2021-10-21 Ha az ember meghallja Sören Sveistrup nevét, nehéz nem óriási elvárásokat támasztania a dán író művei felé. Nevét Európában a 2010-es évek elején ismerhette meg mindenki, amikor is nagysikerű sorozatát, a Forbrydelsent feldolgozták az Egyesült Államokban, és The Killing címen minden idők egyik legjobb skandináv hangulatú, mégsem ott játszódó krimijét kaphattuk. Előzetesen a Netflix sötét bűnügyi sorozata. A zavaros felvezetés után lássuk, hogyan is sikerült a The Chestnut Man, vagyis az itthon csak A gesztenyeember címen futó, 6 részes Netflix-sorozat. Bár jómagam sajnos a The Killing dán eredetijét nem láttam, az amerikai remake minden idők egyik legjobb krimijét nyújtotta át nekem. Seattle utcái és a fantasztikus színészek pontosan átadták azt a komor, fakó hangulatot, amelyre később a svéd-dán koprodukció, a Bron/Broen (A híd) is képes volt. A pozitív tapasztalatok után emiatt valahol a kettő keverékét vártam, azzal a kiegészítéssel, hogy tudtam, itt 6 részben kell elmesélni, amelyet a többi sorozatnál bővebben lehetett.
Sima 9 nálam. Pokroc - 2021. 20:16 Lesz folytatás? Tetszett, hozta a skandináv krimi zsánert, de nem volt benne semmi eredeti, kicsit mimtha több skandináv krimi lett volna összegyurva. Thulen személyiségéről nem sok derült ki, csak hogy a gyerek elé helyezi a melót. A gesztenyeember imdb videos. Hess karaktere jobban ki lett dolgozva. Könyvet még nem olvastam, kíváncsi vagyok, ott mennyi hangsúly van a karaktereken. - 2021. 20:36 pokroc: majd kiderül, ilyenkor még nem lehet tudni. érthető és jogos, amit írsz, az eredetiség jó kérdés, mert ez olyan zsáner, ahol nem egyszerű azt hozni, meg… lehet, hogy nem is kell? a jó sztori nem egyenlő az eredetivel, a jó karakter nem egyenlő az eredetivel, és én inkább az előbbiekre szavaznék. írtam a kritikámban is, hogy ennek a kiindulása egy az egyben the killing, miszerint a rossz anya zsaru munkahelyet akar váltani, de kap egy új ügyet és rásóznak egy új társat. ha belegondolok, hogy mi volt mostanság jó, folytatásos nordic noir-szerű sorozat, akkor a cardinal jut eszembe, aminek egyik szezonja sem volt eredeti, mégis mennyire jó lett köszönhetően a jó írásnak és színészeknek.
A rémes gyilkosság helyszínén egy gesztenyefigurát találnak. A gesztenyeember imdb full. A bizarr nyom alapján két nyomozó a gyilkos után ered, akinek köze lehet egy politikus eltűnt gyermekéhez. Szereplők Ali Kazim Nehru Anders Hove Aksel Danica Curcic Naia Thulin David Dencik Simon Genz Esben Dalgaard Andersen Steen Hartung Iben Dorner Rosa Hartung Liva Forsberg Le Thulin Mikkel Boe Følsgaard Mark Hess Bemutató Szavazatok összes > összes v 5 zseniális 22 jó: gyurmapok, ryood 11 oké/elmegy: coles, HejjaX 0 rossz 0 nézhetetlen Ki akarja megnézni? összes > összes v 1 igen:
Szerintem ez egy kiemelkedően jó krimi sorozat volt, én bátran ajánlom mindazoknak, akik szeretik a nyomozós sztorikat. Mr_Catharsis91 2022. január 17., 20:59 Az egész olyan volt, mint egy langyosabb Prisoners, csak elnyújtva és több fénnyel, no meg persze kicsit megváltoztatva. Ott is a szülök ellen ment a gonoszság és büntető hadjárat. Egyáltalán nem volt sem sokkoló, sem elég sötét más thriller sorozatokhoz képest, de még a műfaj legjobbjai közé sem tenném, inkább afféle közepes iparos munka. Nem is tudom miért akarták pont ezt a történetet sorozatra adaptálni. Kontra_Judit 2021. október 2., 21:07 A könyvet nem olvastam, de a film izgalmas volt. Igaz voltak benne olyan részek, ami nem teljesen hiteles spoiler Összességében nagyon tetszett. A vége természetesen happy end. A gonosz elnyeri méltó jutalmát. :) csokidani 2021. október 17., 22:34 Nem volt rossz, de a varazslat nalam elmaradt. Pedig a lehetoseg adott volt. Karakterben rendben levo szereplok, jo helyszinek, jo sztori. A gesztenyeember imdb 2018. Csak valami hianyzott nekem; valami amitol kiemelkedik a hasonlo krimik kozul.
