A sírokban fellelt pénzérmék alapján a temető jól keltezhető; a sírok egy része a nyugat-európai – a Provence-i Hugó és II. Lothar által vert – érmékkel biztosan a 10. század középső harmadára vagy az az utáni időszakra tehető. Ezek az érmék egyben arra is utalnak, hogy az itt eltemetett közösség tagjai részt vehettek a nemzeti historikumban "kalandozásokként" számon tartott katonai vállalkozásokban. Az egykori közösség militáns jellegét mutatják a férfi sírok fegyvermellékletei is. A lelőhely számos kérdést is új megvilágításba helyezett: az itt talált sírok gazdagsága ritka jelenség a Dunántúlon, a fegyvermellékletek sokasága pedig egyedi a 10. századi Kárpát-medencében. Honfoglalás kori ékszerek eladó. A csontokon végzett genetikai vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy a sírok közt voltak olyan temetkezések is, amelyek között közeli, vér szerinti rokoni kapcsolatok feltételezhetők. Az új kiállításrészben 8 lelet tekinthető meg. Ezek közül kiemelkedik az aranyozott ezüstlemezekből készült hajfonatkorong-pár, amely elsőrendű ötvösmunka és az az egyedülálló növényi palmettás díszítésű ezüst lemez, amellyel az egyik sírban feltárt nyerget díszítették: honfoglalás kori leletek közül ilyen még nem került elő.
Az egykori közösség militáns jellegét mutatják a férfi síroknak az egész Kárpát-medence viszonylatában szokatlanul gazdag fegyvermellékletei is. A csontokon végzett genetikai vizsgálatok valószínűsítik, hogy voltak olyan sírok, amelyek között közeli, vér szerinti rokoni kapcsolatok is feltételezhetők. A feltárást az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének munkatársai végezték, a leletegyüttest a területileg illetékes Rippl-Rónai Múzeumba helyezték el Kaposváron, azonban a megtalált tárgyi emlékek a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállításrészében mutatkoznak be először.
Igazi ritkaságnak számító selyem maradványok is előkerültek A korábban talált selyemtöredékek általánosan elterjedt változata az úgynevezett samit volt, szinte kivétel nélkül csak ezeket azonosították a régészek. 2016-ban, a négy évvel korábbi tarpai megfigyelés után, szintén Kelet-Magyarországon, Derecske közelében egy újabb, úgynevezett taqueté szövésű selyemlelet került elő. Az itt talált anyag rámutatott arra, hogy ez a selyemtípus nem számít egyedinek a 10. századi hagyatékban, azonban a nagy jelentőségét az adja, hogy a korszak nagyszámú nyugat- és észak-európai selyem maradványai között eddig még nem közöltek ilyet, és Bizánc területén is ritkaságnak mondható. Honfoglaláskori leletek | rafia. A talált leletek továbbá annak a lehetőségét is felvetik, hogy a honfoglalók az eddig azonosított nyugat-európai mellett, más selyemforrásokkal is rendelkezhettek egykor, talán a keleti kapcsolataiknak köszönhetően. Ékszerek és a ruházat maradványai három honfoglaláskori sírból* A Derecske térségében feltárt területen 2016 szeptemberében egy nagy kiterjedésű, több korszakot érintő lelőhelyet tártak fel régészeink a debreceni Déri Múzeummal együttműködve.
A derekegyházi lánc finom, jó minőségű ezüstből készült, a láncszemek kialakítása egy gondos, nagy szakértelemmel bíró mester kézügyességéről tanúskodik. A lánc a fej mögött futott, és két végét sodrott ezüstdróttal egy-egy gömbsorcsüngős fülbevaló karikájához erősítették. A gömbsorcsüngős fülbevaló a honfoglaló magyar nők egyik kedvelt ékszere volt. Több típusa is ismert a feltárt régiségek között, van ahol valódi gyöngyök díszítették a függőrészt, míg más esetekben préselt lemezes tagokból alakították ki a gömbsort, de nem volt ismeretlen a dísz öntött megformázása sem. A derekegyházi fülbevalók háromszög alakú karikáihoz négy-négy lemezes ezüstgömbből kialakított csüngőrész kapcsolódik. Múltidéző honfoglaláskori selyemleletek Derecskénél - Salisbury. A láncékszerek más esetekben megfigyelt viseleti szokása szerint elképzelhető, hogy a láncot a fülbevalóval együtt a pártára rögzítve viselték. A RUHADÍSZEK A kaftánveretek feltárás közben A 10. században élt eleink ruházatáról nagyon kevés konkrét információval rendelkezünk. Főként a történeti forrásokból valószínűsítjük, hogy a gazdag családok tagjai minden bizonnyal bizánci brokátból és selyemből készített ruhákat viseltek, amelyeket aranyozott ezüstveretekkel díszítettek.
