A sötét anyag, ami teleszkópokkal nem látható A csoport számára a legnagyobb kihívást a halmazok számának és tömegének mérése jelentette. "Nehéz pontosan megmérni bármely galaxishalmaz tömegét, mivel az anyag többsége sötét, amelyet teleszkópokkal nem láthatunk" - tette hozzá Abdullah. Sötét anyag szálai ölelik körül a Földet Forrás: NASA Ezért a kutatócsoport először kifejlesztette a GalWeight nevű kozmológiai eszközt, felhasználva a halmazban lévő galaxisok pályáját a galaxishalmaz tömegének mérésére. Így születtek a csillagok fényei az univerzumban - IN. Ezt az eszközt alkalmazták a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) égboltfelmérés megfigyeléseihez, hogy létrehozzák a galaxishalmazok katalógusát, a GalWCat19-et, amely elérhető a nyilvánosság számára is. A Virgo galaxishalmaz a Szűz csillagképben Forrás: Case Western Reserve University Végül összevetették az új katalógusban lévő galaxishalmazok számát a számítógépes szimulációkkal, hogy meghatározzák az univerzumban lévő teljes anyagmennyiséget. "Sikerült miden idők egyik legpontosabb mérését elkészíteni a galaxishalmaz-technikával" - mondta Gillian Wilson professor a tanulmány társszerzője.
Ez ugyanis egy paradoxon lenne, hiszen ha van kiterjedése az anyagnak, s ráadásul még tágul is, akkor nem lehet belôle kisebb kiterjedésû anyag. Ugyanolyan sem lehetett, mivel azt mondja ki az elmélet, hogy csak a legkisebb idôegységig volt meg ez az állapot, s akkor az már több lenne. Mekkora az univerzum. Az egyetlen megoldás tehát az maradt, hogy az univerzum a Big Bang, az ôsrobbanás elôtt szûkült. Ez megengedett lenne az eddigieket tekintve, sôt ez az egyedüli logikus megoldás. Ezek szerint az univerzum egy állandó tágulási-összehúzódási folyamaton megy keresztül, s egyszer majd megint eljön az az idô, amikor már nem tágul, mint azt jelenleg teszi, hanem megint elkezd összehúzódni, s végül ismét eléri a nulldimenziós állapotot, hogy egy óriási robbanással megint elkezdjen tágulni...
Nem kell hirtelen teljesen átértékelned az életed, mert hiába van alapja az elméletnek, nem kell készpénznek venni. Az egész hologram univerzum témakör azután lett igazán felkapva, hogy az argentin fizikus, Juan Martín Maldacena egy tanulmányában pont ezt az elméletet használta fel arra, hogy összekösse a részecskefizika húrelméletének húrjait és az általános relativitáselmélet geometriáját. Erre ezelőtt senki nem tudott tényleges választ adni, de Maldacena a tanulmányával nemcsak megoldotta ezt a problémát, hanem megalkotta a holografikus elv egy konkrét megvalósítását is. Megerősítést kaphat az univerzum ötödik eleme - Computerworld. Igen, tudom, hogy ez sok ha nem vagy mélyen benne a fizikában, de legyen elég annyi, hogy eszerint nemcsak, hogy alapja van a holografikus univerzum elméletének, hanem meg is old egy amúgy lehetetlennek tűnő dolgot. Persze ez jól hangzik, de van egy bökkenő. Ez a felvetés csak egy elméleti univerzumra vonatkozik, ami egy szintén elméleti helyzetben létezik, vagyis nem a mi univerzumunkra. Persze a média ezt már nem így hozta le.
"... "Jelenlegi ismereteink szerint a világegyetem kora 13, 6 ±0, 1 milliárd év, átmérője pedig legalább 93 milliárd fényév, vagy méterben 8, 8 × 10^26 m. A legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum, az IOK-1 galaxis mintegy 13 milliárd fényévnyire van tőlünk. " -Wikipédia" Wikipédia mint hiteles forrás? :DDDD Remélem csak viccnek szántad... Csak egyetlen apró kérdésecske: Mi alapján jelenti ki bárki, hogy a világegyetem "legalább" 93 milliárd fényév méretű, amikor semmiféle észlelés nem történt 13. 1 milliárd fényévnél nagyobb távolságból? Megvan az idei WWDC időpontja - Mobilarena Okostelefon hír. Nem ártana előbb gondolkodni mielőtt ilyen bődületes marhaságot idézel szeretett adatbázisunkból. szóval a tények: Nem az említett galaxis a ténylegesen megfigyelt legtávolabbi objektum. Az általad emlegetett galaxis (IOK-1) távolsága 12, 88 Milliárd fényév. Ő "csupán" a legtávolabbi ismert galaxis. Ami valóban a legmesszebb van, az a GRB 090423 jelű gamma-kitörés. Ennek távolsága 13. 1 milliárd fényév. És ha elfogadsz egy javaslatot, a Wikit ebből a szempontból soha ne vedd komolyan, mert rengeteget "téved"... maci
TFM - Filler Ferenc: Mekkora volt az Univerzum? Fillér Ferenc: MEKKORA VOLT AZ UNIVERZUM? Stephen Hawking, korunk talán legnagyobb elméje új hipotézissel állt elô. A sajtóban úgy jelent meg a dolog, mintha az ötlet vadonatúj lenne, pedig valójában már több, mint húsz éve feltételezik, hogy valójában e modell szerint történt a világ keletkezése. Na ennyit a sajtóról. De hát ez nem Stephen Hawking hibája, hanem csak a szakbarbároké, akik nem törôdnek azzal, hogy mit írnak le, csak a pénz meglegyen. Persze ez szerencsére nem általános jellegû törvényszerûség. Maga a teória arról szól, hogy az egész univerzum körülbelül tizenkét millió éve egy borsószem nagyságú anyaghalmaz volt, bár csak egy pillanatig, tehát a lehetô legkisebb idôtartamig. Ez felrobbant, s elkezdett tágulni. Az elmélet kimondja azt is, hogy az univerzum a végtelenségig tágul. Bár Hawking professzor teóriái általában mindig megállják a helyüket, azt csak a vak nem veszi észre, hogy most nem ez a helyzet. Elôször is kezdjük azzal, hogy miért pont borsószem-, és miért nem például babszem nagyságú volt az univerzum?
