(Forrás: St. John the Evangelist Parish, North Chelmsford, MA) temetés: a szolgálat után a maradványokat általában egy temetőbe szállítják, ahol a pap által elnökölt hivatalos Bizottság vagy temetkezési szertartás van. Hamvasztás esetén ez egy kolumbáriumban vagy mauzóleumban történhet. római katolikusok és hamvasztás történelmileg a katolikus egyház megtiltotta a hamvasztást., Az 1960-as évek elején azonban az egyház lazított a szabályokon, ma pedig sok katolikus választja a hamvasztást. Nemrégiben az egyház tisztázta álláspontját a katolikusok hamvasztásáról, 2016 októberében pedig a pápa frissített iránymutatásokat adott ki. Ma hamvasztás megengedett, de a hamvakat "szent helyen" kell tartani, például egy egyházi temetőben. A hamut nem szabad szétszórni vagy otthon urnában tartani. Katolikus temetési szokások angliában. katolikus temetési etikett a nem katolikusok számára katolikus temetésen való részvétel esetén a nem katolikusoknak ugyanazt az etikettet kell használniuk, mint bármely temetésre., Légy tiszteletteljes és tudatában annak, hogy a Szent Eucharisztia (közösség) szentsége a misén történik.
temetési játék, halottas játék: a magyar dramatikus népszokások és népi színjátékok legrégibb rétegébe tartozó szobai vagy szabadtéri jelenet, melyben egy álhalottat a temetési szertartást utánozva búcsúztatnak és eltemetnek. - A ~ egyik változatában a jelenet színpadszerű, "álló helyzetű", a másik változatban a résztvevők mozgásban vannak, az álhalottal v. a halottat helyettesítő szimbólummal felvonulnak, végigmennek a helység utcáin. A ~ legjelentősebb alkalma a m. Hamvasztásos temetés. nyelvterületen a lakodalom és a fonóház, farsangkor a →téltemetés volt. ** MN 1990. VII:281.
Temetéskor szokás az is, hogy a saját hozzátartozók sírjához ellépnek egy percre, hisz ilyenkor mindenkinek eszébe jut az ő halottja, az ő fájdalma is. Ha nem megy valaki a torra, azt is megkínálják a temetőkapuknál kaláccsal, pálinkával és borvízzel. A torokat régen a családi háznál tartották, tyúkhúsleves volt mindig, krumplipüré és tyúksült, pálinka, kalács s borvíz. Katolikus temetési szokások a világban. Manapság Kovács Ferike vendéglőjében tartják, amely ízléses, szép és tágas, sokszor az egész gyülekezet befér. Ilyenkor a tiszteletes úr rövid imája után elfogyasztják az étket, majd a családnak vigasztalást kívánva mindenki hazamegy. A temetést követő első vasárnap a templomban megemlékezés szokott lenni az elhunytról, ahol pénzadománnyal is hozzájárulnak egyházuk gyarapításához. A halottat egy kerek évig szokták gyászolni, de inkább a nők, akik feketében járnak. Esztendő múltával sokan megemlékeznek a templomban az elhunyt hozzátartozókról és az újságban is kiteszik a megemlékező szöveget. Rendkívül fontos a temetési szokásoknak az a szerepe, hogy mozgósítja a közösséget a hagyományos munkamegosztás szerinti feladatok elvégzésére.
Az elhunytat vízzel lemossák, majd fehér vászonlepedőbe tekerik. Arccal Mekka, az iszlám szent helye felé fordítva fektetik a földre, majd a szertartás után a férfiak temetik el. A zsidó hit hívei úgy tartják, hogy halálában minden ember egyenlő, ezért mindenkit ugyanolyan ruhában temetnek el. A zsidó embert zsidók körében, zsidók által, zsidó temetőben kell eltemetni. A gyász jeleként az elhunyt családtagjainak szívük felett meg kell szaggatniuk a ruhájukat. Katolikus temetési szokások babonák. A temetésben a testet visszaadják a földnek, amelyből vétetett. A Tóra szerint a testet tilos elhamvasztani, közszemlére tenni, bebalzsamozni. A sírhelyekre nem virágot, hanem köveket visznek.
– "Koronája" (koszorúja) rózsából készült. Sok helyen a földesúr kisebb ajándékokkal látta el őt és családját. Ő a falu szépe is, de ezt belső jó tulajdonságaiból következőnek tartották; megválasztása tehát nem szépségkirálynő-választás volt. Erdélyben királynéasszony ültetésként ismert ünnepet tartottak: énekkel, tánccal járták a házakat, köszöntötték a tavaszt. A pünkösdölés adománygyűjtésre szolgált. A pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, és adományt gyűjtött. "Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királykisasszonykát. " Ezen kívül leggyakrabban a következő négy szövegelem kapcsolódik hozzá: Jácintus, jácintus, tarka tulipánus Hintsetek virágot az isten fiának. Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem, Piros pünkösd napján, hajnalban születtem. Öreg embereknek csutora borockot, Öreg asszonyoknak kemence kalácsot, Ifjú legényeknek szegfübokrétájuk, Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk… Sok helyen a lányok hajnalban a fehér lepedővel harmatot szedtek, s megfürödtek a patakban.
