Több évezrednyi uralom után azonban egyre közeledik a nap, amikor talán valaki sikeresen ledönti a zsarnok Atreidest a trónjáról. De ki lehet játszani magát a mindent látó Istent? _x000D_ A klasszikus Dűne-sorozat negyedik kötetében Frank Herbert egy megváltozott univerzumba vezeti be olvasóit, ám a regényében feldolgozott témák ugyanazok, mint korábban: mi az uralom lényege, hogyan működik a vallás, és miként válik átokká a jövőbe látás áldása. A Dűne Istencsászára a zsarnoki II Leto története, aki egyszerre elnyomó és áldozat, hosszú uralma alatt pedig bepillantást nyújt az emberiséget mozgató legalapvetőbb törvényszerűségekbe. _x000D_ _x000D_ A szerzőről:_x000D_ Frank Herbert (1920-1986) a modern science fiction egyik legfontosabb szerzője. Első regénye 1956-ban jelent meg, de az igazi sikert az 1965-ben kiadott Dűne hozta meg számára. A könyv több díjat nyert, többször választották a sci-fi legjobbjának, egyetemi tananyagként oktatják, és egyike a legnagyobb hatású regényeknek a zsánerben.
A legértékesebb dolog ebben az Univerzumban a "fűszer", más néven a "melanzs", ami tudattágító hatású, meghosszabbítja életet, de ami egyúttal rabjává is teszi használóit. A fűszert mesterségesen nem lehet előállítani, csak egyetlen bolygón lehet kitermelni: a száraz, sivatagos Arrakison, vagy ahogy az itt élők hívják, a Dűnén. A bolygó feletti uralom az Univerzum feletti hatalmat is jelenti, ezért megindul a küzdelem két ősi ellenség, az Atreides- és Harkonnen-ház, a jó és a gonosz közt a Dűne birtoklásáért... Annak idején 23 kiadó utasította el Frank Herbert kéziratát, míg végül a Berkley Publishing Corp. 1963-ban vállalta a Dűne megjelentetését, igaz csak olcsó paperback, vagyis puhafedelű, papírkötésű formában. (Hasonlóan sok elutasításban volt része George Lucasnak, amikor a Csillagok háborúja forgatókönyvével házalt. ) A könyvnek hatalmas sikere lett: a paperback után az 1965-ös keményfedelű kiadást is szinte napok alatt elkapkodták. Herbert - aki a sci-fi írás mellett még újságíróként, osztrigahalászként, haditudósítóként, szőlősgazdaként, számítógépes szakemberként és vallástörténészként is dolgozott - büszkén vehette át az 1966-os év Hugo- illetve Nebula-díjat, melyek a sci-fi irodalom Oscar-díjainak számítanak.
II. Leto több évezredes emlékezetének köszönhetően az emberi történelem egészéről képet tudott alkotni, így a zsarnoki berendezkedések mintáit és hatásait elemezve és használva Babilóniától a jezsuitákig építette fel saját birodalmát. Ez a galaktikus birodalom abban különbözik a történelmi zsarnokoktól, hogy szándékosan pusztulásra tervezték annak reményében, hogy utána az emberiségnek már soha nem kell hasonló rendszer alatt szenvednie. Leto személyesen fedezi fel ennek a civilizációnak hatásait, észrevéve, hogy a legtöbb hierarchikus rendszer a biztonságra való evolúciós törekvések maradványa. Így, egy tökéletesen biztonságos és biztos birodalmat alkotva, II. Leto egy történelmi jelentőségű üzenetet fogalmaz meg. Stílus Stilisztikailag a regényt nagymértékben átszövik a főszereplőtől, Letótól származó idézetek, beszédek, mely a Dűne -sorozatban egyedinek számít. Ez részben annak köszönhető, hogy Herbert eredetileg szinte teljesen első személyben írta meg a regény első vázlatát, csak a későbbi változatokban bővítette az események harmadik személyű leírásával.
