Életének 83. évében, 2019. október 6-án örökre eltávozott közülünk Kozma András professzor, a Debreceni Agrártudományi Egyetem volt rektora, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Számviteli és Pénzügyi Intézetének professzor emeritusa. Kozma András 1937. január 17-én született Kenézlőn. Okleveles mezőgazdasági mérnökként 1960-ban végzett a Debreceni Mezőgazdasági Akadémián, melyet követően a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kisvárdai Osztályán tudományos segédmunkatársként dolgozott. 1963-tól a Debreceni Agrártudományi Egyetem Vállalatgazdasági Tanszékén kezdte oktatói és tudományos munkáját. 1968-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen egyetemi doktori, majd 1976-ban a Magyar Tudományos Akadémián kandidátusi fokozatot szerzett. Hosszú és tartalmas szakmai pályafutása során egyetemi vezetői tisztségeket is ellátott. 1980-86 között a Mezőgazdaságtudományi Kar dékán-helyettese, majd 1986-89 között dékánja volt. Egy igen nehéz időszakban, a rendszerváltás idején 1989 és 1992 között a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektori teendőit látta el.
Szobor őrzi a Debreceni Agrártudományi Egyetem egykori rektora, Kozma András emlékét Szerző: | Közzétéve: 2020. 10. 20. 11:42 | Frissítve: 2020. 21. 09:01 Debrecen - A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Számviteli és Pénzügyi Intézetének professzor emeritusa aktív szereplője volt a Debreceni Universitas Egyesülés megalakításának is. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Számviteli és Pénzügyi Intézetének professzor emeritusa 2019 októberében hunyt el, 83 évesen. Rá emlékeztek ma a Böszörményi úti Campuson az egybegyűltek. Kozma András hosszú és tartalmas szakmai pályafutása során egyetemi vezetői tisztségeket is ellátott. 1980-86 között a Mezőgazdaságtudományi Kar dékán-helyettese, majd 1986-89 között dékánja volt. Egy igen nehéz időszakban, a rendszerváltás idején 1989 és 1992 között a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektori teendőit látta el. Ebben a ciklusban a rendszerváltás évében újraválasztották. 1991-ben aktív szereplője volt a későbbi intézményi integrációt előkészítő Debreceni Universitas Egyesülés megalakításának.
2000-ben a ma Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karként működő szervezeti egység előkészítési fázisában az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet igazgatói posztját is betöltötte. Munkáját az egyetem, valamint több szakmai szervezet, országos testület kitüntetésekkel ismerte el, jegyzetei, könyvei nívódíjakban részesültek, 2005-ben pedig megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést. Tartalmas szakmai pályafutását idézte fel a szoboravatón Pető Károly, a Gazdaságtudományi Kar dékánja, aki kiemelte, hogy a professzor sokat tett az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtéséért is. Bács Zoltán kancellár azt mondta: a szakmát és a szakmai életüket köszönhetik neki, ezért hálás szívvel gondolnak rá. Az ünnepség végén elhelyezték a szobor talpazatánál az emlékezés koszorúit. Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
Sumen kultúrájában a magyar történelem mozaikszemei is megtalálhatók, Hunyadi hadjáratai, a várnai csatavesztés mellett közelebbről Kossuth közel száznapos sumeni tartózkodása, hajdani lakóháza, ami ma már múzeum. Égerházi helyenként halmozza, de ugyanakkor rendszerbe is állítja a jelzéseket, a motívumokat, nem illusztratíve, hanem egységes, belülről átélt lírai élményanyagként. A hangulati elemeket erős szerkezetiséggel tartja féken. A Tavaszi táj atmoszféráját néhány vonalszalag öleli egybe, míg a Naplementet grafikailag már erősen tagolja, a Sumeni török negyedben részletezi az architektúrát, míg a Preszlávi romoknál a mértanilag határolt formák különösen kiemelik a színek fokozatait. – Égerházi látása főleg grafikus jellegű, rokon skálájú, de ugyanakkor gazdag belső építkezésű színátmeneteit vonalabroncsokba zárja. De éppen ez az egységes karakter, a romantika felé hajló ábrándozás, a képi szerkezet érzékelétetése, "kitapogatása" válik időnként egysíkúvá. Égerházi a festőiség tiszta eszközeivel él, érzékeny, lefojtott színkompozíciók kerülnek ki ecsetje alól, de bizonyára még változatosabbá, koloritban gazdagabbá válna piktúrája, ha meleg barnákra alapozott festészete további színekkel bővülne, ami képeinek szerkezeti építkezését halkítaná s így szerkezetileg is megemelné.
