Megértésüket köszönjük!
Last Minute virágmagkeverék "Különösen gyors fejlõdésű, tarka egynyári virágok keveréke. Gazdagon virágzik, sokféle fajból áll, kései magvetés lehetséges. Vetés: szabadföld április... Vegyes kardvirágok Javasolt ültetési ideje: III. : 10 cm Növény várható magassága kb. :... Szuperédes csemegekukorica, 75-78 napos tenyészidovel. Másodkorai fajta, így a korai fajtákkal együtt vetve azok betakarítása után a szedés folyamatossága biztosítható az SV 1446SD-vel... King Kong napraforgó "Egyéves rekordmagasságú óriás napraforgó. Hatalmas leveleivel és virágaival magára irányítja a figyelmet. Vetés: palántanevelés március, szabadföld április - május... 1 290 Ft Kleopátra tűje színkeverék "Dekoratív, egzotikus, egyéves növény ágyásokba és virágcsoportokba. Little Gem szívsaláta, római saláta, kötözősaláta vetőmag - 100db - Zsibvásár. Virágzata laza, fürtös. Vetés: szabadföld március - május Termesztési tanács: 3-4 hét... Krumplifőzeléket, rakott krumplit, netán krumplis tésztát csináltok? Akkor a Desirée lesz a ti krumplifélétek. A rózsaszín héjú, sárga húsú fajta nem fő szét egykönnyen, ráadásul az... Kiepenkerl Butterfly Island virágmagkeverék Értékes élõhely a lepkék számára.
Postázás: a pénz beérkezését követően tipikusan aznap/következő munkanapon, de legkésőbb 3 munkanapon belül. Kérem, hogy a vásárló a vásárlást 14 NAPON BELÜL fizesse ki a megvásárolt termék árát, különben negatív értékelést adok!
Az okos leány Egyszer volt, hol nem volt, volt egy molnárnak egy takaros, okos lánya, aki olyan okos volt, hogy hetedhét országra elment a híre. Meghallja ezt a király. Odaizent, hogy van neki a padlásán százesztendős kendere, fonja meg azt selyemcérnának. A leány erre visszaizen, hogy van nekik egy százesztendős sövénykerítésük, csináltasson a király abból aranyorsót, akkor szívesen megfonja az aranyfonalat, mert azt csak nem kívánhatja a király, hogy a drága aranyfonalat haszontalan faorsón fonja meg. Tetszett a királynak a felelet. Megint izen a leánynak, hogy van neki a padláson egy lyukas korsója, foldozza meg, ha tudja. Megint visszaizen a leány, hogy fordíttassa ki a király a korsót, mert az öregapja se hallott olyat, hogy a színéről foldoztak volna meg valamit. Ez a felelet még jobban megtetszett a királynak. Most meg már azt izente, hogy menjen el a leány őhozzá, de menjen is meg ne is; köszönjön is meg ne is, s vigyen is ajándékot meg ne is. Erre a leány elkérte az apjától a szamarát, felült a hátára, s úgy ment a király elébe.
Az okos parasztlány Az okos parasztlány Volt egyszer egy szegény ember s annak egyetlen leánya. Ennek a szegény embernek a házikóján kivűl nem volt semmije az ég világán, még csak egy darab földecskéje sem. Azt mondja egyszer a leány: – Édes apám, menjen el a királyhoz s kérjen tőle bár egy darabocska földet. Hallottam, hogy jó szíve van a királynak, ad az bizonyosan, mért ne adna? A szegény ember el is ment a királyhoz, előadta kérését s a király adott is neki egy darabocska földet, de még pénzt is, hogy ökröt, meg ekét vegyen, mert mit ér a föld, ha nincs a mivel megszántsa. Hát mikor volt ökör is, eke is, kimennek a földre, hogy megszántsák, de még kettőt sem fordulnak, az ekevas csak kifordít a földből egy arany mozsarat. Nézik erről, nézik arról, vajjon csakugyan arany-e. A bizony arany volt, akármerről nézték. – Na, mondja a szegény ember, ezt a mozsarat elviszem a királynak. Ő földet adott nekünk, illő, hogy mi is ezt neki adjuk. Mondja a leány: – Jobb lesz, ha itthon marad kigyelmed s hallgatunk a mozsárral.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy molnárnak egy takaros, okos lánya, aki olyan okos volt, hogy hetedhét országra elment a híre. Meghallja ezt a király. Odaizent, hogy van neki a padlásán százesztendős kendere, fonja meg azt selyemcérnának. A leány erre visszaizen, hogy van nekik egy százesztendős sövénykerítésük, csináltasson a király abból aranyorsót, akkor szívesen megfonja az aranyfonalat, mert azt csak nem kívánhatja a király, hogy a drága aranyfonalat haszontalan faorsón fonja meg. Tetszett a királynak a felelet. Megint izen a leánynak, hogy van neki a padláson egy lyukas korsója, foldozza meg, ha tudja. Megint visszaizen a leány, hogy fordíttassa ki a király a korsót, mert az öregapja se hallott olyat, hogy a színéről foldoztak volna meg valamit. Ez a felelet még jobban megtetszett a királynak. Most meg már azt izente, hogy menjen el a leány őhozzá, de menjen is meg ne is; köszönjön is meg ne is, s vigyen is ajándékot meg ne is. Erre a leány elkérte az apjától a szamarát, felült a hátára, s úgy ment a király elébe.
De mikor a tengerpartjára értek, egyszerre csak megszólalt Giovanni: – Felséges királyfi, otthon feledtem a törülköző kendőt. Engedd meg, hogy visszaszaladjak. Egyszeribe itt leszek! Azzal felszaladt a palotába, ment egyenesen a királynéhoz és mondta: – Felséges királyné, a királyfi azért küldött vissza, hogy vigyem el neki az arany koronáját, mert fel akarja tenni a fejére. – A királyné nem gondolt semmi rosszat, odaadta neki az arany koronát, a leány pedig hirtelen egy cédulára ezt írta: Leány voltam, mikor jöttem, Leány vagyok, mikor mentem. Becsaptalak ám, királyfi, Nem vagyok én Giovanni! Ezt a cédulát felszegezte az ajtóra, aztán hirtelen rápattant egy lóra, s a koronával sebes szélnél sebesebben elvágtatott. Mikor a folyócskához ért, a rokona még mindig ott ült a partján, meregette a vizet a mogyoróhéjjal. A leány pedig nagyot nevetett, mutatta neki az arany koronát, s mondta: – Hát nem mondotta az apám, hogy mi okosabbak vagyunk, mint ti?! – Azzal átugratott a patakon s nagy vígan hazalovagolt.