A rebarbarát feldaraboltam és forrásban lévő vízbe dobtam, amibe a fél citrom levét belefacsartam. Egy perc után le is vettem a tűzhelyről és leszűrtem, megvártam, hogy kihűljön. Amikor kihűlt, összekevertem a feldarabolt eperrel és hozzáadtam a vaníliás cukrot és a fahéjat, óvatosan összekevertem és hagytam, had barátkozzanak alaposan össze, amíg elkészül a tészta. A tésztához a vajat a cukorral habosra kevertem, aztán ment bele a tojás, majd a joghurtok és a liszt, szódabikarbóna, ebben a sorrendben. A rebarbarás epres keveréket már kanállal forgattam bele a masszába, majd sütőpapírral bélelt tepsiben, előmelegített, 180 fokos sütőben nagyjából 35 percet sült. Ez a joghurtos kevert tészta alapvetően egy lágy tészta, mivel én a gyümölcs által engedett levet is bele tettem a tésztába így még szaftosabb. A sütésnél érdemes tűpróbával ellenőrizni az állagát. Rebarbarás epres sütemény | Sütök – Főzök, a Tepsziből. Vaníliás porcukorral szórva kínáltam. Kínálgatnom sokat nem kellett, az utóbbi időben a leggyorsabban elfogyó sütemény volt nálunk 🙂
Könnyen nyújtható állagot kell kapjunk. Ketté osztjuk, becsomagoljuk frissen tartó fóliába és minimum egy órára hűtőbe rakjuk, de az sem baj ha egész éjszaka ott pihen. A töltelék készítésének nagyobb része a pucolás: a megmosott epreket megszabadítjuk a kocsányától, és nagyobb darabokra vágjuk. Érdemes lemérni az előkészített epret a munkafolyamat végén, mert nálam speciel mindig elvész egy-két (három-négy-öt…) szem a nagy kóstolgatásban. A rebarbarával nincs ilyen gond, mert nincs nagy kedve az embernek a levél szárat nyers formában rágcsálni. Úgyhogy ezt is meg kell mosni, megtisztítani, és nagyjából fél centis darabokra vágni. Mind a kettő mehet egy tálba, megszórjuk cukorral, ráreszeljük fél citrom héját, és mehet rá a leve is, majd összekeverjük a kekszmorzsával. Limara péksége: Epres-rebarbarás pite. Az egyik tésztát kb. 2 mm vastagra nyújtjuk, kibéleljük vele a pite formát és először vakon sütjük. Ami azt jelenti, hogy a tésztára sütőpapírt teszünk nehezéknek babot vagy lencsét töltünk és 180°C –on 15 percig elősütjük.
Hosszan tartó súlyos betegség után, 66 éves korában meghalt Megyesi Gusztáv, az Élet és Irodalom munkatársa, írta Facebook-oldalán a lap. 1979-1981 között az MTI tudósítójaként dolgozott, 1985-ben került az Élet és Irodalomhoz, ahol egy év megszakítással 31 évig volt a lap munkatársa különböző beosztásokban. Volt főmunkatárs, rovatvezető, 1992-1993 között pedig főszerkesztő. Azóta szerkesztőként dolgozott. Korábban írt a Magyar Hírlapban, a Népszabadságban is. A Népszabadság októberi megszüntetése után írt abba a rendkívüli számba, ami a Fedél Nélkül 12 oldalas mellékleteként jelent meg. A Hócipő szatirikus lap vezető publicistájaként is dolgozott. Néhány évig a Holmi szerkesztő-bizottsági tagja volt. Számos kötete jelent meg, legutóbb, már betegsége alatt a Roló alatt című válogatás. Pályafutása alatt sok díjat is kapott, legutóbb a Déri János-díjjal tüntették ki 2013-ban. Az Élet és Irodalom Megyesi Gusztávot saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek, írták. Élet és irodalom facebook english. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Az elismerést tizenkettedik alkalommal adták át. Kovács Gábor, a HVG újságírója kapta a Tarnói Gizella-emlékdíj at 2022-ben – számolt be a díjat alapító Élet és Irodalom ( ÉS) egy keddi Facebook-bejegyzésében, melyről a is írt adott. Az elismerést – immáron a tizenkettedik alkalommal – március 22-én adták át a Ludwig Múzeumban. A lap korábbi főszerkesztő-helyetteséről Majtényi László beszélt, majd a díjazottat Bokros Lajos laudálta, majd átadta neki Lugossy László festményét. Ha feliratkozik a Media1 Telegram-csatornájára, sosem marad le a híreinkről! Élet és irodalom facebook 2017. További híreket talál a Media1-en! Csatlakozhat hozzánk a Facebookon és a Twitteren, valamint feliratkozhat a hírlevelünkre is! Borító: Kovács Gábor, a HVG újságírója a Tarnói Gizella-díj átadóján. Fotó: Élet és Irodalom /
Az elismerést tizenkettedik alkalommal adták át. Kovács Gábor, a HVG újságírója kapta a Tarnói Gizella-emlékdíj at 2022-ben – számolt be a díjat alapító Élet és Irodalom ( ÉS) egy keddi Facebook-bejegyzésében, melyről a is írt adott. Az elismerést – immáron a tizenkettedik alkalommal – március 22-én adták át a Ludwig Múzeumban. A lap korábbi főszerkesztő-helyetteséről Majtényi László beszélt, majd a díjazottat Bokros Lajos laudálta, majd átadta neki Lugossy László festményét. Szabadhirek.hu. Ha feliratkozik a Media1 Telegram-csatornájára, sosem marad le a híreinkről! További híreket talál a Media1-en! Csatlakozhat hozzánk a Facebookon és a Twitteren, valamint feliratkozhat a hírlevelünkre is! Borító: Kovács Gábor, a HVG újságírója a Tarnói Gizella-díj átadóján. Fotó: Élet és Irodalom / Címkék: Kovács Gábor, díjazott, majtényi lászló, Bokros Lajos, Tarnói Gizella, Tarnói Gizella-emlékdíj, díj, díjátadó, Élet és Irodalom, elismerés, ÉS, hvg, A Media1 legfrissebb hírei Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!
