A tornyokat copf stílusú félgömb kupola zárja le – órával. (Ez később a magyar református templomok "védjegyévé" vált. ) A templomot belépőjegy ellenében lehet megtekinteni. Az épület helyszíne: Debrecen Az épület koordinátái: é. sz. 47° 31′ 55″, k. h. Tűzben semmisült meg a kidei református parókia tetőszerkezete – Erdélyi Református Egyházkerület. 21° 37′ 27″ Méretarány a Mini Magyarországban: 1:50 TUDTA? A templom alapító okiratát a nyugati torony gombjába helyezték el. Debrecent "Napba öltözött városnak" is szokták nevezni, a város közepén álló templom sárgára van festve, a napot szimbolizálva, míg a vele szemben álló "Csonkatemplom" fehérre van festve a Holdat jelképezve. A gótikus középkori templomból csak egy Agnus Dei-t (Isten báránya) ábrázoló zárókő maradt fenn. 1849. április 14-én azért a nagytemplomban került felolvasásra a Függetlenségi Nyilatkozat, mert a nagy tömeg csak itt fért el. (Ennek emlékét őrzi a mai napig Kossuth széke a templomban. ) Büntetésül a császáriak hódoló istentisztelet megtartását rendelték el fél évvel később. 1944-ben az épületben ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés is.
Az első világháború azonban ebben az esetben is negatív módon befolyásolta az eseményeket: az összegyűjtött 30 000 aranykoronát elnyelte a háború. 1925-re ismét összegyűlt egymillió papírkorona, valamennyi dollár és ajándék aranypénz. A nagy lépés egy 1925-ös presbiteri gyűlésen következett be: 49 600 000 korona felajánlás jött össze, majd a nőegylet is felajánlotta csaknem összes pénzét, 15 millió koronát. A gyár is segítette az akciót, még Diósgyőr község is megszavazott 150 milliós segélyt, végül – némi vonakodást követően – az állam is segített. Nádházy Bertalan lelkész fáradozásai nyomán végül az építkezés 1926. október 10-én kezdődhetett el. Református templom, Miskolc. A terveket Almási Balogh Lóránd készítette, a kivitelezésre benyújtott pályázatok közül a presbitérium Lázár Bélát, a legolcsóbb ajánlattévő fővárosi építőmestert bízta meg. Az építkezés gyors ütemben folyt. A torony 1927-re lett kész, harangját Rácz Károly hentes adományozta. A tetőszerkezetet a Trautmann Rezső és fia cég építette, a központi fűtés Zsíros Károly gépészmérnök munkája, az orgona Rieger Ottó nevéhez fűződik.
Helyi - 2010. december 15. szerda szerző: HH A tetőrész egy hónapig tartó felújítása után hosszas bürokráciai huzavona kezdődött városunk egyik legrégebbi épületének helyreállítása körül. Kimerítő munkásságáról Breczky Ildikó református lelkészt kérdeztük, beszámolója február első hetében a postaládákba kerülő nyomtatott lapunkban jelenik meg.
Tört-fehér színűre festett copf stílusú falazott, elegáns szószékén plasztikus, részben aranyozott füzérdíszek vannak. A templombelső közepén, a szószék előtt áll a vörös-márvány úrasztala (1859). Homloklapjukon népiesen faragott virágdíszekkel a XVIII. század végén puhafából készült padok alá villamos fűtés került (1988). (Leírás a PMM. II. 139. alapján). Az 1753-tól működő felekezeti iskolát és a hozzá tartozó rektori lakást 1948-ban államosították. 1997-ben került vissza ez az ingatlan az egyházközség tulajdonába, ahol Gyülekezeti Házat alakított ki a gyülekezet. Az 1826-ban épült parókia felújításra vár. A felekezeti temető mellett a gyülekezethez tartozik a régi temető is. Szigetmonostor lelkipásztorai: Váczi Gergely (XVII. század végén), Mohácsi János (1701-1710), Marosi Ferenc (1710-1712), Tsombor János (1712-1715), Szecsei István (1715-1721), Szokolai István (1721-1723 elhunyt). Az 1723-1744 közötti időszakban Szigetmonostoron nem volt felszentelt és beiktatott lelkipásztor, ezért a hivatalos adatok úgy tüntetik fel, mintha az ellenreformáció megszüntette volna az egyházközséget, de a gyülekezet nem szűnt meg, sőt léviták szolgáltak a gyülekezetben: Váczi Mihály (1723-1724), Tatai István (1724-1729), Tassi János (1729-1734) és Mótsai (később Kun) György (1734-1743), majd fia Kun Pál (1743-1744).
