"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kéne feltennie magának, hogy legyen-e öngyilkos azért, hogy ne halljon meg" – így foglalta össze Trianon drámáját a magyar tárgyalódelegációt vezető gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án elmondott beszédében. A magyar kormány képviselői január 9-én érkeztek Párizsba, ahol egy hétig őrizet alatt várták, hogy elmondhassák érveiket, amire végül csak a szerződés szövegének végleges lezárása után kaptak lehetőséget. Máthé Áron történész, forgatókönyvíró a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, Apponyi Albert beszéde olyan összefoglalója a történelmi Magyarország megjelenítésének, amelynél jobbat, összeszedettebbet azóta sem írt meg senki. Hozzátette, A beszéd – Apponyi Albert a magyar ügy védelmében cím film erre a beszédre épül, és a film forgatókönyvét az egykori Magyar Királyi Külügyminisztérium által 1920-ban kiadott A magyar békeszerződés című kiadvány alapján írták meg.
Az új határokat következetesen úgy húzták meg, hogy a vasúti fővonalak az új Magyarország területén kívülre essenek Forrás: OSZK " Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg " - folytatta a magyar küldöttség vezetője. Versailles, Nagy Trianon kastély, 1920. június 4., délután 16 óra 30 perc. A kép közepén Apponyi Albert. (Képkocka korabeli filmfelvételből) Forrás: Wikipedia Az első világháborút lezáró trianoni diktátum feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. A "békecsinálók" (balról jobbra) a versailles-i béketárgyalásokon: David Lloyd George brit, Vittorio Emanuele Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök, és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök Forrás: Wikimedia Commons Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva - teljesen hatástalanul.
Fotó: Wikimedia Commons, szerk. Pásztor Zoltán közölte: az idénre meghirdetett nemzeti összetartozás éve keretében csütörtökön, a 14 órai Krónika után adásba kerülő műsor apropója, hogy Apponyi Albert gróf híres beszédét éppen száz évvel ezelőtt mondta el Párizsban. Az eredetileg mintegy 70 perces, magyarul, franciául és angolul elmondott beszédet – amelyben Apponyi Albert a többi között bírálta a békefeltételek szigorúságát, különösen a nemzetiségi elvet súlyosan megsértő területi rendelkezéseket – dramatizált, rövidebb változatban a Jászai-díjas színművész, Szervét Tibor adja elő magyarul. Pásztor Zoltán a műsor különlegességének nevezte, hogy ugyan korábban részletek már elhangzottak a sokat idézett Apponyi-beszédből, ilyen – mintegy félórás – hosszúságban eddig még nem volt hallható a Kossuth Rádióban. Amint majd a műsorban is elhangzik, Apponyi Albert rögtön beszéde elején kifejtette a győztes hatalmaknak: "(…) tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak".
"Egy fontos pontosítás a mai napon. Bár sok helyütt olvasom, művelt, tudós emberektől is, hogy Apponyi Albert trianoni védőbeszédében azt mondta volna, hogy Magyarország ott áll majd azon országok sírja felett, amelyek most megássák a sírját, a helyzet az, hogy a gróf nem mondott ilyet. Sem a trianoni védőbeszédben, sem - eddigi tudásunk szerint - máshol. Az ominózus mondatot egymástól vesszük át, sebesen terjed a Facebookon, de a védőbeszédben nincs benne. Szóval, ne terjesszük, mert legendát terjesztünk. " --- Nem akar kimozdulni, de a Hetekről sem mondana le? Vegye meg az aktuális lapszámot a oldalon, vagy fizessen elő a nyomtatott hetilapra vagy a digitális formátumra a oldalon.
