Latin Magyar ecce homo! ime, az ember! íme, az ember! íme az ember! {p. Pilatus} íme az ember! {Pilátus mutatott rá ezekkel a szavakkal a tövissel koronázott, bíborszínű köpenybe öltöztetett Jézusra} exivit ergo Iesus portans coronam spineam, et purpureum vestimentum. Egy hét kultúra 2022/14. | Magyar Narancs. Et dicit eis: Ecce homo Jézus töviskoronával, bíborpalástban jött ki. Pilátus rámutatott: íme az ember! ecce! ime! imhol lám! nini! íme!
2019. március 25-én óriási érdeklődés kíséretében nyílt meg a Dániel István E-MAFOSZ/G, ES-MAFOSZ, HonE-MAFOSZ díjas fotóművész 80. születésnapjára rendezett kiállítás a VOKE Arany János Művelődési Ház Galériájában (Győr, Révai u. 5. ) Ecce homo címmel. Főoldal - Győri Szalon. Fülöp Péter, a művelődési ház igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd fotográfustársként is köszöntötte a kiállító művészt, Dániel Istvánt születésnapja alkalmából. Királyszéki Gábor programszervező, a ház munkatársaként szintén köszöntötte a kiállító művészt. Kiállításmegnyitó beszédében Liziczai Miklós, a Győri Fotóklub Egyesület elnöke a következőket mondta: "Nagy öröm számomra, hogy fotóművész, klubtagunk, volt elnökünk és tiszteletbeli elnökünk jubileumi kiállításának megnyitóján mondhatok néhány gondolatot. Dániel István 1939. március 25-én született Sopronban, így egészen pontosan a mai napon 80 éves. Boldog születésnapot, Isten éltessen sokáig, István! Dániel Istvánt már gimnazista korában megfogta a fényképezés varázsa. Ettől kezdve folyamatosan képezte, fejlesztette magát.
Batykó Róbert Hocus Potus című, idén született festményén Donald Trumpot láthatjuk lecsorogni a vásznon, Szalay Péter szintén idei 3D printjén, a Prizmán a New York-i szabadságszobor szivárványszínbe öltözve reagál az LMBTQ, a metoo és a Black Lives Matter mozgalmakra, míg a külhonban már nagyon kapóssá vált Bozó Szabolcs gyermekrajszerűen örökítette meg Bödőcs Tibort – hóemberként, répaorral. Ecce, homo! jelentése magyarul » DictZone Latin-Magyar szótár. Ladik Katalin: Most "befelé" dolgozom Az acb Galéria jóvoltából a Csúcsok között című kiállításon szerepel Ladik Katalin kilenc képből álló, 1978-as fotóperformansza, a Poemim, amelynek egyik változata a New York-i Modern Művészetek Múzeumában, egy másik pedig a világ leghíresebb feminista gyűjteményében, a bécsi Verbundban látható. A költő, képzőművész és színész a képeken egy dramaturgiai jelentőséggel bíró üveglap segítségével hívja elő a hagyományos női szerepek által bezártságérzését. "Míg Ladik a fotókon a társadalom szépségideálját gunyorosan és élcelődve provokálja, addig a hang (hiánya), az arckifejezések által megidézett artikuláció és a cím révén a performansz a költészet – mint kiterjesztett és cselekvéssorrá átírt vers – felől is értelmezhető marad" – olvasható a mű leírásában.
