2020. május 28. 08:45 Vissza a címlapra Újra a közösség erejét hívta segítségül Tillné Kati, hogy ráleljen húsz évvel ezelőtt, 11 éves korában eltűnt kisfiára, máig nem adta fel a reményt. Másnap azonban agyi infarktust kapott. A pécsi kórházba szállították, életveszélyben van - írta meg a Ripost. Májusban lesz 20 éve, hogy az akkor 11 éves Till Tamás elindult piros biciklijével egy közeli vadasparkba, ám oda már sosem érkezett meg. Aktája azóta is nyitott a rendőrségen, ahogy édesanyja sem adta fel a keresését egyetlen percre sem. "Biztos vagyok benne, hogy egy nap hazajön a fiam. Ez egy nagyon erős anyai megérzés" - nyilatkozta a Ripost-nak tavaly, fia 30. születésnapján. Az édesanya két névtelen levelet is kapott az évek során, amelyekben arról értesítették, hogy fia él. Csoda, hogy sosem adta fel a reményt? Egészségileg azonban belerokkant a várakozásba. Kecskemét Online - Infarktust kapott a 20 éve Baján eltűnt Till Tamás édesanyja. Tavaly a Ripost munkatársának elmondta, hogy két sztrókon van túl és szívproblémái vannak. Vasárnap este úgy tűnt, új erőre kapott a keresés: "Sziasztok!
Vannak kiemelt bűnügyek, amelyek évtizedek óta véres kardként lebegnek a nyomozók feje felett. Van, ahol elkövető és holttest sincsen, és olyan is akad, ahol büntetőjogi szempontból már hiába fognák el a gyilkost, nem lehetne megbüntetni azért, amit tett. Perceken múlt életek, fura eltűnések, rejtélyes alakok, agyafúrt rablógyilkosok a Kékvillogó összeállításában. Gyilkosság a nővérszállón A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház személyzeti osztályán dolgozó 23 éves Labancz Annát 1970. április 19-én hajnalban gyilkolták meg brutálisan a nővérszállón. Bíznak benne, hogy még láthatják fiukat - Így élnek most a 21 éve eltűnt Till Tamás szülei. A fiatal nőt aznap két ismeretlen is kereste telefonon, majd egy gyanús alak is feltűnt a nővérszálló előtt, ahol az éjszaka sok ablak nyitva volt. Gyilkosa a szobájában támadt Annára, minden csupa vér volt, de dulakodásnak nem látták nyomát. Az összeszurkált nő a kórházban még magához kért, de támadóját nem tudta megnevezni. A bűncselekmény büntetőjogilag több mint harminc éve elévült. Kapcsolódó: Tíz percen múlhatott Niki élete Az akkor első osztályos Szathmáry Nikolett néptáncóráról tartott haza Gyulán 1998. január 14-én délután.
Madeleine McCann rejtélyes esete Madeleine McCann brit kislány 2007. május 3-án tűnt el a portugáliai Praia da Luz üdülőhely egyik apartmanjából, nem sokkal a negyedik születésnapja előtt. A szülők elmondása szerint aznap este a baráti társaságukkal fogyasztották el vacsorájukat egy közeli étteremben, míg Madeleine-t a földszinti hálószobában hagyták kétéves testvéreivel. A portugál és a brit rendőrség is nyomozásba kezdett, az azóta eltelt kilenc évben pedig megannyi teória és feltételezés látott napvilágot. Többször is felmerült, hogy a szülők keze van a kislány eltűnésében: 2007. szeptember 7-én például bejelentették, hogy megtalálták Madeleine vérnyomait egy kocsiban, amelyet a szülei 25 nappal az eltűnése után béreltek, ám ezt a nyomot végül elvetették. A kislány sorsára a mai napig nem derült fény.
Kettő felé kerékpárra szálltak, hogy kimenjenek a fiúk elé, a vadasparkba. – Tamás? – csodálkozott a parkot fenntartó asszony. – Hiszen nem is járt erre. A szülők most már megijedtek. Felhívták a fiú osztálytársait, barátait, de ők sem tudtak semmit róla. Négy óra felé már a rendőrségen ültek. – Keressék tovább, bizonyára elcsatangolt valamerre – kapták a tanácsot. – Ha estig sem kerül elő, jöjjenek vissza, felvesszük az adatokat. Most már az előző kapcsolatából származó nagyfiával együtt kereste Till Mátyás a fiát. Járták a városi rendzvényeket – mindhiába. – Tamásnak nyoma veszett – tértek vissza a kapitányságra, ahol jegyzőkönyvezték az eltűnést. A szülők pedig egész éjjel kutattak tovább a fiuk után. Ment velük az anya nagybátyja is. Autóval járták a környéket, s felkerestek minden elképzelhető helyet, ahol Tamás megfordulhatott. Másnap a tűzoltók is bekapcsolódtak a keresésbe. Átfésülték a környéket, a vadaspark melletti erdőt, de csak nem bukkantak a kisfiú nyomára. Közzétették hát a fényképét a helyi sajtóban is, a rendőrség pedig kikérdezett mindenkit, aki a legcsekélyebb adatokkal is szolgálhatott.
