán súlyos oltási szövődmény fordulhat elő, továbbá extrém ritkán anaphylaxiás (súlyos allergiás) reakció, amely azonban bármilyen injekció beadása után, gyógyszer bevételét követően vagy egyes ételek (mogyoró) fogyasztása után is bekövetkezhet, ha az adott anyagra allergiás a szervezet. Magyarországon a legnagyobb figyelmet a Pfizer/BioNTech vakcinája kapta, melynek kifejlesztésében magyar kutató, Karikó Katalin is részt vett. A vakcina előnye, hogy az oltóanyagként bejuttatott, később lebomló mRNS szakasz, csak a vírus "tüskéjét" alkotó fehérje előállítására készteti a sejteket, tehát a lehető legkevesebb az az idegen anyag, ami testünkbe jut. Mégis, mire várt? Komoly mellékhatásai vannak az orosz csodaoltásnak - Napi.hu. Így a mellékhatások is elenyészők, de vannak, mint azt a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Kutatócsoportja Facebookon közzétett írásából – amelynek alapja a The New England Journal of Medicine-ben megjelent, a gyártóktól független tudományos cikk – kiderül. Mint olvasható: a vakcinával a közhiedelemmel ellentétben sem biológiailag sem technológiailag nem lehetséges génbeültetés, a bevitt molekula be sem jut a sejtmagba.
A második dózist követően 7 nappal már 95 százalékos hatékonyság volt megállapítható. A hatékonyság 90-100 százalék között mozgott minden korcsoportokban, nemtől, etnikumtól, BMI-index és egyéb egészségügyi kondícióktól függetlenül, vagyis jó eséllyel ezek a tényezők nem befolyásolják az Pfizer/BionTech oltóanyag hatásosságát. A brit szabályozó hatóságok szerdán jelezték, hogy a Pfizer és a BioNTech vakcináját nem ajánlják olyanoknak, akiknek valaha volt már súlyos allergiás reakciójuk élelmiszerre, gyógyszerre vagy más védőoltásra. Az oltások első napján ugyanis a brit közegészségügyi szerv, az NHS két dolgozójánál is komoly allergiás reakciót váltott ki a vakcina – az anafilaxiás jellegű reakció jellemzően bőrpírrel, légzési nehézséggel és vérnyomáscsökkenéssel járhat. A másik, Magyarországon nagy figyelmet kapott vakcina az orosz Szputnyik V. Orosz vakcina mellekhatasai mik lehetnek orosz szputnyik koronavirus vakcina mellekhatasai friss hírek - a Hírstart hírkeresője. E rről immunológiai szaktudástól függetlenül szinte mindenkinek van – elsősorban politikailag motivált - véleménye. Tény, hogy az orosz tudósok hibát követtek el, amikor a 3. tesztelési fázis eredményeit, amely 40 ezer embert érintett, idő előtt adták közre, illetve a részeredményeket adagoltak, mielőtt a teljes kép tisztázódott volna.
A Szputnyik V. névre keresztelt orosz oltás, amelyről maga Vlagymir Putyin államfő jelentette be, hogy az orosz kutatók az egész világot megelőzve elsőként készítettek koronavírus-vakcinát, hét esetben egyszer mellékhatásokat okoz a tesztalanyoknál - írta a Moscow Times idézve az orosz egészségügyi miniszter Mihail Murasko beszámolóját. A vakcina a harmadik, egyben utolsó tesztelési fázisban van, amikor több tíz ezer önkéntesen vizsgálják a hatásait. Az orosz készítmény sok bírálatot kapott a nyugati szakértőktől, elsősorban azért, mert a hatóságok elkezdték szétosztani a lakosságnak, mielőtt az utolsó teszteket lebonyolították volna. A miniszter elmondása szerint a 40 ezer önkéntes nagyjából 14 százalékánál jelentkezett izomfájdalom, gyengeség, esetenként láz az oltás beadását követő 24 órában. Murasko szerint a mellékhatások másnapra elmúltak és lehetőségükről tájékoztatni fogják az orvosokat és a pácienseket. Várakozások szerint az önkéntesen 21 napon belül két oltást kapnak. Köztük egyébként vannak kormányzati tisztviselők és a kormánypárt, az Egységes Oroszország vezetőinek egy része is beszállt a kísérletbe.