Tabletes tárlatvezetés Digitális tárlatvezetésünk vizuális elemekkel gazdagított, így a családok az interaktív, ismeretterjesztő feladványok és izgalmas elbeszélések útján ismerhetik meg a Szent István-terem megszületését és az első magyar király korát. Mielőtt belépne az újjáépített Szent István-terembe, két különleges kiállításrésszel is találkozhat. Az első a terem megalkotását és újjászületését, míg a második Szent István intelmeit mutatja be egy különleges kortárs installáción keresztül. A Szent István-terem történetét bemutató tárlat az építőkről és az építtetőkről mesél, bevezetve a látogatót a korabeli Európa egyik legjelentősebb uralkodói palotájának létrehozásába. A látványos tárlat keretében interaktív eszközök segítségével kapunk betekintést az első magyar király, Szent István életművébe és az őt övező tiszteletbe, továbbá megcsodálható a Szent Korona, a magyar államiság legfontosabb jelképének hű mása is. Különleges tárlatnak ad helyet a rekonstruált történelmi terem melletti helyiség (az ún.
A terem csodás, diófából készült burkolata Thék Endre gyárában készült. Roskovics Ignácz festőművész festette meg az Árpád-ház nagy alakjainak képeit és ő alkotta meg a Szent István megkoronázása című festményt is. A nagy majolika lemezek és egyéb majolika részek, valamint a nagy, gyönyörű kandalló Zsolnay Vilmos pécsi gyárából került ki. Szent István mellszobrát Strobl Alajos mintázta, a fali aranybrokát szövet Hass Fülöp és Fia szövőgyárában készült, a kárpitozás és a bútor pedig Gelb és Fia műtermében születettek. A padlólap parkettje Neuschloss gyártmánya, a bronz csillárok és fali karok Kiessling Rezső bronzműves alkotása, a kovácsolt bronzdíszeket pedig Jungfer Gyula készítette. Hauszmann Alajos tervei alapján születtek meg a Szent István-terem függönyei, de díszes, faragott székeket is tervezett és ő gondolta ki a terem fenséges csillárját is. A budavári palota építkezése miatt Hauszmann Alajos Ybl Lajos várkapitány társaságában 1899-ben európai körútra indult, hogy királyi palotákat, kastélyokat tanulmányozzanak, mellette pedig Londonban és Párizsban a műipar legújabb remekeit is megtekintsék.
Az ötvös-, fém- és famunkákat művészi gonddal végző iparosok mellett Strobl Alajos szobrász és Zsolnay Vilmos keramikusművész alkotásai, valamint Roskovics Ignác festő királyalakjai nyomán készült pirogránit képek díszítik a páratlan szépségű belsőt. A termet a második világháborúban teljesen megsemmisült épületrész, a déli összekötő szárny rekonstrukciójával együtt alkotják újra a Várkapitányság szakemberei. A Nemzeti Hauszmann Programban számos művészettörténész, iparművész, restaurátor és más szakember dolgozik évek óta, hogy a Szent István-termet régi fényében adhassa vissza a palota látogatóinak. Első lépésként a lehető legrészletesebben kellett rekonstruálniuk a terem díszítését és berendezését, régi dokumentumok és fotók segítségével. Az utóbbiak szerencsére olyan minőségűek voltak, hogy tisztán kivehetők rajtuk az aprólékos, bonyolult fafaragások is – olvasható a közleményben. A jó minőségű archív fotókon is érzékelhető, hogy a terem leginkább meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borította.
Augusztus 20-ától lehet megnézni a Budavári Palota elsőként rekonstruált, díszes történelmi szobáját, a Szent István-termet. A különleges látványosságnak és a hozzá kapcsolódó kiállításnak helyet adó épületrész, a déli összekötő szárny szerkezetépítési munkálatait befejezte a Várkapitányság. A következő hetekben elkezdődik a terem belsőépítészeti kialakítása. Az épületrész és a legendás terem újjászületése a Nemzeti Hauszmann Program keretében valósul meg. Az államalapító Szent István királyról elnevezett terem a Budavári Palota ékszerdoboza, és a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő teljesítménye volt – írta a Várkapitányság a közleményében. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert reprezentatív terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor olyan kiváló művészei és iparosai vettek részt, mint Thék Endre, Zsolnay Vilmos, Jungfer Gyula vagy Strobl Alajos. Forrás: Várkapitányság A csodálatos helyiség a II. világháborúban teljesen megsemmisült, de most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az eredeti tervek szerint alkotják újra.
A Szent István-terem augusztus végéig regisztráció nélkül ingyenesen látható. Nyitókép: Facebook/Szent István-terem a Budavári Palotában