"Aki kimegy a Mélypontra az ebben az országban mélyebbre már nem kerülhet" – olvasható Tiszasziget honlapján, és való igaz itt található hazánk legmélyebb pontja, 75, 8 méterével a Mélypont Emlékhely. Legalábbis sokáig ez élt a köztudatban, de mint később kiderült, a Tisza túlpartján, Gyálarét területének egy része egy kicsivel még mélyebben fekszik. Szeged környéki barangolásaink során ezúttal a várostól mindössze 13 kilométerre fekvő Tiszaszigetet, és annak nevezetességét, a Mélypont Emlékhelyet vettük célba. Melyik a legmelyebb pontja a foldnek?. IDEÁLIS HELY KERÉKPÁRTÚRÁKHOZ, PIHENÉSHEZ A település kitűnő célpontja a kerékpáros túráknak, mely során választhatjuk a Tisza melletti töltés lankás domboldalát, vagy a Szőregen átvezető kerékpárutat, hogy végül megpihenjünk a település hírnevét adó Mélypont Emlékhelyen kialakított nádfedeles pihenő árnyas padjain. Magyarország majdnem legmélyebb pontját szimbolizáló kopjafa 1984-ben létesült. Itt található a szintén szimbolikus jelentőséggel bíró kerámia térplasztika is, mely burkolatát képező dombormű a Tisza folyó árterületén található kiszáradt, repedezett talajt mintázza.
A pontos súlypontszámítások szerint ez a pont nem is Pusztavacs közelében, hanem Dabas és Hernád között található. A legmélyebb pont helyéről viszont azóta is vitatkoznak a földmérő, térképész, geográfus és turisztikai szakemberek. A Természetjáró Szövetség ugyanis még a rendszerváltás előtt megjelölte ezeket a helyeket, ám az országhatárokon fekvő pontok - így a szerb határhoz közeli mélypont - határvédelmi okból mégsem kerülhettek akkoriban a valódi helyükre. Ezért az emlékhelyek is ott maradtak, ahol eredetileg kialakították őket. Az, aki ezeket a pontokat felkeresi - kivéve a Kékes csúcsát - azzal kell, hogy szembesüljön, hogy az emlékhely és a földrazilag pontos nevezetes hely elkülönül egymástól. - Az ukrán és a horvát határon lévő keleti és déli pontok kivételével a természetjárók és a geoládák keresői az internetes oldalak bejegyzései szerint nagy kedvvel és szép számmal meg is duplázzák az élményt ezeknél a nevezetes helyeknél. Természetesen a legnépszerűbb a Kékes, de a mélypont sem szégyenkezhet a látogatottságát tekintve – kezdte gondolatait Dr. A Tisza rövid fejlődéstörténete - I ♥ Tisza. Szatmári József, egyetemi docens.
A Gerlachfalvi-csúcs ezen kitüntetett elsőségéről hosszú időn át csak nagyon kevesen tudtak, és akik tudtak róla (vagy inkább "hitték"), azok sem tudták bizonyítani. Kilencszáz éven át egy sor hegycsúcsról hitték és mondták azt, hogy az hazánk legmagasabb pontja. Azonban ezt pontosan lemérni sem tudták, de a hobbiból űzött hegymászás és "bakancsos turizmus" megindulása előtt sokakat ez nem is igazán érdekelt. Az első világháború után Trianon révén az ország területének nagy részével együtt a Magas-Tátra is elveszett Magyarország számára. Így lett az új, kis-Magyarország legmagasabb pontja a Mátra teteje, az 1014 méter magas Kékes. Mivel akkoriban a határokon nem lehetett csak úgy szabadon átkelni és a közlekedés is nehézkesebb volt, ezért e szomorú "kitüntetés" irányította rá a figyelmet az eddig turisztikailag viszonylag elhanyagolt Mátrára. 1938-tól a II. Index - Tudomány - A Kékes magasságánál is mélyebben volt hazánk legmélyebb pontja. világháború végéig az országhatár változásaival többször is változott az,, ország legmagasabb pontja,, cím. Így Magyarország hivatalos, politikai határain belüli legmagasabb pontjának címét 1944 óta újból a Kékes viseli.
Külföldi rekordmélységekre példákat elég hosszan lehetne sorolni, összehasonlítási alapként a Kola-félszigeten végrehajtott szupermély kutatófúrást (12 261 méter, 1989-ben) mindenképp illik megemlíteni, de oda ember nem juthatott le, mivel a cél a föld mélyének tudományos feltérképezése volt*. Az ember járta mélységekben abszolút csúcstartók a dél-afrikai aranybányák négyezer méter mélyen húzódó vágatai, a magyar rekord ezeknek kb negyede, de azért elég impresszív így is, ahogy hamarosan látni fogjuk. Nem lesz meglepetés: magyar emberek, magyar földbe legmélyebbre bányatevékenység során jutottak, mégpedig a hetvenes években, a mecseki uránbányászat során. Az uránérc kitermelését 1957-ben kezdte meg a Pécsi Uránércbánya Vállalat (később Mecseki Ércbánya Vállalat) Kővágószőlős határában, kezdetben 120-180 méteres mélységekben. Tisza legmélyebb pont a mousson. Az ebben a mélységben feltárható uránérc mennyisége azonban hamar kevésnek bizonyult, ezért mélyebbre kellett vágni a bányajáratokat: a III. számú bányaüzemben már a felszíntől számított 430 méteres (a tengerszint alatt 120 méteres) mélységig fúrtak le, majd az újabb bányaüzemnél már az egy kilométeres mélységet is meg kellett haladni.