Ezek a kastélyok pedig a 17/18. század fordulója körüli időkben épültek. Így egészen biztos, hogy téves a Borovszky által szerkesztett kötet azon állítása, hogy a "kisterenyei kastélyt Gyürky Pál a 19. század közepe táján építette. "Habár szakmailag még nem történt meg az épület teljes átkutatása, több jel arra enged következtetni, hogy az épület az idők folyamán nemcsak egy átépítésen, illetve átalakításom eset át. Mátra | Kisterenye | Kastély. (Ilyen példának okáért az ablakok, ajtók lépcsőház). Bizonyos, hogy korábban a főbejáratot a főhomlokzat trapézalkú rizalit középső kétszárnyas ajtaja képezte, melyen keresztül a közlekedés a kocsifeljárótól a salla terrenán és a háromkarú lépcsőházon bonyolódott"- írta Dr. Somoskeöy István s nógrádi műemléki albizottság titkára 1970-ben egy szakvéleményében. A kisterenyei kastély nemcsak Nógrád megye egyik legjelentősebb világi műemléke, hanem a Kárpát medence északi része nevezetes, barokk kastély-típusának legdélibb, hazánkban pedig egyetlen példája. Emeli a műemléki épület értékét, hogy a tornyos melléképülettel, tenyész-istálókkal együtt egy közel 20 holdas ősparkban található, amivel és a hozzá csatlakozó "Kacsavéggel" az Árpád utcával egy zárt műemléki együttest alkothat.
A Gyürky és Solymossy bárók által kialakított angolpark szerű 10 hektáros park. A parkban a környékbeli honos fajokat telepítettek: Kocsányos tölgyek, kőrisek, szilek, Nemes nyárfa, díszcserje, Lucfenyő, Juhar, Bükk, Kanadai vasfa, Páfrányfenyő, Magyal, Dúsvirágú díszalma, Vérszilva, Vöröslő tűztövis, Jezsámen, Ecetfa, Szomorúfűz, Spanyol jegenye fenyő, Aranyos és Kékes álciprus, Kínai borókafenyő. 1975-ben védetté nyilvánították. A késő barokk stílusú, hagymakupolás épület egyetlen ilyen építménye Magyarországnak. A 17. század elején építették, majd a 18. században átépítették, azóta formája változatlan. Gyürky-Solymossy-kastély, Bátonyterenye-Kisterenye. A téglalap alakú épület nyugati főhomlokzatának sarkain egy-egy kör alakú, zömök torony helyezkedik el. Az épületet körbefutó öv és koronázópárkány díszíti, manzárdtetős tornyain zsindelyes hagymasisakok helyezkedik el id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész alkotásait bemutató állandó kiállítás. A kúria egy 13 hektáros főleg hazai fákból álló arborétumban található. Látnivalók a környéken Csevice-forrás Kisterenye A nyárfaliget közepén fakadó forrás enyhén szénsavas és kénes, záptojásszagú vizet ad.
1964-re állaga erősen megromlott. Tetőzete elkorhadt, életveszélyessé vált 1970-ben művésztelepet akarnak létrehozni, majd különböző javítgatások mellett – a zsindely helyett palateteje lett – amit műemlékpalára cserélnek, - a SKÜ vette használatba, fenntartása, illetve felújítása fejébe. Hosszas tárgyalások után - újra – most már a város tulajdonába került. Felújítása folyamatban van. Parkját a hetvenes évek végén megtisztították az oda nem illő fafajoktól (kanadai nyár és a túlszaporodott kőris csemeték). Kertészi tervezéssel örökzöldeket ültettek, s gondozása megszervezettnek látszik. Helyreállították a régi sétautakat, s megszüntettek a salakos futballpályát, melyen az 1940-es évek végén a különböző pártok "mezítlábos" csapatai mérték össze tudásukat. A nyolcvanas évek végéig több tucat páva tette látványossá a parkot. a madarak idővel megfogyatkoztak, kivesztek emberi gyarlóság miatt. Helyi védettséget érdemlő természeti tájak Az Arany-hegy – mint földvár, régészeti lelőhely a Csipkés és Kis-hársas nevű dűlőkkel.
1/3 öl…Pást felül való hosszúsága 2 kötelet 1 ölet, Tarján Patak felül való hossza is 2 kötelet, 1 ölet tészen". [7] 1728-ban a tulajdonosok között ott szerepel Gyürky István a terület egy negyedére és egy "Curia"-ra. [8] 1706. októbet 12-én "Feiedelem urunk Terennénél megh szál(l)ot(t) volt őnagjcsága ak(k)or mi megjeri lakosok vittük 83 kenyeret, Abrokot vittünk 10 kilát" – olvashatjuk a fentieket egy korabeli "számlán. [9] Visszafelé menve a múltba 1601-ben nemes Cherepy Anna először egregius Posgay Gáspár özvegye, most pediglen egregius Vámosy Bálint felesége végrendeletében férjére hagyja Vasaros Terenne és Egihazas Terennét a nemsi curiaval" – ami valószinű a mostani kastélynak az őse lehet. [10] Annál is inkább állítható ez, mert 1631-től a Lorantffyak révén a Rákócziak birtoka lesz a három Terenye, Kalapattal együtt, s a "Serkei uradalom" legnyugatibb ispánsága székhelyeként említik. Az épület a korabeli természeti viszonyoknak megfelelően egy domboldal mesterségesen leegyengetett oldalába épül, kemény márgás talajra alap nélkül, előtte a Tarján-patak benyúló kanyarulatával, s minden bizonnyal egy kiterjedt mocsárvilággal.