Franciaországban a barokk építészet a XV. század második negyedétől a XVIII. század közepéig, illetve ha a klasszicizáló késői korszakot is hozzá vesszük, a század utolsó negyedéig tartott. Az itáliai barokktól eltérő sajátossága, hogy stílusra jellemző megoldások itt nem a belső terek szervezésmódjában alakultak ki, hanem főként a tömegformálásban, az épület és környezet szerves kapcsolatát megteremtő kertművészetben és a belsőkben a felületképzésre szorítkozó enteriőrművészetben. Francois Mansart (1598-1666) a francia barokk hagyományőrző, nemzeti irányzatának vezető egyénisége. Ő alkalmazta először s róla nevezték el a barokk idején általánosan elterjedt, tört síkú manzard-tetőt. Legfontosabb műve a Párizs közelében épített Maisons-Laffitte kastély. 12. Modern építészet | Aluta. ábra Francois Mansart: A Maisons-Laffitte kastély Jules Hardouin-Mansart (1646-1708) a XIV. Lajos uralkodásának második felében kifejlődő, választékossá finomult stílus vezető mestere. Munkáiban a nemzeti és az olaszos irányzat egyesítésére törekedett.
A barokk festészet jellemzői by Bettina Bognár
Korszaka a francia forradalomig tartott. Vezető mesterei J. G. Soufflot és J. A. Gabriel. Jacques-Germain Soufflot (1713-1780) volt az első jelentő építész, akinek munkáiban a klasszikusokhoz való visszatérés újabb irányzata határozottan érvényesült. Legfontosabb alkotása s egyben a korai klasszicizmus főműve a párizsi Pantheon. A Szent Genovéva tiszteletére szentelt középkori templom helyén a XVIII. század második felében épült. A francia forradalom óta a nemzet nagy halottainak pantheonja. Alaprajza görögkereszt alakú, térrendszere a velencei Szent Márk székesegyházra emlékeztet. A barokk kor egyházi építészete | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. 15. ábra Germain Soufflot: A párizsi Pantheon
Barokkra ezen kívül jellemző a teraszos vagy lépcsőzetes dinamika; vagyis nem fokozatos halkítás/hangosítás történik, hanem mindez pillanatok alatt megtörténik. Johann Sebastian Bach BWV 1001 -es számot viselő hegedűszólószonátájának kézirata Irodalom A katolikus megújulás jegyében született. A regény továbbra is virágzó műfaj maradt: egyfelől a követhetetlenül bonyolult cselekményű, fantasztikus közegben játszódó lovagregények (például az Amadisregény), másfelől a talpraesett, alvilági csavargók történeteit feldolgozó pikareszkek voltak kelendőek. Ezek a történetek még mindig egymástól független, általában variálható elhelyezkedésű epizódokból állnak, ám a főszereplő személye már összefogja az egyes kalandokat. A lovagregények és pikareszkek hátránya az volt, hogy egy idő után nem lehetett tovább fokozni az izgalmakat, az alkotók nem tudtak az előző művektől sokban eltérni, így unalmassá, népszerűtlenné válhattak. Barokk építészet általános jellemzői. Ennek tanúbizonysága a világirodalom egyik legjelentősebb alkotása, a lovagregény-paródia Don Quijote, Miguel de Cervantes műve.