LOVAS ÉS AIRSOFT PÁLYA IS VÁRJA AZ AKTÍV KIKAPCSOLÓDÁSRA VÁGYÓKAT Ha aktív kikapcsolódásra vágysz, feltétlenül látogass el a tiszaszigeti lovardába is, ahol e fenséges és lenyűgöző állatok hátán lovagolva a szabadság fogalma egy egészen új értelmet nyerhet. Az pedig, amikor egy egész ménes vágtat boldogan a végeláthatatlan mező füves legelőin, felejthetetlen látványt nyújt minden állatbarátnak. De Tiszasziget azoknak is tökéletes célpont, akik valamilyen izgalmas időtöltést keresnek, hiszen a szabadtéri Délvidéki Határőr Múzeum területén lövészárkok, őrtornyok és védősáncok között próbálhatod ki magad, mennyire is célzol jól airsoft fegyvereddel. Kelj útra Magyar Andor operatőr kollégánk lencséjén keresztül Tiszaszigetre és tégy velünk egy virtuális utazást az ország majdnem legmélyebb pontjára: Operatőr: Magyar Andor,
Összesen 39 állásajánlat, ebből 2 új. állatgondozó-szakvezető Hortobágy Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság … vonatkozó jogszabályok és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Közszolgálati Szabályzata az irányadók … - 23 napja - szponzorált - Mentés személyügyi referens Budapest NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM … többsége a parkosított Ludovika Campus területén helyezkedik el (Orczy- park). Egyetemünk a … dolgozói számára ingyenes, és zárt parkolási lehetőség, díjmentesen igénybe vehető könyvtári … - 10 napja - szponzorált - Mentés személyügyi referens (informatikai fókusszal) Budapest NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM … többsége a parkosított Ludovika Campus területén helyezkedik el (Orczy- park).
Hogyan óvhatjuk meg gyepeinket és erdeinket? Két víz köze - 2020 tavasz Virtuális séta a Tiszántúlon, a Tisza balparti hullámterében fekvő Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén. Két víz köze - 2020 nyár Nyári lapszámunk kiemelt témája az élővilág változatosságának, a létünk alapját jelentő biológiai sokféleségnek a megőrzése. Két víz köze - 2020 ősz Fókuszban a Kiskunfélegyházához közeli Péteri-tó. Bemutatjuk az élővilágát, az itt zajló élőhely-rekonstrukciós programot. Interjú dr. Bankovics Attilával, aki már 55 éve kutatja a tó és térsége élőlényeit. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság pályázata. Programajánló 2020 Letölthető a 2020-as Programajánlónk. Bemutatóhelyek, szolgáltatások, programok, rendezvények, túrák, tanösvények. Programajánló 2021 Túrák, természetismereti előadások, környezeti nevelési programok, rendezvények. A túrákra honlapunkon lehet jelentkezni, a jelentkezési felület hamarosan megjelenik! Kérjük, figyeljék a járványügyi korlátozásokat! Két víz köze - 2021 tél Megismerheti a Péteri-tó menyétféléit, a kiskunsági vadlúdkutatási-programot, és a természetes folyamatokra alapozott erdőfelújítás lehetőségeit.
A látogatókat olyan különleges élményekkel várják, mint a tiszavirág túra, vadvirág túra, részt vehetnek hajnali túzoklesen, darulesen, ellátogathatnak a különleges homokbuckákhoz, de kipróbálhatják magukat hajóskapitányként is a Tiszán. A Csaj-tónál kialakításra kerülő hajtánypálya által a látogatók a madarak zavarása nélkül tudnak majd bepillantani a különleges fajok életébe. A fejlesztés két ütemben valósul majd meg, és a hajtánypálya kialakítása mellett magában foglalja majd a töltések és gátak helyreállítását, valamint fogadóépületekkel és kiszolgáló létesítményekkel is bővül a terület. A beruházás első szakasza várhatóan 2022 tavaszára készül el. Kiskunsági Nemzeti Park. A csaj-tavi tórendszer mélyebb részein a hazánkon átvonuló liba- és récefajok ezrei táplálkoznak és pihennek vonulási időszakban, a sekélyebb részek pedig a gázló- és partimadaraknak nyújtanak tökéletes élőhelyet. A nádasokban hazánk gyakorlatilag összes gémféléje költ, a 4-es tóban kialakított mesterséges szigeten évente 5-700 pár dankasirály, 220-300 pár szerecsen sirály és 10-20 pár küszvágó csér költ.