Figyelt kérdés Csak normális válaszokat kérek szépen. 1/6 anonim válasza: 100% "A Vénusz bolygó tűnik a legfényesebnek, mert viszonylag közel van a Földhöz, és a sűrű légköre jól vissza veri a fényét. A Merkúr, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz szabad szemmel is látható, de a Merkúr nehezen észlelhető, mivel mindig a Nap közelében van, ezért közvetlenűl napfelkelte előtt, vagy nyomban napnyugta után figyelhető meg. Az Uránusz elméletileg ugyan a szabad szemmel láthatóság határán van, de 1781-ig elkerülte a figyelmet. A Neptunusz és a Plútó olyan gyenge fényű, hogy megfelelő eszköz nélkül nem látható. " 2010. Melyik a szabad szemmel látható legnagyobb csillag?. nov. 28. 09:00 Hasznos számodra ez a válasz? 2/6 anonim válasza: 100% Ha most a kora esti órákban dél felé nézel, láthatod a Jupitert. Messze a legfényesebb csillag. Ha Pesten laksz, csak azt fogod látni:) 2010. 11:39 Hasznos számodra ez a válasz? 3/6 anonim válasza: Merkúr, nehezen, mert vagy a napkelte előtt vagy a napnyugta után hamar lebukik, és halvány, elnyomja még az esti naplemente fénye.
A holdnyugta ideje keleti határainknál 17:49, Budapesten 18:01, nyugaton pedig 18:12, ez majdnem fél órával a Merkúr nyugta után következik be. Holdmentes estéken már látható az állatövi fény Állatövi fény még 2019. január elején a Bakonyban. Forrás: Landy-Gyebnár Mónika A hónap első kora estéit, tiszta idő esetén, fényszennytől mentes délnyugati ég esetében tölthetjük az állatövi fény megfigyelésével is. A tavaszi időszakra jellemző alkonyat utáni állatövi fény már december végén is jól látható, és tényleg csak az égbolt derült és sötét volta az egyetlen korlátozó tényező. Legtávolabbi Bolygó – Ocean Geo. A holdfény csak január 5. után válik zavaróvá, tehát az év első négy estéje még alkalmas erre a megfigyelésre. A délnyugati égen látszó bolygók kirajzolják azt a vonalat, amely mentén az állatövi fény megjelenik, ez a Naprendszer fő keringési síkja, az ekliptika. A fénylést a bolygóközi porszemcséken szóródó napfény okozza. Talán nem mindenki tudja, de a Queen együttes gitárosa, Brian May, aki "civilben" asztrofizikus, az állatövi fényt létrehozó porszemcsékből írta a doktori disszertációját.
Az idén sok váratlan esemény és sok korlátozás keresztezte életünket. De ettől függetlenül a 2020-as csillagos égbolt vigaszt nyújthatott számunkra, és a figyelemfelkeltő égi események felvonulásával ragadott el minket. Az elmúlt év csillagászati naptára tele volt emlékezetes látnivalókkal: a NEOWISE fényes üstökös meglepetésszerű megjelenése, az évtized legjobb Mars-rálátása, a halloweeni kék-hold, valamint a Jupiter és a Szaturnusz nagyon várt történelmi találkozása. Forrás: 2021-re is rengeteg csillagászati jelenség van kilátásban. Szomszédaink a világűrben, a bolygóink keringési ideje - 1934. április - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. Itt egy lista az eddigi kilátásban levő égi eseményekről egészen az év közepéig. Ezeket érdemes naptárunkban bejelölni, majd mikor itt az ideje, megcsodálni. Február 11: Vénusz és Jupiter bolygók együttállása Aki korán kel aranyat lel. Ez a jelenség lesz a jutalma azoknak, akik aznap korán kelnek. A két legfényesebb bolygónk, a Vénusz és a Jupiter közeli találkozása lesz látható. Mindkét bolygó ragyogó pontként jelenik majd meg és ez szabad szemmel lesz látható.