A 600 év I. sírkövei egymásra borulnak s asszociációkat ébresztenek továbbélő, nagy emberi érzésekről. A Sumeni tornyok szimbolikája a leáldozott muzulmán világ még meglevő tanúi, jelképes rendbe állítva idézik a múltat. Egy szentkép körvonala ráúszik a vöröslő napkorongra, mintegy jelezve a muzulmán hitvilág haldoklását. A Naplement szintén Atanász Dalcsev verséhez kapcsolódik. A tengerpart hatalmas bokrai, fái, a tárgyak, a nap és az éjszaka, az emberarcúvá váló tűzfal megszemélyesednek, a sziklákba óriásokat lát a képzelet, a felhőkben pedig úszó emberárnyakat, anélkül, hogy e szimbolika bántóan előtérbe tolakodna, vagy hogy e festmény szürrealitása meghamisítaná a valóságot. Így a kép nem válik illusztratívvá, mértéktartó s nem látványpiktúra. Égerházi képein a néző elsősorban a bolgár történelem korunkban átmentett lelkiségét keresi, a 600 év török jármából is megmagosuló öntudat erejét, az ősi múltat lehelő utcák romantikáját. Ezért telnek meg archaikus képzetekkel a preszlávi romváros mementói, földön heverő sziklái, a madarai kövek arabeszkjei.
Csak varázslatos hangokat hallottak. Így Benjamin Franklin továbbfejlesztette a hangszert, és ennek eredményeként üvegharmonika volt. Bemutatta a töltött elektromos állapotok "+" és "-" jelölését. Ő volt az első amerikai és külföldi, aki a Szentpétervár Tudományos Akadémia tagja lett. 1752-ben villámhárító projektet javasolt, előzőleg megvizsgálva a villám elektromos természetét. 1784-ben bifokális szemüveget talált ki. Franklin volt az első nyilvános könyvtár alapítója. Ő volt az első, aki szabadalmat kapott a hintaszék tervezésére. Kicsi méretű gazdaságos kályhát fejlesztett ki otthona számára, amelyet Franklin kályhának vagy Pennsylvania kandallónak hívtak. Ez a legnépszerűbb találmánya. Még ma is sok országban használják őket, mivel a tűzifa fogyasztásának egynegyedével kályha kétszer annyi hőt ad, mint egy hagyományos kandalló. Benjamin Franklin találmányai és eredményei. Figyelemre méltó, hogy Franklin nem szabadalmazta találmányát. Megalkotta a viharszelek elméletét, megmagyarázva azok eredetét. Fejlesztette ki az elektromos motor ötletét.
Szergej azt mondta egyetlen hét alatt sikerült megszoknia a készüléket és gond nélkül használni számítógépezés során. Sőt még online és telepített játékokkal is tudott játszani. A 17 éves fiatalnak egyik tanára segített, így sikerült elnyernie 2016-ban egy díjat a Moszkvai Nemzetközi Találmányok és Innovatív Technológiák Szalonjában. 4, Kylie Symonds, USA, 13 éves: kemoterápiás infúziós táska. Benjamin Franklin találmányai. Kylie régóta küzdött rákos megbetegedéssel, ám ennek ellenére is az volt legnagyobb vágya, hogy sétálhasson, a barátaival beszélgethessen, normálisan járhasson iskolába. Ám a folyamatos kezelések és az infúzió nem tette ezt lehetővé, ezért megpróbált megoldást találni, hogy összekösse a kellemest a hasznossal. Az infúziós tasakot egy hátizsákhoz erősítette, így könnyen fel tudta kapni hátára, és sétálhatott addig, míg az infúzió csöpög. A fiatal lány szabadalmat kapott eme találmányra és most azt tervezi, hogy tömegével fogja gyártatni. 5, Anna Du, USA, 12 éves: robot, mely szemetet keres az óceánok fenekén.