Kertészfi Ágnes kiállítása – földlakók és földönkívüliek ámulására – több mint egy hónapig látható a pécsi Modern Magyar Képtárban. " Nyitókép forrása: a Modern Magyar Képtár Facebook-oldala Bejegyzés navigáció
2010-ben a műtárgyak száma 12 ezerre tehető. [1] Szervezete [ szerkesztés] A pécsi Janus Pannonius Múzeum kiállítóhelye. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyarország múzeumai: múzeumlátogatók kézikönyve. Budapest: Vince Kiadó, 1998. Modern Magyar Képtár lásd 69. o. ISBN 963906999X További információk [ szerkesztés] Modern Magyar Képtár a oldaláról. [ halott link] Modern Magyar Képtár az oldaláról. Ötvenéves a pécsi Modern Magyar Képtár Gerner András cikke a Pécsi Napilapban. 2007. november 8. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Pécs kulturális élete Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 151949682 LCCN: n82057458 ISNI: 0000 0001 0196 8425
[6] Anyai dédapja, ózdi Sturman Márton ( 1757 - 1844), Gömör megyei birtokos, vasgyáros volt. Nagybátyja, Mednyánszky László honvédőrnagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik első vértanúja. Édesanyjának, Szirmay Mária Annának, az elsőfokú unokatestvére, fáradi Veres Pálné beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin Karolina ( 1815 - 1895) a magyar nőnevelés úttörője, az Országos Nőképző Egyesület alapítója volt. Nagyőr hosszú időn át a Horváth-Stancsics, majd a szirmabesenyői Szirmay család birtoka volt. Ennek az ágnak az utolsó sarja, Szirmay Boldizsár, 1856-ban történt halála után a birtok és a kastély leánya, Szirmay Mária Anna férjére, Mednyánszky Edére szállt. A fiatal házasok, akiknek ekkor már két gyermekük, Mednyánszky László és húga Margit volt, 1861-ben költöztek át Beczkóról, miután a nagyőri kastélyt újították fel. Münchenben, majd 1873 – 1877 között Párizsban tanult. Barbizonban Paál László társaságában festett. 1880 -tól Bécsben és Beckón élt, felváltva. 1888 -ban Budapesten aranyérmet kapott.
Csupán néhány nevet említve is meggyőző lehet a névsor: Ferenczy Károly, Thorma János a nagybányaiaktól, Rippl-Rónai József, Nagy Balogh János az ún. "dekoratív" irányhoz soroltak közül, Berény Róbert, Czigány Dezső, Tihanyi Lajos a Nyolcak csoportjából, Nemes-Lampérth József, Bortnyik Sándor, Kmetty János - az Aktivisták köréből és az Európai Iskolát képviselő Korniss Dezső, Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér. A nagybányai művésztelep tevékenységével kezdődik a kiállított képek és szobrok bemutatása, és az 1945 után, közel három évig működő Európai Iskola tevékenységének áttekintésével fejeződik be. A Káptalan utcai kiállítások legjelentősebb képei közt szerepel például Rippl-Rónai József Alkonyat egy intim szobában című (1894), Gulácsy Lajos Az ópiumszívó álma (1913-18), Berény Róbert Cilinderes önarckép (1907), Galimberti Sándor: Amszterdam (1914-15), Korniss Dezső Kántálók (1946) c. alkotása. Kortárs Gyűjtemény [ szerkesztés] A Kortárs Gyűjtemény az egykori barokk vármegyeháza második emeletén a magyar művészetnek a szocialista realizmus időszaka utáni új fejleményeire koncentrál, az ötvenes - hatvanas években még alkotó "klasszikus" avantgárd művészektől ( Ország Lili, Korniss Dezső, Bálint Endre) és a velük párhuzamosan jelentkező neoavantgárd első generációjától ( Bak Imre, Fajó János, Nádler István, Tót Endre) az új teljesítményekig (például Erdély Miklós, Jovánovics György, Szabados Árpád) húzódó íven.
Pécs, Papnövelde u. 5. A hazai szinten az egyik leggazdagabbnak számító gyűjtemény a magyar képzőművészet legjelentősebb alkotóinak műveiből ad átfogó keresztmetszetet bő száz évre visszamenőleg. A kiállításon megismerkedhetünk – sok más mellett – Ferenczy Károly, Thorma János, Rippl- Rónai József, Gulácsy Lajos, valamint Berény Róbert, Czigány Dezső, Tihanyi Lajos (Nyolcak csoport) alkotásaival. Nyitvatartás: keddtől vasárnapig 10:00 és 18:00 óra között Jegyárak: 1500/750 Ft.
[9] Emlékezete [ szerkesztés] 1897 -ben Párizsban volt gyűjteményes kiállítása. Nagy nehezen birkózik a monarchiabeli utókor ezzel a hatalmas és felbecsülhetetlen értékű hagyatékkal. A Szlovák Nemzeti Galériában az 1960-as években és 1990 -ben rendeztek műveiből önálló kiállítást. 2003 októberében a Magyar Nemzeti Galériában mintegy 500 képét és grafikáját állították ki, ehhez a kiállításhoz mind a magyarországi, mind a szlovákiai múzeumok összeadták a képanyagot. A festészetének szellemiségét a Mednyánszky Társaság folytatja.