A feltárást az MTA Régészeti Intézetének munkatársai végezték, a leletegyüttest a területileg illetékes Rippl-Rónai Múzeumba helyezték el Kaposváron, de a feldolgozás után a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállításrészében mutatkozik be először. Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Viczay Mihály halála után gyűjteményei nagy részét elárverezték. Korán meghalt két fiúgyermeke után, egy leány örököse maradt, aki feleségül ment belasi gróf Khuen Antalhoz, ezzel Hédervár is a Khuen-családra szállt. Unokáik közül Khuen-Héderváry Károly 1906 és 1907 között, Möller István építész tervei alapján építtette át a kastélyt. Ekkor készült el a reprezentatív nagyterem, a vadászterem és a szalonok sora. 10 kalandos program Budapest közelében – Kirándulóhelyek tömegközlekedéssel - Szallas.hu Blog. A barokk homlokzaton két szfinx által őrzött kapu nyílik. A kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került. Ebből annyi igaz, hogy valamikor Győr és Pozsony megye határa Hédervárnál volt, de Moson megye sosem nyúlt odáig. A hagyomány inkább onnan eredhet, hogy a Héderváry családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak. A kastély ékessége az udvar, ahol egyszerre három stílusirányzat mutatkozik meg. A gótikus ablakok, fölötte a Héderváry János 1578-as címere, a reneszánsz kerengők, amelyek régen nyitottak voltak, de praktikussági szempontból beépítették, és a barokk kovácsolt vas kandeláber.
Fót, az ismeretlen gyöngyszem a Kertvárosi Időutazóval Kastélyt, templomot és csodás parkot is láthatunk a Fót, az ismeretlen gyöngyszem c. városnézésen április 6-án. Különlegesség, hogy a KÁROLYI-KASTÉLYban a grófné kalauzolja a látogatókat a kastély felújított tereiben és saját lakosztályukban. A Kertvárosi Időutazóval sétálhatunk a hatalmas parkban, ahol a pavilonokban évtizedeken át működött a fóti gyerekváros. Kastélylátogatás a grófnővel A Magyar Szent Korona Installációjának bemutatása Aszódon Egy olyan alkotás, ami felnagyított mása a magyar Szent Koronának, hatásában egyedi élményt nyújtva. Így végső formájában a váz egy alumínium szerkezet, áttetsző polikarbonát (plexi) idomokkal, felépítménnyel. A felső része a koronát mintázza, annak zománcképei színes üvegablakként működnek. Csodás fényjáték A beérkező fény átsüt a zománcképeken, felfokozott élményt produkálva. A szerkezet kör formája egy szentélyt idéz meg. Hamarosan újra látogathatóvá válik a gyönyörűen felújított Festetics-kastély Dégen. Az építmény falai műanyagból készültek, belső felületein információs anyag található a zománcképeken szereplő szentekről, a Korona általános története.
Három izgalmas múzeum, egy jó étterem és egy frissítő parkséta is vár arra, aki Martonvásár felé veszi az irányt, ami még vonattal is csak fél óra távolság. Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest Az ősfás cserkészközpont: a Teleki–Tisza-kastély 4/5 Nemcsak azért érdemes Nagykovácsiba mennünk, hogy a Nagy-Szénás vadregényes lankáin gyönyörködjünk az elénk táruló panorámában, de ha már ott vagyunk, akkor az egykori Wattay–Teleki–Tisza család birtokán álló kastélyt is nézzük meg. A terület eredetileg a Wattay családtól került a Telekiek tulajdonába, amikor gróf Teleki József elvette az egyik Wattay lányt, majd egy következő friggyel a Tisza családra szállt. Rendezvenyhelyszinek.hu -Budapest környéki esküvő, -és rendezvényhelyszínek. Az egyemeletes kastélyt 1821-ben építették, de a ma látható, klasszicista formáját az 1870-es években nyerte el. Egészen a II. világháborúig a Tisza család tulajdonában volt, de mivel a leszármazottak elmenekültek az országból, a kastélyt utolérte az államosítás, a toldozás meg a pusztulás. A 2016-ban felújított épület a Magyar Cserkészszövetségé, különféle rendezvények és persze esküvők otthona, így mi leginkább csak a tízhektáros, ősfás parkban sétálhatunk, a kastélyban pedig a területen lévő cukrászdában gyönyörködhetünk.
Tiszta időben a Cserhát és a Mátra is látszik, de a Vadálló-kövek, a Rám-hegy, és az Árpád-vár is lenyűgöző látványt nyújt. Innen indul a Thirring-körút, a Rezső- és a Zsivány-körút is. Megközelítés: Távolsági busszal Pomázról (Batthyány tér – Pomáz út HÉV járattal) A legjobb szállások a környéken >> Dobogókő Tárt karokkal vár a Gödöllői Erdészeti Arborétum Az Arborétum friss levegővel, nyugalommal, és különleges növényekkel várja azokat, akik számára a kirándulóhelyek tömegközlekedéssel igazán érdekesek. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. A félnapos programot érdemes kiegészíteni a Gödöllői Királyi Kastély felkeresésével. Megközelítés: A Keleti pályaudvartól az S80-as járattal a Gödöllő-Állami telepek megállóig kell utazni, innen gyalog 700 m az arborétum. Foglalj szállást a közelben! >> Gödöllői Arborétum Járd be az Apátkúti-völgy csodáit Visegrádon! A visegrádi Apátkúti-völgyben található az Ördögmalom-vízesés, a Telgárthy-rét, a Kaán-forrás, és a Bertényi Miklós Füvészkert.
A hédervári kastély legrégebbi része a 13. századig vezethető vissza, a legvastagabb falú és legnagyobb alapterületű hatszögletű délkeleti torony, mely egykor szabadon álló építmény lehetett. A gótika, majd a reneszánsz idején újabb részekkel bővítették a lakótornyot. 1534-ben Bakics Pál lerombolta, a köveit pedig elhordatta. A XVI. század elején Héderváry István a középkori vártól nem messze egy többszintes reneszánsz várkastélyt építtetett, ami a mai kastély elődje volt. 1755-ben Viczay Mihály megbízásából került sor a kastély barokk kiépítésére, bővítették a várat, feltöltötték a várárkot, a négyszögletű udvar köré újabb traktusokat emeltek, sarkaikra négyszögű tornyokat illesztettek. 15 ezer kötetes könyvtárat és több tízezer darabos érem]gyűjtemény is helyet kapott itt. Az éremgyűjteményt, fia Viczay Mihály továbbfejlesztette és az európai tudományosság élvonalába tartozó tudósokkal katalogizáltatta, majd a katalógusokat meg is jelentette. Gyűjtött még festményeket, műtárgyakat (szobrokat, gemmákat, antik vázákat, késő antik és középkori, elefántcsontból faragott tárgyakat), valamint híres angolkertet is kialakíttatott a kastély körül.
Ezek között kastélyok, vadászházak, műemlék épületek vannak, többségük most is lakott, új gazdát keresnek. Íme Budapest környékének 5 legdrágább ingatlana: 1. Acsai kastély Igazi luxusállapotú ingatlan 15 szobával, óriási medencével, istállóval és rengeteg extrával eladó, még egy napelem farm is benne van az árban. Összesen 3133 négyzetméteres és 9 millió eurót, jelenlegi árfolyamon 3, 2 milliárd forintot kérnek érte. Az acsai kastélyt 1907-1910 között építtette a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője, báró Prónay Dezső lánya és a férje. Nagy park veszi körül az Acsai kastélyt Minőségi felújítás A kastély az ötvenes évek államosítását követően 1986-ban az egyik legelső hazai kastélyszállóként nyílt meg. A rendszerváltást követően magántulajdonba került, új tulajdonosa a legmagasabb igényeket kielégítő módon alakíttatta át és újíttatta fel, az eredeti elrendezést megőrizve, belső szerkezetileg azonban teljesen átalakítva. 2. Vácdukai kastély A grófi, uradalmi világot kedvelő pénzes vevőknek igazi kincs lehet ez a csodálatosan felújított épület.