ISMERTETŐ A SZAKRÓL Az alkalmazott grafikus ismeretek tanításának célja középfokú művészeti szakember képzése, aki tisztában van a szakma két fő területéhez (sokszorosítható grafikai illusztráció, tervező- vagy reklámgrafika) kapcsolható termékek előállítási elméletével és gyakorlatával, továbbá képes a munkája végzéséhez szükséges technikai eszközök (számítógép, fotó, magas-, mély- és síknyomtató eszközök) használatára. Iskolánk a III. Rajz művészeti szakközépiskola miskolc. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a Bakony szívében, Zircen található. A középkori apátság romjaiból újjáéledő apátság köré szerveződött település és a festői környezet ideális hátteréül szolgál az itt folyó művészeti nevelésnek. Az apátság épületegyüttese a Közép-Európában egyedülálló szépségű barokk templommal és a klasszicizáló monostorépülettel megannyi lehetőséget biztosít a növendékek számára, hogy művészettörténeti ismereteiket, technikai és elméleti tudásukat a gyakorlatban megfigyelt tapasztalatokkal bővítsék.
Országos Grafikai Biennálé, Miskolc 2002 Pécs- Baranya Művészeinek Társasága, Új Lipótvárosi Galéria, Budapest 2002 "X. Budai Rajziskola. Jubileumi Kiállítás" Kévés Stúdió Galéria, Budapest 2002 DLA diplomakiállítás, Múzeum Galéria, Pécs 2003 "Strabag Festészeti Díj", Ludwig Múzeum Budapest / Kortárs Művészeti Múzeum 2003 Pécs- Baranya Művészeinek Társasága, Kortárs Galéria, Tatabánya 2003 Pécs- Baranya Művészeinek Társasága, Városi Könyvtár és Közösségi Ház, Szigetszentmiklós 2003 "Tájképfestészet a XX. században", Art-Éria Galéria, Szentendre 2003 Krapanj-i alkotótábor munkáiból, Galerija Matija, Sibenik (HR) 2003 Ilonának, Art-Éria Galéria, Szentendre 2003 Pécs- Baranya Művészeinek Társasága, Tihany 2003 Fiatal festők Keserü Ilona közelében Pécsett 1983-2003 Pécsi Galéria, Pécs 2003 Megyejárás, Zikurat, Nemzeti Színház, Budapest 2004 Pécsi művészek kiállítása, Arad. Temesvár, Kolozsvár (RO) 2004 Art Expo Friss III., MűvészMalom, Szentendre 2005 "Szabad Művészetek Doktora" - 10 éves a képzőművészeti doktorképzés a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán, Ernst Múzeum, Budapest 2005 "Artita", Studio Galerija Gasspar, Piran (SLO) 2005 Gébárt" XIV.
Nemzetközi Képzőművészeti Szimpozium, Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg Pécsi művészek kiállítása, Arad.
Wallon ezt ideovizualitásnak nevezte. Így a rajzban a valóságnak egészen különböző szintjein levő dolgok kerülhetnek egymás mellé, csak azért, mert a gyerek fejében egyazon ismeret-, vagy élménycsoportot alkotnak (pl. a ház mellett egy ágyban alszik a kislány, kezében óriási virág, amiről álmodik). Jellemző a sűrítés, az érzelmek konkrét tárgyi megjelenítése. A tárgyak színét, nagyságát, egymáshoz való viszonyait nem a valóság, hanem a gyermeki érzelem – és fantáziavilág szabja meg. A fontosabb családtag háromszor olyan nagy, mint a kevésbé fontos. Bár a gyerekek már a beszéd kezdete előtt meg tudják mutatni testrészeiket, a reprezentációban jóval később jelenik meg a testséma hívebb ábrázolása. Az ábrázolt tárgyak gyakran átlátszóak (transzparencia), mert az éppen nem látható részleteket is feltünteti (pl. Zsdrál Design & Art - Egyedi bútorok, Festmények, Műtárgyak, Enteriőr építés - Pécs. a ház falán át látható, hogy mit csinálnak a lakásban az emberek). Az ábrázolás többszempontú, mintha a dolgokat egyidejűleg több nézőpontból lehetne látni pl. profilból ábrázolt emberarc két szemmel.
