A Bajcsy-Zsilinszky Kórház tudományos igazgatója Batthyány-Strattman László díjat kapott, míg másik két szakember Astellas-díjat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma professzor dr. Jermendy György, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház tudományos igazgatója részére kimagasló szakmai tevékenysége elismeréseként a Batthyány-Strattman László díjat adományozta 2016. március 15-én – értesítette szerkesztőségünket a kórház sajtóreferense. – A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet nevében nagyrabecsülésemet fejezem ki professzor úrnak a kitüntetéséhez. Mindig büszkeséggel tölt el, hogy intézményünk szakemberei között köszönthetünk elismert személyiségeket, és külön örömünkre szolgál, hogy ezt vezetőink és a szakma is elismeri – gratulált elsőként a kitüntetés előterjesztője, dr. Bodnár Attila, a kórház főigazgatója (balra lent). Professzor Dr. Jermendy György (képünkön jobbra) 1992-2015 között a Bajcsy-Zsilinszky Kórház III. Belgyógyászati Oktató Osztályának osztályvezető főorvosa, 2016 óta az intézet tudományos igazgatója.
Az orvostudomány (MTA) doktora, a Semmelweis Egyetem (Budapest) és a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára. Belgyógyászatból, kardiológiából és endokrinológiából szerzett szakképesítést, diabetológus, hipertonológus, lipidológus és obezitológus licencvizsgával rendelkezik. A Magyar Belgyógyász Társaság vezetőségének tagja, a Magyar Diabetes Társaság főtitkára (1995-2004), elnöke (2004-2007), majd elnökhelyettese (2007-2012), fővárosi belgyógyász szakfelügyelő főorvos (2005-2012), igazságügyi orvos szakértő (2001-). A Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja (2002-2010), majd a Szakmai Kollégium Belgyógyászat-endokrinológia-diabetes és anyagcsere-betegségek tagozat elnöke (2011-2016). Szakmai munkáját többek között 2002-ben Pro Sanitate és 2004-ben Pro Diabetologia díjjal ismerték el. Több emlékérem mellett megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét. És ezzel nincs vége. "Astellas-díj - a 2015-ös Év Orvosa pályázat legjobbjai között köszönthetjük intézetünk két főorvosát: Dr. Liktor Bálintot a sebészeti eljárások kategóriában, dr. Lippai Zoltánt a rehabilitációs és krónikus ellátás kategóriában díjazták" – közölte a kórház a másik jó hírt.
Kelet-Budapest 900 ágyas kórháza a "Bajcsy" 1932-ben épült. 1945-ig Horthy Miklós kórházként a Szent István Kórház irányítása alatt működött. 1972-ig a kórháznak nem volt önálló urológiai osztálya, urológiai tevékenység csak konzíliáriusi szinten folyt. A helyzet 1972-ben változott meg Dr. Rosdy Ernő kandidátus osztályvezető főorvosi kinevezésével. 3 ágy a Nőgyógyászati osztályon és 5 ágy a Sebészeti osztályon állt az új főorvos és 2 beosztott orvosa rendelkezésére. 1972 és 1975 között ilyen módon több száz urológiai műtétet végeztek. Közben folytak a tervbe vett új osztály szervezési munkái. Bajcsy-Zsilinszky Kórház A Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház új Urológiai osztálya 1975 október 1-én nyílt meg 53 ággyal. Alapítója Dr. Rosdy Ernő1 a Budapesti Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikájáról érkezett, ahol vezető tanársegédként dolgozott. Néhány hónap elteltével az osztályvezető főorvos mellett már 7 beosztott orvos tevékenykedett. Az osztály hivatalos ellátási területe a főváros X. és XVII.
Ezért karácsony előtt az iskolás gyerekek hordták szét a családoknak az ostyát. Elfeledett karácsonyi szokások az étkezéshez kapcsolódva Amellett, hogy fontos volt a mit eszünk kérdés, legalább ennyire meghatározó volt a hogyan is. Az asszonyoknak tilos volt a vacsora végéig felállni az asztaltól, különben "nem ül majd jól a kotlós tyúk a következő évben". Karácsonyi szokások - Nem fontos.hu. Tilos volt az asztalra könyökölni, aki ezt megszegte, az kelésekkel és csirkéi "nyomorultságával" számolhatott. Fontos szerepe volt a terítésnek, különösen az abrosznak. A paraszti asztalon általában nem kapott helyet abrosz, na de karácsonykor nem is akármilyen került fel: fehér abroszt terítettek, ami következő évben vető- vagy sütőabroszként szolgált, bőséges termést vagy tápláló kenyeret adva. A következő oldalon még több régi, elfeledett karácsonyi szokást mutatunk, lapozz egyet! Forrás: Kép Fortepan, Adományozó: Lissák Tivadar, Képszám: 72009
Nem a szokásos buttburt liberális hozzáállás. Gyakoriak a visszatérő szélsőjobbos, antiszemita kommentelők. Amint egy hírt éppen hozzá lehet kötni egy zsidóhoz, rögtön megjelennek. A régebbi videók alatt sok ilyen komment törlésre került, de konkrétan emlékszek a közelmúltban egy műemlék rongálásos hírre, ahol csak "mocskos zsidók, így kell ezt; de szép horogkereszt... "jellegű kommentek voltak. Magyar karácsonyi szokások « Csepel.info. Több példa is van erre, ezért írtam a posztot
Elfeledett karácsonyi étkezési szokások Ha karácsonyi menü, akkor a halászlé, káposzta, bejgli triásza a válasz napjainkban, de a hagyományok szerint nem mindig volt ám ez így. Ne árulok el nagy titkot, hogy a nagy napon, Betlehemben sem volt terülj, terülj asztalkám. A hagyományok szerint 24-én böjt és dologtiltó nap, ez azt jelentette, hogy aznap csak főzni, sütni és takarítani volt szabad, napközben kenyeret és vizet fogyasztottak az emberek, és az esti vacsora is szerényebb volt, hús nélkül. Ez egészen az éjféli szentmise végéig tartott. Karácsonyi magyar szokások - SuliHáló.hu. Ezzel szemben a másnapi karácsonyi vacsora igen bőséges étkezést jelentett. Mit fogyasztottak ilyenkor? Kenyeret, kalácsot, bőséget adó lencsét, babot és mákos ételeket. A vacsorát mézes ostyával indították, minden ételnek fontos jelentése volt, a kenyér fogyasztásától remélték, hogy egész évben jut majd belőle az asztalra. Az ételek száma és sorrendje is kötött volt. Elfeledett karácsonyi szokások: az ostyahordás A karácsonyi asztalnál nagy jelentősége volt az ostyának, almának és a méznek.
A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Ez utóbbi terjedt el a néphagyományban. Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mind december 13-hoz, Luca napjához. Ez a nap épp úgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására. Az első látogatóból a várható állatszaporulatra jósoltak. Ugyanis, ha Luca reggelén férfi lép a házba, a szaporodás bika lesz, ha pedig nőlátogató érkezik, üsző. Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket, és elzárták a seprűket, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok. Ehhez a naphoz kötődik a legismertebb hagyomány, a Luca-szék készítése. Ezen a napon kezdték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szentestére készen kellett lennie.
Luca-búza (lucabúza) A következő év termését próbálták megjósolni a Luca-búza (vagy lucabúza) keltetéssel. Luca napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Később a kikelt búzával az adventi oltárt díszítették Lucázás A lucázás vagy kotyolás, a fiúgyermekek házról házra járó, termékenységvarázsló szokása Nyugat- és Dél-Dunántúlon. Többnyire hajnalban, kisebb csoportokban mentek. A házba betérve engedélyt kértek, s ha megengedték, akkor ráültek egy tuskóra vagy szalmára és elkezdték az éneküket. [8] Luca-tök Magyarországon, főként a Dunántúlon volt szokás a világító Luca-tök készítése. Hagyományos volt sok egyéb Luca napi tréfálkozás. Luca napján szemeket, orrot és vigyorgó szájat faragtak a kivájt sütőtökökbe, majd a házak ablakai elé tették, és azzal ijesztgették egymást. Az ijesztő hatás kedvéért sötétedéskor égő gyertyát tettek a Luca-tök belsejébe. Karácsonyi szokások – december 25: Tamás napja E naphoz néhol férjjósló praktikák kapcsolódnak.
Ha ez elmaradt, akkor viszont átkokat szórtak a házra. Karácsony napján az Esthajnalcsillag feljövetele után került sor az ünnepi vacsorára, amely előtt azonban a gazda nem mulasztott el az udvaron a levegőbe lőni, és ezzel elkergetni a gonosz lelkeket. Eközben a gazdasszony mindent előre kikészített az asztalra, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztani. Imádkoztak, majd első fogásként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet ettek, ugyancsak gonoszűző céllal. Karácsonykor a ház körüli állatokat gondosan ellátták, mivel különös hiedelmek kapcsolódtak hozzájuk. Voltak, akik azt tartották, hogy az állatok karácsonykor beszélni tudnak. Egyes országokban szokás volt az állatoknak kis karácsonyfát állítani, bár ezt a pogány eredetű szokást az egyház tiltotta. A ma is továbbélő szokások szerint a karácsonyi asztal elképzelhetetlen hal, beigli, valamint dió és a család összetartását szimbolizáló kerek alma nélkül. Sok helyen vacsora után ma is annyi szeletre vágnak egy almát, ahányan ülnek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következő esztendőben.