Legnagyobb műve a versailles-i kastély kiépítése. Jelentős alkotásai még a versailles-i parkban épült Nagy Trianon kastély és a párizsi Dome des Invalides. 13. ábra Jules Hardouin-Mansart: A Nagy Trianon kastély Charles Lebrun (1610-1690) elsősorban festő volt, az építészetben dekoratőrként működött. Itáliai minták nyomán ő alakította ki s képviselte a legmagasabb szinten a XIV. Lajosról elnevezett enteriőr-stílust. Legfontosabb műve a versailles-i kastély első emeletén a királyi lakosztály szalonsora és a kert felőli oldal hosszán végignyúló Tükörgaléria, francia nevén a Galérie des Glaces. A folyosószerűen elnyúló terem oldalfalait márvány-pilaszterek tagozzák s a kertre nyíló ablakokkal szemben hatalmas tükrök díszítik. A boltfelületet dekoratív stukkó keretrendszer osztja. A keretek között kimaradó, váltakozó nagyságú mezőket gazdag színhatású festmények töltik ki. 9. Tétel A Mutassa be a barokk építészetének jellemzőit! Elemezze a francia modell felbukkanását Magyarországon! Flashcards | Quizlet. 14. ábra Charles Lebrun: A versailles-i kastély tükörterme A klasszicizáló későbarokk a XVIII. század közepén teljesedett ki.
Panoráma városnézés, majd transzfer a szállodába. Szállás Reykjavíkban: Hotel Smári. augusztus 15. vasárnap Egész napos kirándulás az Arany körúton, mely során megnézzük a? ingvellavatn tavat (a legnagyobb tó Izlandon), a? ingvellir Nemzeti Parkot (a középkori parlament helyszíne, és itt jól megfigyelhető az Európa és Amerika közötti geológiai törésvonal), Laugarvatnt (tóparti falu hőforrással), a Gejzírt, a világ egyik leglátványosabbjának tartott Gullfoss-vízesést, valamint a Skálholti templomot (középkorban az izlandi egyház székhelye volt). Szállás Reykjavíkban. augusztus 16. hétfő Az ország szerintünk legszebb részének, Dél-Izlandnak a természeti csodáit fedezzük fel: Hverager? i (kis földrengés-kiállítás), Seljalandsfoss (vízesés az Eyjafjallajökull vulkán oldalán), Skógafoss (vízesés), Dyrhólaey (szikla szép kilátással az óceánra), Reynisfjara (fekete lávahomokos tengerpart), Vík (tengerparti falu). Szállás Dél-Izlandon: Hotel Vik vagy Hotel Skógafoss. Lisszaboni képek- Unesco Világörökség emlékekkel. augusztus 17. kedd Ma Délkelet-Izland legszebb látnivalóihoz jutunk el: Eldhraun (hatalmas lávamező), Systrafoss (vízesés), Fjallsarlón (gleccserlagúna), Diamond Beach (tengerpart).
Az Élmények és látnivalók Magyarországon egy nagy sikerű turisztikai könyv, aminek célja hazánk legszebb vidékeinek ajánlása és bemutatása. Ezen az oldalon szeretnénk a kiadvány egyes tartalmait résztelesebben bemutatni és olyan különleges látnivalókra is felhívni olvasóink figyelmét, amelyek a könyvben nem szerepelnek.
A több lehetőség közül, mi a gyors és olcsónak mondható, úgynevezett Regional Bahn -t választottuk. Az RE17 -es vonattal közvetlenül a reptéri terminálról, egészen az Alexanderplatzra utaztunk be, kevesebb, mint fél óra alatt. Az ára fejenként 3, 80 € volt. Az Alexanderplatz -on kezdésnek ettünk egy tradicionális német ételnek nem igazán mondható, de mégis tipikus berlini gyorsételt, egy jó török kebabot. Az ára 3, 50 – 4, 50 € között mozog és ami a legjobb, hogy pillanatok alatt kész van, valamint még laktató és finom is! Számunkra pedig ez most a legfontosabb, az IDŐ! Kezdődjön a városnézés! Elsőként az Alexanderplatzon lévő Világórát néztük meg, majd a 365 méter magas Tv-torony (Fernsehturm) következett. Az utóbbi egyébként azért lett 365 méter, mivel így könnyedén megjegyezhető! (1 év = 365 nap) Így minden napra jut egy méter! Fotó: Világóra, Alexanderplatz /Mihály Gábor/ Fotó: Tv-torony, Berlin /Mihály Gábor/ Ezután a Spree folyón átsétálva a Múzeum sziget en, a hatalmas Berlini Dóm -ot vettük alaposabban szemügyre.