Sok izgalmat ez a szál sem fog tartogatni. Ellenben kiemelt szerephez jut a gyermek-rabszolga, a Giedi Prieme-on raboskodó és levadászandó Duncan Idaho, aki az egyik legnagyobb ellenségévé és központi karakterévé válik a Harkonneneknek és A Dűne regényciklusnak. Vagy Shaddam, a koronaherceg, akit IV. Shaddam padisah császárként ismertünk, de trónra kerülésének körülményei még inkább megágyaznak politikai ambícióinak, és motivációjának, ami az Atreidesek bukását okozza. Szintén, egy generációval a Kwisatz Hederach születése előtt megismerjük a Bene Gesserit nővérek embernemesítő programjának előző fázisait is, köszönhetőena fiatal Gaius Helen Mohiamnak. Talán egyedül az ő esetében fedezhető fel logikátlanság – kora miatt -, és joggal merül fel a fan service gyenge megoldása. A képregénygyűjtemény első kötete abszolút alapozó jellegű. A főbb karaktereken kívül bepillantást nyerünk az eddig kevésbé ismert bolygók életébe, mint például az Ix, a Kaitain vagy a Wallach Ix. Grafikája gyönyörű, nem olyan letisztult és japán minimalizmusra emlékezető, mint Villenueve fantáziája, de nem csap át a David Lynch vagy Jodorowsky féle szürrelizmusba, sokkal inkább mindezen stílusok ízléses egyvelege.
A városokat elnyelő dűnék A 20. század elején az Egyesült Államok nyugati partvonala súlyos környezeti problémával küszködött. Oregon, Washington és California államok egyébként értékes partmenti területeinek 45, 31 és 23 százalékát úgynevezett aktív dűnékből álló terület alkotta. Ezek a dűnék mesterséges szabályozás hiányában a szél és a víz révén behatolhattak a szomszédos területekre, alapvetően megváltoztatva a természetes és az épített környezetet. Herbertet lenyűgözte az aktív dűnék zabolázatlan ereje: egy ügynökének írt levélben úgy jellemezte őket, hogy "egész városokat, tavakat, folyókat és autópályákat is elnyelhetnek". Akkori leírása egy sci-fi-szerző túlzásának tűnhet, pedig az ökológusok tudományos publikációiban is gyakran elhangzik a figyelmeztetés, hogy az aktív dűnék megrongálhatják a magán- és köztulajdont, beszennyezhetik az autópályákat, a folyókat és megváltoztathatják a környező élőhelyeket. De hogyan került kapcsolatba Herbert ezzel a különös természeti erővel? Az északnyugati sivatag látnoka Herbert 1957-ben az Oregonnal szomszédos Washington állam nagyvárosában, Seattle-ben dolgozott újságíróként, amikor értesült egy nagyszabású szövetségi kísérletről, amely az aktív dűnék által okozott környezetrombolást volt hivatott megállítani.
Egyes értékelések szerint a vasárnapi harcok az iszlamista és szekuláris politikai erők közötti összetűzésnek tekinthetők, mivel a repteret megtámadó milíciák az iszlamista parlamenti pártok fegyveres szárnyának számítanak, míg a zenteni felkelők a szekuláris oldal támogatói.
Fából készült, tükrös fésülködő asztal és szék hálószobába, öltözőbe, gardrób szobába. Elegáns fehér vagy fekete színe és kialakítása miatt igazi dísze lesz a lakásnak. A fésülködő asztalba épített szekrény kisebb és nagyobb fiókokkal rendelkezik, melyekbe kényelmesen pakolhatod bele ékszereidet, sminkjeidet, egyéb kiegészítőidet. Felső tükrös, polcos része levehető, így akár íróasztalként is funkcionálhat. Domború díszítései klasszikus megjelenést kölcsönöznek az asztalnak és a széknek. Tükrös Fésülködő Asztal Gyerekeknek – Rhoopro. Minden típus esetében tartozik szék a fésülködő asztalhoz, aminek felső, párnázott része dekoratív kárpittal van ellátva, ezáltal még különlegesebb. A fésülködő asztal gyerekeknek és felnőtteknek is ideális. Tulajdonságok: 5 típus közül választhatsz: -Rome -Paris -Milano -Hollywood -London Választható színek: -fekete -fehér Rome fésülködő asztal székkel: Méretek: -teljes magasság: 138, 8 cm -teljes szélesség: 75 cm -teljes mélység: 40 cm -asztallap mérete: 75x40 cm -asztallap földtől mért magassága: 70, 2 cm -tükör mérete: 54, 5x38 cm -kis fiókok belső mérete: 17, 5x7, 5 cm -nagy fiókok belső mérete: 22, 8x24, 8 cm -szék magassága: 44 cm -ülőfelület mérete: 36x27 cm -párna vastagsága: kb.
Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Kérdésed van? Segítünk!
Nézz körbe helyette az összes kategóriában.