A lány fejében így született meg a gondolat egy készülékről, ami képes kimutatni, ha nehézfém van a vízben. A találmány alapját egy szén nanocsövecskés szűrő adja, ami Bluetooth kapcsolaton keresztül működtethető, az eredmények pedig okostelefonon láthatók. Gitanjali lett az Egyesült Államok legjobb fiatal tudósa 2017-ben. 8. Curry Bishop, Egyesült Államok, 10 éves – Egy készülék, mellyel megelőzhető az autóba zárt gyerekek halála A fiatal fiú akkor kezdett el gondolkodni egy ilyen eszközön, mikor szomszédjuknak 6 hónapos kislánya meghalt egy autóba zárva. Miriam Benjamin élet és találmányai. Az autóban a hőmérséklet elérheti a 60 fokot is nyáron, még akkor is, ha az ablakok kicsit le vannak húzva. Hogy megelőzze a gyerekek halálát, Curry készített egy eszközt hőmérővel, érzékelőkkel és hűtő rendszerrel felszerelve. Az eszköz a fejtámlához rögzíthető és jeleket küld, ha az autóban a hőmérséklet kritikus szintet ér el. A Toyota már jelezte érdeklődését a találmány iránt. 9. Brittany Wenger, Egyesült Államok, 17 éves – A mellrák korai diagnosztizálása Ez a floridai diáklány feltalált olyan mesterséges neutron hálózatokat, melyek segíthetik a mellrák felismerését.
1726 júliusában hazatért Philadelphiába, ahol 1728-ban önálló nyomdát alapított. A műhely mellett könyv- és papírkereskedést is nyitott. Rövidesen Philadelphia köztiszteletben álló polgárává emelkedett. 1729 körül az ő nyomdája állította elő a bankjegyeket Pennsylvania és néhány más gyarmat részére. Ekkor kezdte kiadni a Pennsylvania Gazette című újságot, és 1732-től a Poor Richard's Almanack ot, amely 1757-ig évente megjelent. Az olvasók legszélesebb rétegei számára készült, melyben a gazdálkodással és a közélettel kapcsolatban ad praktikus tanácsokat és tömören megfogalmazott, egyszerű bölcsességeket közöl. A kalendáriumot maga Franklin írta és szerkesztette Richard Saunders álnév alatt. Franklin élete során számos intézményt, egyesületet hozott létre. Vezető szerepet játszott az észak-amerikai angol gyarmatok függetlenségi mozgalmában, a Függetlenségi Nyilatkozat (1776) megfogalmazásában, az angolokkal kötött versailles-i békeszerződés (1783) létrejöttében. Az Egyesült Államok franciaországi követeként sokat tett hazája nemzetközi elismertetéséért.
Az 1783. szeptember 3-i versailles-i békeszerződést, amelyben Anglia elismeri a 13 gyarmat függetlenségé t, hazája nevében Franklin írta alá. 1785-ben Párizsból visszatérve George Washingtonnal együtt részt vett az Amerikai Egyesült Államok alkotmányá nak kidolgozásában, amelyet a kongresszus 1787-ben megszavazott. 1788-ig dolgozott az Unió megszilárdításán, akkor betegen visszavonult. Közéleti munkássága mellett Franklin a természettudományok terén is maradandót alkotott. Jelentős felfedezések fűződnek nevéhez. Sokat foglalkozott az elektromosság kérdésével. Az általa feltalált villámhárító a tetőn elhelyezett rúd volt, s ettől egy huzal vezetett a fal mellett elhelyezett földelőhöz. Saját életét kockáztatta híres sárkánykísérletével, hogy a villám elektromos természetét bebizonyítsa. A villám és az elektromos szikra azonosságát ezzel a kísérlettel igazolta. Franklin vezetett be számos fogalmat, amelyet ma is használnak az elektromosság leírásában (pozitív, negatív, vezető, áramforrás).