A járványok, különösen a morális járványok ellen minden torlasz hatástalan. Készek vagyunk vereségünk váltságdíját megfizetni. De ez lenne az újjáépítésnek egyedüli elve? Az erőszak volna az egyedüli alapja az építésnek? Az anyagi erő lenne az egyedüli fenntartó eleme annak a konstrukciónak, amely összeomlóban van, mielőtt az építés befejeződött volna? Európa jövője igen szomorú lesz ebben az esetben. (Apponyi Albert) (Forrás:)
De közülük egyik sem tartalmazott olyan, a nemzet létét érintő területi változtatásokat, mint azok, amelyeket nekünk akarnak megszabni. Magyarország számára ez azt jelentené, hogy elveszíti területének kétharmad és népességének majdnem kétharmad részét, és hogy a megmaradt Magyarországtól megvonják a gazdasági fejlődés majdnem összes feltételeit. Mert az ország e szerencsétlen középső része, elszakítva perifériáitól, meg lenne fosztva szén-, érc- és sóbányának legnagyobb részétől, épületfájától, olajától, földgázforrásaitól, munkaerejének jó részétől, alpesi legelőitől, amelyek marhaállományát táplálták; ez a szerencsétlen középső rész, mint mondottam, meg lenne fosztva a gazdasági fejlődés minden forrásától és eszközétől ugyanakkor, amikor azt kívánják tőle, hogy többet termeljen. Ily nehéz és rendkívüli helyzetet látva, felmerül a kérdés, hogy a fent említett elvek és érdekek mely szempontja váltotta ki ezt a különleges szigorúságot Magyarországgal szemben? Talán ítélethozatal lenne ez Magyarország ellen?
A legtöbb ilyen fórumon jelentős fogyási eredményekről számolnak be a csevegők és mindenki dicshimnuszokat zeng róla. Bevallom, én magam szenvedélyes kávéfogyasztó vagyok, de még egyetlen dekától sem sikerült megszabadulnom a kávé hatására. Pedig de jól jött volna a bikini szezon kezdetén! Debreceni Klinikának van gólyahír oldala, ahol az újszülöttek vannak? A.... Gondoltam, utána járok, hogy a fórumozók mit csinálnak jobban nálam. Zöld kávé kapszulák a webáruházban>>> Kutatások bizonyítják a zöld kávé hatékonyságát a fogyókúrában A téma felgöngyölítése kapcsán nagy mennyiségű írásos anyagon rágtam át magam és minél többet olvastam erről a növényről, egyre inkább az lett az érzésem, hogy napjainkban a zöld kávébab minden bizonnyal a legeredményesebb fegyver a túlsúly és elhízás elleni harcban. A fórumozók beszámolói arra engednek következtetni, hogy a zöld kávé kapszulává átalakítva, bármilyen fogyókúrázni szándékozó számára gyors zsírégetést eredményez. A következtetésem helyességét egy tanulmány is alátámasztja. A kávéházi mosoly jó feketét fial tenéked! Ha sorsod innen elvezet, ó Utazó, csak kívánd magad vissza, s lábbelidet hamar a Nagykörúton koptatod újra, meglásd!
A XVII. században nagy lépést jelentett a város egészségügyi fejlődésében az Arany Angyal néven alapított gyógyszertár Fenntartásáról a város gondoskodott, sőt 1717-ben egy tisztviselőt is kineveztek gyógyszertári felügyelőnek. Debrecen város első tisztiorvosa 1715-ben Fáber Fülöp, orvosdoktor lett. A városban, a korabeli adatok szerint többen is rendelkeztek olyan képesítésekkel, amelyek alkalmassá tették őket az orvoslásra és gyógyításra. Debrecen klinika gólyahír 10. Ezek a személyek többnyire a Kollégium egykori diákjai voltak, akik a külhoni egyetemeken folytatott tanulmányaik során az orvostudományokkal is megismerkedtek, illetve elsajátították, majd hazatérvén gyakorolták is azokat. Ennek ellenére a város egészségügyi ellátásának nagy része a chirurgus-borbély céh tagjaira hárult. Közöttük az egyik leghíresebb mester Csokonai Vitéz Mihály édesapja volt. Debrecen és annak a polgárai három fő ellenséggel küzdöttek folyamatosan és vissza-visszatérően: az ellenséges támadásokkal, a tűzesetekkel és a járványokkal.