Ilyenkor a tágulás végtelenül hosszú ideig folytatódik, egyre lassulva, de nem következik be a zárt univerzum esetén említett összehúzódás. Ilyenkor sík szerkezetű univerzumról beszélünk. A sík univerzum természetesen nem a földi fogalmaink szerinti kétdimenziós síkot jelenti, hanem azt, hogy az univerzum geometriai jellemzői a síkéhoz hasonlíthatók. Az alábbi ábra szemlélteti, miről van szó. A zárt univerzum geometriája a gömbéhez, a nyílt univerzumé a nyeregfelületéhez, a sík szerkezetű univerzumé pedig a geometriai síkéhoz hasonló, görbülete nulla. A legújabb mérések szerint a Világegyetem geometriai szerkezete nagyon közel áll a síkhoz, az attól való eltérés legfeljebb 0, 4 százalék. Az Univerzum alakja Forrás: NASA/WMAP Science team Elsősorban a Hubble-űrtávcső megfigyelései alapján korábban már sikerült megállapítani, hogy a Világegyetem kora 13, 7–13, 8 milliárd év (a Föld kora "mindössze" 4, 6 milliárd év). Ugyanakkor a WMAP űrszonda ( Wilkinson Microwave Anisotropy Probe) pontosan megmérte a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás parányi ingadozásait, aminek alapján rekonstruálható volt a Világegyetem ősi korszaka.
Csillagászati kutatásokról olvasva sokat hallhattunk a fekete lyukakról, azaz a téridő olyan tartományáról, ahol annyira erős a gravitáció, hogy még a fény sem képes távozni. Tudvalevő, hogy ilyen fekete lyukból számos található az univerzumban, ám asztrofizikus kutatók, Alex Silicia, Andrea Lapi, Mario Spera és társaik ennél pontosabb adatokra szerettek volna szert tenni, ezért megvizsgálták, hogy az univerzumnak mekkora részét tehetik ki ezek a különös jelenségek. Hány fekete lyuk van az univerzumban? A fekete lyukakat rendkívül nehéz felfedezni, hiszen feketék, azaz éppen olyan színűek, amilyen az amúgy bézs árnyalatú, de fény nélkül feketének látszódó világűr is. Csak a körülöttük lévő területet szemügyre véve lehet kiszúrni őket, ugyanis gázokat húznak be a környező csillagok irányából, nagy mennyiségű gravitációs hullámot kibocsátva. Hogy mégis megállapíthassák, megközelítőleg hány fekete lyuk van az univerzumban, a csillagászoknak teoretikus számításokat kellett végezniük. A munka során azt feltételezték, hogy a világűrben valószínűleg több millió, még fel nem fedezett fekete lyuk lehet.
Adott négyzetgyök függvények alkalmazása Adott négyzetgyök függvények alkalmazása - kitűzés Az álló helyzetből egyenletes gyorsulással induló személygépkocsi 18 s alatt 810 m utat tett meg. Mennyi idő alatt tett meg a gépkocsi s hosszúságú utat? (Hogyan függ a megtett úttól az eltelt idő? ) Adott négyzetgyök függvények alkalmazása - végeredmény Négyzetgyökös összefüggések Adott négyzetgyök függvény ábrázolása
Milyen a négyzetgyök alapfüggvény képe? Hogyan lehet könnyedén felrajzolni a négyzetgyök függvény alapfüggvényét? Hogyan lehet ábrázolni a négyzetgyök függvényt a gyakorlatban – számolás nélkül? A bejegyzés teljes tartalma elérhető a következő linken: ============================== További linkek: – Matematika Segítő - Főoldal – Matematika Segítő - Algebra Programcsomag – Matematika Segítő - Online képzések – Matematika Segítő - Blog ==============================
Függvények: A négyzetgyök függvény és ábrázolása (H) - YouTube
A négyzetgyökfüggvény és grafikonja Eszköztár: Adott négyzetgyök függvény ábrázolása Adott négyzetgyök függvény ábrázolása - megoldás Könnyebben ábrázolható a függvény, ha a változó transzformációjáról áttérünk a függvényérték transzformációjára. Az függvényt három transzformációs lépésben ábrázolhatjuk: a:; b:; c:; d:. Adott négyzetgyök függvény ábrázolása - végeredmény Adott négyzetgyök függvények alkalmazása Adott négyzetgyök függvény korlátos intervallumon
credit_card Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.