Látványos égi jelenség várható december 10-én, amikor egyszerre négy égitest: a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és a Hold együttállása figyelhető meg a téli égbolton. A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerdai közleménye szerint december 10-én éjjel hosszú kozmikus vonalat rajzolnak szemünk elé az égitestek, amelyek 15-20 fok távolságra lesznek majd egymástól. A megfigyeléshez távcsőre sem lesz szükség, az együttállás szabad szemmel mutatja majd meg igazi szépségét. Az égi jelenség naplemente után fokozatosan bontakozik ki, mind a négy égitest 17 órakor látható majd teljes pompájában. Az Esthajnalcsillag, más néven Vénusz olyan fényes lesz, hogy akár a napnyugta pillanatában is látható már. Második a sorban a Szaturnusz, mely narancssárgás csillagként jelenik meg az égbolton a sötétedés beálltával. Látszó átmérője a legkisebb a megfigyelhető bolygók közül, korongjának megpillantásához 20-30-szoros nagyítású távcső szükséges. A Jupiter, mivel még magasan jár az égen, kiválóan megfigyelhető december 10-én.
Ebben talán a segítségünkre lehet a NASA MESSENGER űrhajójának a felfedezése: eszerint a bolygó északi sarkán jéggé fagyott víz és szerves molekulák is találhatóak. Éjszaka viszont -180 Celsius-fokos fagyra lehet készülni. A Merkúrnak legalább van légköre (amelyben még oxigén is található! ), igaz, elég vékony, ami ahhoz sem elég, hogy a meteorokat kivédje, ezért is van tele a felszíne kráterekkel. Az atmoszféra emberi légzésre természetesen nem alkalmas. Persze nekünk a meteoroktól, illetve a fulladástól semmi félnivalónk nem lenne: attól függően, hogy mikor érkezünk a felszínre vagy a meleg vagy a hideg egyből végezne is velünk. Bolygóközi haláltúránk második állomása a Vénusz, a Föld ikertestvére. A Vénusz éppen akkora, mint a Föld, illetve a Naptól mért távolsága is nagyjából megegyezik a bolygónkéval. A Vénusz ugyanakkor (jelenleg) sokkal forróbb a planétánknál, olyannyira, hogy ez a legforróbb bolygó az egész Naprendszerben, ami nem is csoda, ha már egyszer a szerelem római istennőjének a nevét viseli.
Január 10-én hajnalban még nem biztos, hogy látjuk felkelni, ekkor fél órával előzi meg csupán a napkeltét, ám 14-én már egy órával kel a Nap előtt, így biztosan észlelhetjük, tiszta délkeleti horizont esetén.
Aki sok időt szán kertje tervezésére, az télen se szeretné azt gyászosan sivárnak látni. A számos télen virágzó növénynek köszönhetően a hideg hónapokban is csempészhetünk kertünkbe néhány színes reménysugarat. Ezek a szemet gyönyörködtető, sőt zömmel illatos növények kellemesebbé, "rövidebbé" teszik a tavaszvárást. De ha még eddig nem is gondoltunk télen virágzó növények ültetésére, most sincs késő cselekedni. Mivel számos ilyen növény van, itt csak néhány különösen szép, mutatós és illatos virágokat hozó fajtára hívnánk fel a figyelmet. Lonc (Lonicera x purpusii) A nem túl ismert lonc – egyes fajait mézbogyónak is nevezik – Kínából származó, erős növésű, szívós, könnyen gondozható növény. Nincsenek különösebb igényei a talajjal kapcsolatban, mindenfajta kerti talajban megél. Rendszeres metszésre sincs szüksége. Négy növény, amely télen is virágzik a kertben | Balkonada. Jellegzetessége, hogy kora télen kezd virágozni, gazdagon illatozva. További pozitív tulajdonsága a jó virágzási képesség. A mintegy 1, 5 cm hosszúságú, sárgás vagy krémesen fehér virágok decembertől márciusig láthatók rajta.
Télen általában csak a rózsaszín bimbókat lehet látni, de ez is nagyon dekoratív. Enyhén mérgező kék termései, szintén nagyon mutatósak. Jó vízáteresztő, közepesen tápanyagdús talajt kedvel. Kissé fagyérzékeny lehet, érdemes a tövét télire takarni. Kikeleti bangita (Viburnum x bodnantense) Akár már februárban gyönyörködhetünk fantasztikus fehéres rózsaszín virágaiban. Karcsú, felfelé törekvő cserje, mely maximum 3 méterre nő meg. Télen virágzó fásszárúak. Levelei tojásdadok, fogazottak, ősszel nagyon szépen díszítenek. Napos, félárnyékos helyet, jó vízáteresztő talajt kedvel. Fehértarka levelű som (Cornus alba "Sibirica Variegata") Rendkívüli dísznövény. Tavasztól őszig gyönyörű levelei, virágai díszítenek, télen pedig korallpiros vesszői. Magassága maximum 2 méter, így kiskertekben is remekül mutat. Krémfehér virágai májusban nyílnak, fehér termései őszre fejlődnek ki. Tápanyagdús talajt, félárnyékos, napos helyet kedvel. A képek forrása: A veresgyűrűs som (Cornus sanguinea) is jó választás lehet, ő gyönyörű narancsvörös vesszőit mutatja télen.