Végig izgalmas és lebilincselő, a hat egyórás rész pedig éppen ideális hosszúság ahhoz, hogy egy ilyen terjedelmű regényt feldolgozzon, és végig gúzsba kösse az ember gyomrát. A skandináv krimiktől egyáltalán nem idegen módon A gesztenyeember is odaszúr egyet a rendszernek, ezzel együtt pedig súlyos témáról beszél letaglózóan: a családon belüli erőszak és a gyerekek bántalmazásának problémaköre tovább sötétíti a meglehetősen pesszimista sorozat hangulatát. A skandináv krimik szégyenfoltja - The Valhalla Murders- kritika - Cinemazing. A gesztenyeember ben minden megvan, ami miatt rajongani lehet a borongós, sötét északi krimikért. Igazi lelki hullámvasútra küldi az embert: az elején még nevet a félelmetesnek egyáltalán nem látszó figurákon, és bár a sorozat nem okoz súlyos gesztenyefóbiát, sokkal borzasztóbb dolgok vonják a nézőt a hatása alá. Az pedig, hogy egy skandináv krimi még mindig képes érzelmeket kiváltani, mindenképpen biztató az elmúlt közel két évtized túlzó krimidömpingjének tükrében. Akármilyen jó is a műfaj, érezhetően fulladt ki azzal párhuzamosan, ahogyan a sikeres krimiszerzők ontották magukból a regényeket, amelyek aztán kötelező jelleggel kötöttek ki a vásznon, képernyőn.
A skandináv krimi egyik legmarkánsabb karaktere, a svéd Kurt Wallander detektív előzménysorozatot kapott a Netflixen. De megállja-e a helyét az alkotás, aminek nem szolgál alapul sikerregények sora? Noha vannak figyelemreméltó kivételek, mint például A híd, a mozgóképes skandináv krimik sikere hatalmas részt azon nyugszik, hogy korábban megírt és befutott regényeket dolgoznak fel. Legjobb példa erre a Millennium trilógia eredeti feldolgozása vagy a Jussi-Alder Olsen Q-ügyosztályos könyvein alapuló alkotások ( Nyomtalanul, Fácángyilkosok, Palackposta, A 64-es betegnapló), amelyek rendre sikeresen kiszolgálták nemcsak a könyvek vagy a skandináv krimi rajongóit, de általában a thriller és krimi iránt érdeklődő szélesebb közönséget is. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Skandináv közhelygyűjtemény - The Rain (S01) - kritika - Cinemazing. Írd meg nekünk kommentben! Persze a hibátlan alap sem garancia mindig az igényes filmre, ahogy azt Tomas Alfredson 2017-ben csúfosan bebizonyította Jo Nesbø Hóember ének félresikerült adaptációjával. De mi van akkor, ha egy egész sorozat egyetlen kiindulási pontja egy meglévő karakter?
Mennyire sikerült Henning Mankell Kurt Wallanderjének izgalmas és figyelemre érdemes előzménytörténetet adnia a Netflix legújabb sorozatának? Az ifjú Wallander Mankell depresszióra és alkoholizmusra hajlamos, túlsúlyos és állandóan zsörtölődő nyomozójának karrierindulását hivatott bemutatni. Míg a Wallander regényekben már a középkorú és sok tekintetben kiábrándult karakterrel kerül szembe az olvasó, addig Ben Harris alkotása a fiatal rendőr legelső gyilkossági ügyéig megy vissza az időben. Skandináv sorozatok • Filmsor.hu. A könyves alapanyag hiánya adta alkotói szabadság azonban ugyanannyira áldás, mint átok. Noha a sorozat készítőinek nem kellett a könyvhűség nyomásának árnyékában dolgozni, ez azt is jelentette, hogy nem volt történetük, amire támaszkodhattak volna. Ütős, hangulatos és csavaros skandináv krimit teremteni a semmiből pedig igencsak nehéz, főleg ha a konkurencia többi darabja feldolgozás. A helyzet persze nem ennyire fekete-fehér, hiszen Mankell révén azért a központi karakter bizonyos értelemben már készen várta a Netflix csapatát.