Az utolso resz raadasul nagyon osszecsapott, kapkodo, logikatlan, elnagyolt volt, mintha muszalybol zartak volna le septiben az evadot. Kar, mert elegge rontott az osszkepen. Ugy sejtem lesz 2. evad, de szerintem arra a vonatra mar nem ulok fel. Pcsenge100 2021. október 20., 18:53 A családommal kezdtük el nézni mert hát sorozat meg rövid meg azert mert magyar es a csaladom 1 en 2 nap alatt ledaraltam az egeszet eszmeletlen jooooooooooo. ajanlom<3333333333333333333 DreamClown 2021. A gesztenyeember - Krimi - Regények. november 26., 21:51 Nem tudom ki mit nézett, de nekem ez rohadtul tetszett!! Jó, jó voltak benne meseszerű dolgok, de melyik sorozatban nincsenek? Szerintem jól ki volt dolgozva a történet (bár a könyvet még nem olvastam) és a színészek is jók voltak. Az utolsó rész nagyon izgalmasra sikeredett. Nem tudom, hogy lesz-e folytatás, ha igen tuti megnézem:) Hasonló filmek címkék alapján
persze jöhet vaalmi eredeti, naná, de az idei év kiemelt, közönségkedvenc krimijei, mint a clickbaint, a the innocent vagy a behind her eyes sem feltétlenül eredetiek voltak. és mégis. Kati néni - 2021. 20:46 Nekem nagyon bejött. A gesztenyeember (2021) (The Chestnut Man) - CINEGORE. Végre valami élvezetes. Ide írd Név: kötelező Email cím: (kötelező, de nem adjuk ki senkinek) A beküldés előtt (ha OFFtopik a kommented, törlésre kerül): - ha mégis OFF-ot írnál vagy friss hírt, azt a napi reggeli hírek kommentjei közé írd. - ha személyes megjegyzésed van vagy panaszod, akkor nekünk írj levelet vagy a reggeli híreknél jelezd, úgy biztosan válaszolunk. - a kritikáknál az adott sorozatot érdemes véleményezni, a más kommentelőkkel vagy a szerzővel való személyeskedéseket, illetve a lenéző reakciókat mellőzd, vagy a szokásos helyre (levél, reggeli hírek) írd meg. - a moderálást kétségbe vonó kommenteket rögtön töröljük, hogy ne OFF-os párbeszédbe torkolljon a kibeszélés - levélben vagy a reggeli híreknél nagyon szívesen válaszolunk bármire. - ha nem jelenik meg a kommented, várj türelemmel, mert elég gyakran nézzük a spamszűrőt, vagy a szokott módon (a reggeli híreknél, illetve levélben) jelezd és aktiváljuk a hozzászólást.
Királyhoz méltó látnivaló Elég körülnézni Big Bus Budapest túráink során és egy épület szinte mindig feltűnik a horizonton: ez a Budavári Palota. A Várhegy déli csúcsán álló épület büszkén néz le a városra, mely felett egykor uralkodott. Az eredeti királyi palotát a 13. században építették. Az évek során királyok, apácák és deákok otthona is volt. Múltba néző: A budai királyi palota alaprajzai. Ma számos művészeti galériának és múzeumnak ad otthont, míg hatalmas teraszáról csodálatos panorámát kínál az alatta elterülő városra. Merüljön el a kultúrában a Budavári palotában A Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár is itt kaptak helyet. Ezek mindegyike természetesen a Magyar történelemmel foglalkozik a művészeten, a tárgyakon és a könyveken keresztül. Az egyéb látnivalók közé tartozik az Oroszlános udvar, a Mátyás-kút (Mátyás király bronzszobra) és a turult, a magyarok mitológiai madarát ábrázoló szobor. A Budavári Palotába a Habsburg lépcsőn feljutva egy 1903 óta álló díszes kapun át vezet az út, vagy a Corvin-kapun át, amelynek tetején egy jókora holló néz le Önre aranygyűrűvel a csőrében.
Ezt akarjuk? És mindezt méregdrágán, soha meg nem térülően? Mindeközben kevéssé tudott, pedig képek és térképek bizonyítják, miszerint a mai Szent György tér és környéke már a török uralom előtti időktől, hagyományosan lakóterület, tehát a várbéli Polgárváros része volt. A XIII-XIV. században még itt helyezkedett el a kicsiny zsidó negyed a pénzverdével. Az első Palotaépületek megépítése után, tehát a XIV. század elejétől is polgárházak álltak itt, a XIV. és a XV. Budavári palota alaprajz. században pedig – ahogyan Magyar Károly vagy Nagy Lajos műveiben, de akár a mai Köztársasági Elnöki Hivatal falán is olvashatóan – előkelő nemes urak és főpapok budai házai. Nem is gondolnánk, hogy a Szent György tér közvetlen vonzáskörébe tartozó utolsó polgárházakat a XIX. század végén bontották el. forrás: Nos, ha a Szent György téren, illetve környékén 1490-től a XVIII. század végéig minden ábrázolás alapvetően lakóházas betelepülést mutat, akkor miért is nem ez a példaadó a mai Vár-rekonstrukció számára? Miért ne a Polgárváros részeként, lakóházakkal építsük újjá ezt a területet?
Ami kulturális és egyéb érték megmaradt, azt a fosztogatók hamar széthordták. A háborút követően csupán állagmegóvó helyreállításon esett át, vagyis az eredeti állapot helyett praktikussági szempontok alapján kerültek helyreállításra vagy átépítésre bizonyos részek, így többek között új tetőszerkezetet kapott a palota, illetve a Duna felé néző oldalról elbontották a teraszt. Az épületben az 1959-es tervek szerint az 1957-ben alapított Legújabbkori Történeti Múzeum kiállításának egy része kapott volna helyet, erre azonban nem került sor, csupán a múzeum raktáraként funkcionált. Budavári Palota: a Robert Gutowski Architects felel ezentúl a rekonstrukcióért. Később, 1978 és a '80-as évek második fele között többször is az Építészeti Múzeum készült beköltözni, erre azonban sohasem került sor. 1989-ben turisztikai szempontok alapján kívülről tatarozták, hogy a Budavári Siklón érkező turisták ne egy második világháborús nyomokat viselő rommal szembesüljenek, mikor kilépnek a járműből. Felújítására, az 1806-os állapotokat lehető legalaposabban tükröző teljes helyreállítására 2000 ősze és 2002 között került sor a Pallavicini család levéltárában, illetve egyéb helyeken talált leírások, feljegyzések, rajzok alapján.
Valahogy nem szerették: inkább Gödöllőre jártak aludni. A Palotában a Nemzeti Galéria mostani helye viszont ideális, szinte úgy, ahogy van: kitüntetett helyen, de – hála többek között a Várbazár felújításának – könnyen megközelíthetően helyezkedik el. Épülete – az ablakok rossz minőségétől, túlzott méretétől és számától eltekintve – múzeumnak ideális, tele van levegős, jól csoportosítható, csöndes termekkel. (Megjegyzem, hogy Galéria ablakainak száma még mindig kevesebb, mint pl. a Louvre-é... ) A Nemzeti Galéria, amely mindössze 39 évvel ezelőtt került oda, elhelyezkedésével ünneppé, kivételes alkalommá emeli a kiállítások megtekintését. A Nemzeti Galéria helyére kormányzati központot álmodó megalománia következő áldozati területe a Szent György tér. Budavári Palota | Budapesti látnivalók | Big Bus Tours. Ezen az idestova hetven éve formátlan területen, amelynek beépítésére már a kora hatvanas évektől kezdve számtalan tervpályázat született, mindenki valami bombasztikusat akar építeni. (A helyszínt ebben a felfogásban a legjobban kezelő pályázat talán Gulyás Zoltán 1962-es nyertes műve, amely legalább kettéosztotta volna a volt Hadügyminisztérium nagy tömbjét).
Továbbra is napirenden a Palota Hauszmann Alajos-féle összképének visszaépítése. Nagy meglepetés, hogy a koncepcionális tervezési munkákat jelenleg az eddig főleg kortárs építészeti munkájáról ismert Robert Gutowski Architects vette kézbe. A Lovarda és a Főőrségi épület rekonstrukcióját a KÖZTI Zrt. tervezte Potzner Ferenc vezetésével. A szakember a Nemzeti Hauszmann Program kezdete óta (és természetesen az előtt) is az épületegyüttes részletes tanulmányozásának szentelte tudását. A Királyi Palota rekonstrukciójának előzetes tanulmányozását és a koncepciók felállítását, tervezését a Nemzeti Hauszmann Program mai bejelentése szerint mégis Gutowski Robert irodája viszi majd a jövőben. A Robert Gutowski Architects a magyar kortárs építészet egyik legjelesebb irodája, a közelmúltban elég csak felemlíteni a Naplás-tavi kilátót, a Fátimai Szent Szűz alsószentiváni zarándokhelye, vagy a II. János Pál tiszteletére felszentelt pátyi templom. Műemléki helyreállítások terén is letették védjegyüket az asztalra, közelmúlti munkájuk a a kőszegi Szemző-ház és a Festetics-palota felújítása a Székesfehérvári Egyházmegyei Látogatóközpont.
A palotát Sándor Móric 1831-ben eladta az (őrgróf) Pallavicini családnak, akiknek levéltárában számos, az 1810-es évekből származó rajzot és újabb leírásokat találtak a palotáról, ezeket szintén felhasználták a későbbi újjáépítéshez. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően a Magyarország kormányzójának kinevezett Albert főherceg rezidenciája volt 1851-1856 között. Ez adta később az ötletet gróf Andrássy Gyula miniszterelnöknek, hogy a korban roppant reprezentatívnak számító épületet a magyar állam előbb kibérelje, majd 1881-ben végleg meg is vásárolja a mindenkori miniszterelnök számára, állandó lakhelyül. Első ilyen lakója maga Andrássy volt, őt (kisebb megszakításokkal) egészen 1945-ig követték utódai, összesen 16-an, habár több, rövid ideig regnáló későbbi miniszterelnöknek ideje sem volt beköltözni. A Sándor-palotában vetett véget életének a háborúba sodródás lelkiismereti terhe alatt gróf Teleki Pál 1941. április 2-áról 3-ra virradó éjjel. Az épület Budapest ostromakor szinte teljesen megsemmisült, déli része teljesen beomlott, számos pótolhatatlan műkincset temetve maga alá.