Piros pünkösd napján imádkoztam érted Piros pünkösd napján vártam visszatérted Tele volt a határ nyíló vadvirággal Vártalak a keresztútnál pünkösdirózsával Mindhiába vártam, ősz is lett azóta Elhervadt már régen a pünkösdirózsa Kacagó kis párom, többé sosem hívlak Mert a hideg, fagyos télben jégvirágok nyílnak Édes kicsi párom, mégis visszajöttél Nem a tavasz hozott, hanem a hideg tél Ugye, hogy nem hagysz el tavasz elmúltával Telehintem az utadat, pünkösdirózsával
Piros pünkösd napján imádkoztam érted - Kalmár Pál - YouTube
Piros pünkösd napján imádkoztam érted, Piros pünkösd napján vártam visszatérted. Tele volt a határ nyíló vadvirággal, Vártalak a keresztútnál pünkösdi rózsával. Mindhiába vártam, ősz is lett azóta, Elhervadt már régen a pünkösdi rózsa. /:Kacagó kis párom többé sosem hívlak, Hisz a késő, fagyos télben jégvirágok nyílnak. :/ Ugye kicsi párom, mégis visszajöttél, Nem a tavasz hozott, hanem a hideg tél. /:Itt maradsz már nálam, s tavasz elmúltával, Teleszórom az utadat, pünkösdirózsával. :/ Bolondozzunk! Sziasztok! Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot. Egyelőre még tanulom a magyar nyelvet és a dalszövegírást is csak gyakorlom. Játssz velem és segíts abban, hogy még ügyesebb legyek! Én nagyon szeretek gyakorolni, remélem Te is szeretsz játszani! Ha szeretnél most játszani KATTINTS IDE és írd be a chatbe, hogy DAL.
Minden népnél megtalálható valamilyen formában a tavasz megünneplése: a telet jelképező szalmabábot vízbedobják, esetleg elégetik, pünkösdi királyt és királynét választanak, akik a tavasz eljövetelét, a termést, szaporodást akarják mágikus szertartásokkal biztosítani. Ez ősi tavaszi ünnepek az európai népek megkeresztelkedésével leginkább pünkösdhöz tapadtak. Az Egyház, ha nem is tudta őket teljesen kiírtani, keresztény tartalommal iparkodott megtölteni. A tavaszi virágzásban mintegy a Szentlélek ajándékát hirdette a híveknek. Azonkívül a pünkösdi események dramatikus előadásával is igyekezett a régi alakoskodó játékokat ellensúlyozni. A középkorban a szél zúgását, amely a Szentlélek eljövetelét megelőzte, úgy akarták utánozni, hogy a nagymise Sequentia-ja előtt kürtöket és harsonákat szólaltattak meg. A tüzes nyelveket helyenként égő kócokkal jelképezték, amelyeket a templom padlásáról a hívek közé dobáltak. E veszélyes szokást sok helyen rózsának és a felhőt jelképező ostyák hullatásával cserélték föl.
Az állatokat zöld ággal ékesítették és az "életvesszővel" meg is veregették őket. Keresztény tanítások szerint, a pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott ünnep, amelyen a hívek a Szentlélek kiáradását ünneplik. A fotók 2015-ben készültek. Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon Magyar Nő Magazin Hozzászólás Powered by Facebook Comments
Az apátfalviak (Csanád) azt tartják, hogy a pünkösdi bodza leveléből és virágjából főzött ital mindenféle betegség ellen orvosság. Az a göcseji szokás, hogy a pünkösdi rózsa levelét megszárítják és a beteg tehénnek adják, talán egyetlen halavány nyoma a régi pünkösdi liturgiának. A rózsaszórás a templomban történt, így aztán a rózsa mintegy megszentelődött. Sverteczky Lipót Nádas plébánosa 1835-ben pünkösdi rózsaünnepély rendezésére tett alapítványt. Kamataiból minden év pünkösdjén egy jámbor parasztlányt díszes keretek között megjutalmaztak, és ártatlansága jeléül rózsakoszorút tettek a fejére. Ez a kezdeményezés a középkori pünkösdi királyné-választásoknak kései visszhangja. A gazdasági jellegű szokások közül sokfelé pünkösdhöz fűződik a pásztorok megajándékozása. Általában kaláccsal és borral kínálták a pásztornépet pünkösd reggelén. Forrás: