Berecz András Berecz András 2007-ben Életrajzi adatok Születési név Berecz András Született 1957. október 29. (64 éves) Budapest Gyermekei Berecz Mihály Pályafutás Díjak Kossuth-díj (2011) Tevékenység folklorista mesemondó népdalénekes Berecz András weboldala Berecz András ( Budapest, 1957. –) Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész. Életpályája [ szerkesztés] Édesapja, Berecz István [1] a Felvidékről való, édesanyja, Tanka Mária [1] a Nagykunságban született. Festőnek és jogásznak készült. Berecz András Szegváron mesél : hirok. 2007 óta a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, 2013 óta rendes tagja. 2020 -től a Nemzeti Színház tagja. Munkássága [ szerkesztés] Az első dalokat édesanyjától tanulta. Megalapította az Ökrös és az Egyszólam együttest, és énekesként hamarosan igen népszerűvé vált. Az éneklés mellett néprajzi tanulmányokat is folytat. Kutatási területei elsősorban a Felvidék, Erdély, Moldva (ahol először 1979-ben járt), Somogy, de a Nagykunságban és a Nyírségben is gyűjt dalokat, meséket, tréfákat.
Sok régi mese, ének, szentként tisztelt szöveg beszél ezekről. " "A dalok, mesék összeállításakor legalkalmasabb kezdésnek a bibliai Káin és Ábel története kínálkozott – ahogy azt a magyar mesehagyomány kicifrázta. A kiadvány azonban ezzel a témával kaput nyitott a világ felé. A testvér szónak innentől ember értelme is lett. És fordítva. Berecz andrás mise en page. A ránk, magyarokra, rokoni, közösségi összetartásunkra vonatkozó intelmek az egész világra, minden népre is érvényes törvénypontok lettek. " *** Felítő (Meselemez, megjelenés éve: 2003. ) "Mire kódusnak az öreg egy csiporka szilvalét tőthete, melyik fogfájásról jó, ez a Mátyás kódus nagy sóhajtozva meredek felítőn kapackodott, azon a jó nehez, hápahupás, vápakotyás uton. Túl a leitőn es csak némán eregelt bé, ott es egy ódalba csak a karját rázogatá: "Itt vagyok, Csík! Há a haza vénje végre itt van-e valahol?! " Berecz András új, népdalokat is tartalmazó mesealbuma. A Gyulai Líviusz illusztrációival megjelent könyvecske, a CD mellékletnek köszönhetően, szemet és fület, de mindenekelőtt a lelket gyönyörködtető ajándék gyermeknek és felnőttnek egyaránt.
Kik az ön mesterei? Édesanyám nagyon jól figurázott. A példát, a kedvet tőle kaptam. Jól utánzott. Ha valakit meglátott, aki furcsa volt, a lelkét, mint a lepkét, úgy kapta el! Jó hálója volt! És évek múlva is elővette. Nagy, tarka gyűjtemény volt, kacagtuk, bámultuk eleget! Az egyik mesterem Hazug Pista bácsi, Gyergyóalfaluról, aki az utolsó tíz évemet lefoglalta, a nagyot mondó mesélést műveli. Háry János, Naszreddin Hodzsa, Ludas Matyi leszármazottja. Szép összetétel. Kakuk Marci is eszembe jut róla. Berecz András és Berecz István mesélt | Képmás-est - YouTube. Ő még a vesztes háborúkból is győztesen jön haza. Ő nem nevettet, hanem fakad belőle a derű. Még ha nem is szól, csiklandozást érez mellette az ember, hogy nevessen. Egy másik kedves mesemondóm, a zalai Gál Sanyi bácsi úgy beleélte magát a mesébe, hogy ezredszer is elsírta magát ugyanott, ki kellett várni, míg abbahagyja. Barát Jóska, akit Okosbolond Jóskának is hívtak, tréfacsináló volt, ő csak sziporkázott. Szamaras ember volt, bocskoros, huszadik századi, győzelmes lelkű, vesztes székely.
Román mesemondók is mese végén, esetleg közepén azt mondták: Csont. De nem tudták, mit jelent. Magyar katonáktól tanulták, akik takarodó után meséltek még egymásnak. Az Osztrák-Magyar Monarchia kaszárnyáiban is ment éjjelenként a mesélés. Ha felcsattant a "Csont! " és valaki még "Hús"-t szólt rá, a mesét folytatni kellett. Mondjuk a Nemzetibe, úgy tudom, nem altatni hívtak. Majd másutt. Berecz mesét mond, rosszalvók, jertek! Berecz andrás mesél. Szék helyett puha ágyikók! Eljöhet még az az idő! Varga Klára Részlet a Nemzeti Magazinban megjelent írásból (2014. április 18. )
Ennek alapján dolgozta ki minden tagállam – így Magyarország is – a regionális beruházások állami támogatásának mértékéről szóló koncepciót, a regionális támogatási térkép tervezetét, amelyet 2013. november 13-án bejelentett az Európai Bizottságnak. Magyarország új regionális támogatási térképét többszöri egyeztetést követően az Európai Bizottság 2014. március 11-én hagyta jóvá.
chevron_right regionális támogatási térkép cimke (1 találat) 2022. évi adóváltozások – 2. rész Cikk 2021. december 15-én elfogadták a legújabb, adózást érintő téli adócsomagot, az év végi hajrá részeként pedig a kormány még számos rendeletet adott ki december végén (e változásokat cikkünkben aláhúzással jelöltük). {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
GDP/fő az EU-27 átlaga Maximális támogatási intenzitás 45% alatt 50% 45%-60% 35% 60% felett 25% A Bizottság által tervezett meghosszabbítás lehetséges következményei A Bizottság 2019. április 15-én tette közzé az általános csoportmentességi rendelet, az általános de minimis rendelet és több iránymutatás (közöttük a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás) módosítására vonatkozó tervezetét (továbbiakban: tervezet). A tervezet szerinti módosítás fő célja, hogy a kétéves időbeli meghosszabbítást lehetővé tegye, azonban a regionális támogatási térkép terén érdemi változásokat is tartalmaz, feltételezhetően azért, hogy a Strukturális alapokra vonatkozó konvergencia területekkel ne legyen eltérés. A tervezet értelmében a felülvizsgálat a 2020 júniusában rendelkezésre álló legfrissebb három éves statisztikai adatok alapján fog történni. Mivel jelenleg a 2015-2017. évekre vonatkozó adatok állnak rendelkezésre, a számításokat ezek alapján végeztük. A fentiek alapján a 2021-2022-es időszakban Magyarország esetében a 2014-2020-as időszakban hatályos támogatási térképhez képest Pest megye esetében várható változás az alábbiak szerint.
A regionális nagyberuházásoknál az alkalmazható maximális támogatási intenzitás az 50 millió euró elszámolható költségrészig a területi besorolásban meghatározott mértékkel megegyezik, az 50 millió euró és a 100 millió euró közötti elszámolható költségrészre annak ötven százaléka, a 100 millió euró feletti elszámolható költségrészre pedig 34 százalék maradt, a korábbi időszak támogatási lehetőségeivel egyezően. Az Európai Bizottság lehetővé tette, hogy a kis- és középvállalkozások az egész ország területén - Budapesten is - az új regionális támogatási térképben meghatározott mérték felett további 10 és 20 százalék közötti beruházási támogatást kaphassanak. Az Európai Bizottság 2013. június 19-én fogadta el a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó új regionális támogatási iránymutatást, amely rendelkezik a regionális beruházási támogatásra jogosult régiók kiválasztásának szabályairól, és térségenként meghatározza a támogatás engedélyezett maximális mértékét. Ennek alapján dolgozta ki minden tagállam - így Magyarország is - a regionális beruházások állami támogatásának mértékéről szóló koncepciót, a regionális támogatási térkép tervezetét, amelyet 2013. november 13-án bejelentett az Európai Bizottságnak.
Július elsején lép hatályba Magyarország új regionális támogatási térképe, az a regionális besorolás, amely az európai uniós előírások alapján behatárolja az adható állami támogatások arányát a 2014-2020-as időszakra. Az uniós szabály szerint a kevésbé fejlett régiók - ahol az egy főre jutó vásárlóerő paritáson számított GDP nem haladja meg az uniós átlag 75 százalékát - egész területén engedélyezett a támogatás nyújtása. A támogatási intenzitás maximális értékét a vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP 2008-2010 közötti átlaga alapján határozták meg. Magyarország esetében a 2007-2013-as időszakban hatályos támogatási térképhez képest a közép-dunántúli és nyugat-dunántúli régióban 5-5 százalékponttal 35, illetve 25 százalékra csökken az intenzitás mértéke. A regionális támogatások lehetséges maximális mértéke változatlanul 50 százalékos Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon. Közép-Magyarországon Budapesten nagyvállalatoknak beruházási támogatás nem adható, Pest megyében pedig 82 településen 35 százalékra nő az intenzitás mértéke a 2007-2013 közötti időszakban hatályos 30 százalékhoz képest.
A területi besorolás alapján meghatározott támogatási intenzitások - a szállítási ágazat és nagyberuházások kivételével - a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, a középvállalkozások beruházásainál 10 százalékponttal növelhetők. A regionális nagyberuházásoknál az alkalmazható maximális támogatási intenzitás az 50 millió euró elszámolható költségrészig a területi besorolásban meghatározott mértékkel megegyezik, az 50 millió euró és a 100 millió euró közötti elszámolható költségrészre annak ötven százaléka, a 100 millió euró feletti elszámolható költségrészre pedig 34 százalék maradt, a korábbi időszak támogatási lehetőségeivel egyezően. Az Európai Bizottság lehetővé tette, hogy a kis- és középvállalkozások az egész ország területén - Budapesten is - az új regionális támogatási térképben meghatározott mérték felett további 10 és 20 százalék közötti beruházási támogatást kaphassanak. Az Európai Bizottság 2013. június 19-én fogadta el a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó új regionális támogatási iránymutatást, amely rendelkezik a regionális beruházási támogatásra jogosult régiók kiválasztásának szabályairól, és térségenként meghatározza a támogatás engedélyezett maximális mértékét.
A Bizottság ugyanis várhatóan 2020 júniusáig állapítja meg a NUTS 2 régiók listáját, amikor már rendelkezésre állnak a 2018-ra vonatkozó statisztikák. Ez azonban nem jelent majd várhatóan változást a most felvázolt térképhez képest. [1] Iránymutatás a regionális állami támogatásokról (2014–2020), Az Európai Unió Hivatalos Lapja, (2013/C 209/01), 2013. 7. 23. [2] [3] A c) térségekben a regionális beruházási támogatással támogatható beruházások köre szűkebb az a) térségekben támogathatóknál, pl. nagyvállalatok esetében kapacitásbővítés nem támogatható, és a támogatható tevékenységnek meg kell felelnie az új gazdasági tevékenységre irányuló induló beruházás fogalmának.