Tarackoló cserje. Max. 2-3 méter magasra nő. Varázsmogyoró (Hamamelis) A tél legsötétebb napjait is felvidítja a varázsmogyoró élénksárga virágaival. Angol nyelvterületen boszorkánymogyorónak hívják. Csodatevő növénynek tartották gyógyhatása miatt. Sárga, kissé pókszerű virágai tél közepén, végén nyílnak, levelei ősszel gyönyörű narancsosra színeződnek, majd lehullanak. Napos, félárnyékos helyet, jó vízáteresztő és lehetőleg mészmentes talajt kedvel. Téli növények az erkélyen és balkonon - hogyan csináljuk? - Ankert - Anna kertje. A sárga virágú változatok mellett ma már narancsos, bronzos, pirosas színű fajtákat is lehet vásárolni. Hóvirág (Galanthus nivalis) A tél végét jelző szimbólum. Nincs annál gyönyörűbb látvány, amikor a hó alól kidugja fehér virágját ez a törékeny növény. Túlgyűjtés miatt már védett növény, a kertünkben azonban bármikor szedhetünk belőle. Hagymás növény, így virágzás után hamar elkezd sárgulni, majd visszahúzódik. Örökzöld hanga (Erica x darleyensis) 50-60 cm magas hangaféle, mely november végétől hozza tömött fürtben nyíló virágait. Színük fehértől egészen a sötét rózsaszínig terjedhet.
Az orchideáink például imádják a virágzó tápot, amit 3-4 hetente adunk nekik.
A lényeg, hogy összetett tápszer legyen. Ez azt jelenti, hogy nem csak makro- de mikroelemeket is tartalmaznak. Azaz nem csak nitrogén, foszfor és kálium van bennük, hanem például vas, cink és réz, amire szintén nagy szüksége van a növényeknek az egészséges fejlődéshez. – egy újabb érv a szervestápok mellett, amik ezeket is tartalmazzák alapban!! Ezekből is van rúd, lap, golyó, tabletta, kúp és megannyi folyadék. A legjobbak talán a lassan lebomló műtrágyák, mert ezek hosszú hónapokon át biztosítják a tápanyagokat, ami az említett enynyáriak esetében elég praktikus lehet, mivel az ültetésnél használt drazsé egész szezonra biztosíthatja a megfelelő mennyiségű tápanyagot. És ha mindent jól adagoltunk, akkor éppen annyit, amennyire a növénynek szüksége van. És ez bizony egy elég fontos szempont! Mert a túladagolt műtrágya nagyon komoly károkat okozhat! Tlen virágzó növények . Ebben az esetben viszont fennáll az a veszély, hogy a növény idő előtt mégis kiéli a tápanyagot, mi viszont nem merünk majd újabb adagot adni nekik, nehogy túladagoljuk.
Hogy miért, azt mindjárt kifejtem. De akárhogy is döntünk, a lényeg, hogy valamilyen formában gondoskodjunk a táplálékról, mert ha nem tesszük, akkor előbb-utóbb növényink kiélik azt a csekélyke földjükből, és kezdődik a baj! Műtrágya A gond a műtrágyákkal a cserepes növények esetében is az, hogy rossz hatással vannak a talajban élő mikroorganizmusokra. Mert egy cserépnyi földben is több milliárd(! ) apró élőlény igyekszik élni a maga mini életét, amiközben szervesanyagokat eszik, bont le és alakít át, amiket aztán a növények fel tudnak venni. A műtrágyák nemcsak rossz hatással lehetnek rájuk (értsd elpuszítják sokukat), de semmilyen szervesanyagot nem tartlamaznak, így ha maga a szer nem is likvidálja őket, a mikroorganizmusok egy idő után felélik a földben található tápanyagot és éhenhalnak, így a föld halott közeggé silányul. És hiába a nagy mennyiségben bevitt nitrogén, kálium, foszfor – a műtrágyák alappillérei, sok más nélkülözhetetlen anyagot nem fog megkapni a növényünk. Kicsit olyan ez, mintha azt várnánk egy sportolótól, hogy jól teljesítsen, ha csak proteint és vitaminokat adunk neki.