A Netflix dán sorozata sajnos nem tud túlmutatni a műfaji kliséken. Spoilermentes kritika. A Netflix egyik hatalmas előnye, hogy olyan országok, alkotók sorozatai juthatnak el hozzánk, melyekre egyébként szinte biztosan nem bukkannánk rá. Találkozhattunk már a teljesség igénye nélkül spanyol, olasz, német, indiai és brazil sorozattal is a kínálatban. A probléma viszont az, hogy mintha ezen produkciók esetében az alkotók túlságosan is ragaszkodnának a közízléshez, és próbálnának olyan produktumot alkotni, amely a létező legszélesebb közönség tetszését elnyerheti. Bár tudom szentségtörés ilyet állítani, de én már a Darkon is éreztem ezt, a The Rain (magyarul A gyilkos eső) című sorozat esetében pedig határozottan ez volt a benyomásom. Bár papíron egy skandináv produkciót látunk, valójában a végeredmény nem sokban különbözik bármelyik hasonló jellegű amerikai sorozattól/filmtől. Ez pedig ebben az esetben nem a pozitívumok sorába írandó. Az alaphelyzet rögtön ismerős. A világ véget ér, az emberiség jelentős hányada meghal, és a maroknyi túlélőnek kell felépíteni az új világrendet, ám természetesen ez nem lesz zökkenőmentes (ezen a ponton nem tudom nem megemlíteni az HBO egészen kiváló sorozatát, a Leftoverst, mely azzal fordítja ki ezt a toposzt, hogy az emberiségnek csupán két százaléka tűnik el, és a széria azokra koncentrál, akik itt maradtak).
Tippelek, de ez a nemrég elkövetett sorozatgyilkosságok miatt lehet ( pl: az izlandi Brenton Tarrant vagy a norvég mészáros Behring Breivik miatt). Ezek voltak azok a momentumok, amiket kifejezetten érdekesnek és élethűnek találtam. Összességében, azt mondom, ha valaki lassú lefolyású, rideg krimisorozatra vágyik, inkább nézze meg a The Sinnert, vagy a The Fall című sorozatot (Gillian Anderson és Jamie Dornan főszereplésével). Vagy a nagy kedvencemet, a True Detective-et. Ezek bőven túlszárnyalják a Valhalla Murderst. írta: Tóth-Hefler Katalin (Hope) Képek:Decider, Cinemalcholic 442 megtekintés.
A nyomozás előrehaladtával felfedeznek egy furcsa és megmagyarázhatatlan "bizonyítékot" amely az ügyet egy egy évvel korábban eltűnt, halottnak hitt lányhoz köti, aki a politikus Rosa Hartung (Iben Dorner) lánya. Ekkor a nyomozók is tudatosítják magukban, hogy ezt a munkát nem lehet fél vállról venni, így a legnagyobb erőbedobással vetik bele magukat az ügybe. A sorozatgyilkos Rosa Hartungot, a polgármestert is a célkeresztjébe helyezi. Látványos karakterfejlődések, jó színészi játék A sorozat ezen pontján kissé azt érezhetjük, hogy kezdünk belegabalyodni a szálakba, de nyugalom, a végén az összes kérdésre választ kapunk. A nyomozással egyidejűleg ráadásul a szereplők, különösen a két nyomozó karaktere is egyre jobban kirajzolódik. A kezdetben végtelenül magabiztosnak és keménynek tűnő Thulinban megismerjük a gyermekét elhanyagoló, hétköznapi életre és az anyaságra képtelen, elkeseredett nőt. Hess kezdeti lazasága mögött pedig egy családi tragédiába belerokkant, hatalmas és érzelmekkel teli férfiszív rejlik.
Minden skandináv krimi elsősorban a bántalmazásról szól, és ezzel nyitunk most is, 1987-ben, valahol a vidéki Dániában egy rendőr egy lemészárolt családra és a pincében egy rabszolgaként tartott kislányra talál, majd ugrunk az időben, és találgathatunk, mi lett a kislánnyal és mikor fog felbukkanni a történetben. A jelenben egy szörnyű gyilkossághoz riasztják a kislányát egyedül nevelő rendőrnőt, Naia Thulint ( Danica Curcic): egy játszótéren találnak meg egy meggyilkolt anyukát, mellette pedig egy gesztenyefigurát találnak. Ez önmagában is kissé bizarr, de még bizarabb lesz az ügy, amikor kiderült, hogy a figurán a szociális miniszter Rosa Hartung ( Iben Dorner) egy éve elrabolt és meggyilkolt lányának ujjlenyomata van – a holttest nem került elő, de a gyilkost elfogták. A nyomozás lassan indul, pláne úgy, hogy főnökük nem akarja bolygatni a régi ügyet, ráadásul Thulin egy olyan társat kap Mark Hess ( Mikkel Boe Følsgaard) személyében, aki épp áthelyezését várja, és semmi kedve besegíteni.