A vírus Oroszországban. Trump és Roosevelt. Önfia vágta sebét - A trianoni tragédia tanulságai. Az ismerős családtag. A pánik ma. Írások az Élet és Irodalom legújabb számából. Bajomi-Lázár Péter: Trump és Roosevelt – Egy szokatlan összehasonlítás Donald Trump gondolatait rendszeresen a Facebookon és a Twitteren osztja meg a nagyközönséggel. Index - Belföld - Meghalt Megyesi Gusztáv, az Élet és Irodalom munkatársa. Ám nem ő az első olyan elnök, aki korának új kommunikációs technológiáját használja arra, hogy közvetlenül szólítsa meg az amerikai választót. A modern politikai kommunikáció kezdetei Franklin Delano Rooseveltig nyúlnak vissza: az akkori új médiumot, a rádiót felhasználva "kandalló melletti beszédeiben" (fireside chats) elsőként ő szólította meg közvetlenül a nemzetet, így kerülve meg a sajtót – és a kényelmetlen kérdéseket feszegető újságírókat. Aligha találunk két különbözőbb elnököt az amerikai történelemben, mint Trump és FDR. Kommunikációs stratégiáik rövid összevetése mégis érdekes hasonlóságokat tár fel. A közös vonások mellett persze figyelemre méltó különbségek is adódnak.
A Media1 elsődlegesen médiával, nyilvánossággal foglalkozó, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál regisztrált digitális sajtótermék, ahol a televíziók, a rádiók, a nyomtatott sajtó, az online és a mobil média világának aktualitásairól olvashat. Ezenkívül helyszíni tudósításokkal, interjúkkal és időnként oknyomozásokkal jövünk. Van rádió- illetve podcastos műsorunk is.
A bukott nagybácsik országában ezer és ezer ilyen "mi lehetett volna" történet kerülgeti egymást, és ha az ember reggel, kialvatlanul belenéz a tükörbe, és próbál kiegyenesedni, de nem megy, és nézi a táskákat a szeme alatt, valahogy megérti, hogy ő maga is ilyen nagybácsi, csak még sikerült maga és a világ elől ezt eltitkolni, és hogy ez a borzalmas kiszorítottság minden karriertörténetben benne van. Havas Henrik pályája sajnos úgy sikerült, mint a rendszerváltás, az ő munkássága is lehet fájdalmasan szomorú metafora, és ezen már az emlékezés, az egykor bejárt csúcsok és a temérdek "mi lehetett volna" sem segít. ÉLET ÉS IRODALOM. A Havas megmondját kellemetlen, sőt, sajnos kínos nézni, én szorongtam, miközben vártam, hogy vége legyen, szégyelltem magam, a legszívesebben megszólítottam volna a képernyőn magát illegető, kétségbeesett embert, hogy ne csináld. Szelényi Iván-Mihályi Péter: Pánik ma: vírus, gazdaság, etnikum A morális pánikok kialakulásában a XX. században kulcsszerepet játszott a média, újabban pedig a szociális média, illetve az ezeket a kommunikációs fórumokat tudatosan kihasználó politikusok.
Ha nagyon élesen akarok fogalmazni, akkor a belső nemzetellenes csoport tevékenysége a fő okok között megáll. De ezek a csoportok nem a zsidók vagy a háborút ellenző polgári radikálisok, netán az akkor maroknyi szociáldemokraták voltak, hanem a nemzeti megbékélés szemernyi morzsáját felmutatni képtelen, zárt oligarchiát képező magyar uralkodó osztály, elsősorban az arisztokrácia. Élet és irodalom facebook videos. Dobrovits Mihály: A koronavírus Oroszországban Az összesen immár nyolcanöt föderációs jogalanyból s ezen belül huszonkét köztársaságból álló politikai egység központi kormányzata nem hirdetett semmiféle országos intézkedést a járvány ellen. Ezen nincs miért csodálkozni, elvégre a vírus nem érintette egyformán az ország minden régióját. A helyi vezetők éppen az április 2-án kiadott elnöki rendeletben kaptak felhatalmazást, hogy maguk rendelkezhessenek a járvány elleni védekezésről. Nem egy elemző figyelmeztetett azonban, hogy a helyi szintre delegált intézkedési jogkör éppen azzal a következménnyel járhat, hogy Putyin eddigi két évtizede után a régiók részben visszaszerezhetik a politikai kezdeményezés lehetőségét.