Visszajelzés küldése
Klasszikus krumplifőzelék Csakhogy egy hagyományos recept is legyen a felsorolásban, nem maradhat ki a krumplifőzelék. A klasszikus változat savanykásan, babérlevéllel és sok tejföllel készül, úgy, ahogy még nagyanyáink készítették. A burgonyán kívül csak ecetre és fűszerekre van hozzá szükség, úgyhogy igazán pénztárcabarát ebéd lehet belőle. Csavart krumpli Ha már sült krumpli, ne mindig a hagyományos recept mellett tegyük le a voksunkat, érdemes kicsit kísérletezni. Kedvelt street food például a csavart, ropogósra sült, fűszeres burgonya, amit házilag sem bonyolult elkészíteni. Burgonyás kenyér házilag : Szeretnivaló Blog. Szuper nassolnivaló lehet belőle, ha készítünk mellé sajtmártást, az esti filmezés kihagyhatatlan eleme lesz. Gratin Ha már unjuk a szokásos rakott burgonyát, készítsünk gratint. Ez az egytálétel sokkal krémesebb, mint a hagyományos változat, tejszínnel és sajttal kell összesütni a burgonyát, illetve ebben a receptben még spenót is kerül mellé. A krumplit hajszálvékonyra kell szeletelni, így garantáltan puha és omlós lesz majd a végeredmény.
Jónyer istván István várdai Letölthető lovas Elhunyt Lovas István Most kezdődik a vég, II. rész – Lovas István sajtószemléje | Demokrata Darvas István – rabbi Darvas István vagyok, 2013. október óta az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem zsinagógájának rabbija. Ezt megelőzően több helyen is dolgoztam, egyaránt nagy hálával gondolok a székesfehérvári, illetve a budapesti Hunyadi téri, a Nagy Fuvaros utcai és a Dózsa György úti zsinagógákra. Az utóbbi években kialakult egy társaság, melynek tagjai minden állomáshelyemre elkísérnek, ők alkotják a mostani közösség magját is. Néhány éve ezt írták rólam, rólunk: "Ha a tragédia évei, és a szőnyeg alá söprés évtizedei után maradt még a múlt századforduló hangulatát pontosan idéző közösség és személyiség, annak, aki ezt keresi, ott, és Darvas István társaságában, meg is találja". Székesfehérvár Városportál - A rabbi feladata, hogy tanítson! - bemutatták Székesfehérvár új rabbiját. Ennek a jellemzésnek remélem megfelelünk, amihez a legnagyobb segítséget – a közösség tagjai mellett – feleségem Viki, és két lányom Dorka és Lili jelentik. A zsinagóga mellett állandó elfoglaltságot és sok örömet adnak az egyetemi óráim, illetve a Zsidó Levéltár, ahol 2013. augusztus óta dolgozom.
Minderről azt mondta, egy olyan tervet szeretne most megvalósítani, ami akár modellértékű lehet. Ennek lényege egy olyan közösség létrehozása, ami nem feltétlenül egy zsinagógában működik, viszont önfenntartó. Mindez azt jelenti, hogy mindazt, amire egy közösségnek szüksége van, az imakönyvektől kezdve a kidusokig mindent saját maga teremt elő, finanszíroz. Hozzátette, egyelőre ebben nincsen benne a rabbi fizetése, az jelenleg nincsen, majd talán egyszer, ha sok pénzük lesz, akkor akár erre is juthat. Darvas István beszélt arról is, hogy miután a rabbinikus munkáját a Mazsihisztől függetlenül végzi, így az teljesen természetes, hogy nem is vesz fel onnan fizetést. Jelenleg az OR-ZSE tanáraként rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Ami az új, alakulóban lévő közösségét illeti, a rabbi elmondta, egy nagyon szerencsés találkozásnak köszönhetően kéthetente az Izraeli Kulturális Intézet egyik termében tudnak Szombatfogadást tartani. Halljad Izrael!: Várhatók-e turisták, ha igen, akkor mivel lehet őket becsábítani a zsidó intézményekbe? | MédiaKlikk. Amikor pedig nem a saját közösségével van sábátkor, akkor pedig visszamegy Székesfehérvárra, ahol a helyi közösség kérésére kéthetente vezet istentiszteleteket.
Ezért is jelenteti meg a Mazsihisz évről évre a saját naptárát, hogy segítsen még jobban elmélyedni a zsidóságban, hogy a luah használatával még jobban fel tudjunk készülni az ünnepekre, még jobban átélhessük a hétköznapokat. Amikor ezt tesszük, akkor nemcsak megtervezzük a napunkat, hetünket, a sábbátot, a hónapunkat, az évünket, nemcsak az ünnepeinkre készülünk fel, hanem egyben újra és újra megtaláljuk a kapcsolatot a saját múltunkkal és hagyományunkkal. Azt vesszük észre, hogy a luahnak köszönhetően a régiek egyszerre csak közel kerülnek hozzánk, hiszen ők is e szerint éltek, e szerint voltak zsidók, bárhol is laktak a világon. Felmerülhet egyesekben a kérdés: 5779-ben mi közöm, mi közünk van az egykor éltekhez? Adj, hogy adhassunk Darvas István rabbi és Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum és Levéltár vezetője a hetiszakaszról beszél. | Breuerpress International. Azokhoz, akik száz és ezer évvel ezelőtt töltötték napjaikat a zsidó naptárnak, azaz a zsidó hagyománynak megfelelően. A válasz roppant egyszerű: nagyon is sok. Hiszen hogyan is lehetnék én 5779-ben zsidó, ha nem lenne közöm Mózeshez, Dávid királyhoz, a nagy zsidó gondolkodókhoz, Hillélhez, Rásihoz, Rámbámhoz és még sorolhatnám?
Ott vannak a felmenőink. Apáink, anyáink, nagyapáink, nagyanyáink ám gyerekeink, unokáink, dédunokáink és a barátaink is. Ott vannak az elmúlt 3 évezred rabbijai és a tanítványok. Hagyományaink szerint a Tóra átszövi az életünket, és nem csak a zsidó emberét, hanem mindenkiét, hiszen az Örökkévaló nem csak a zsidó népnek, hanem a Föld minden népének szánta az Szentírást, a hétköznapokat és az ünnepeket. Amikor Antiochus Epiphanes meg akarta törni a zsidó vallásosságot, akkor az egyik első rendeleteként az újhónapok megünneplését tiltotta meg, hiszen tudta, hogy a zsidó lét alapja, hogy az esztendő minden egyes napjának van üzenete, van tartalma. A zsidó naptár, héberül: "luáh" ebben segít számunkra. Mesél arról, hogy mik a hagyományok, hogy melyik ünnepen mit kell tenni. A Mazsihisz, mint a magyarországi zsidóság legnagyobb és legjelentősebb képviselője a hagyományok tiszteletben tartása mellett tanítja a megújulást és a nyitottságot. Rabbiként azt tanítom, hogy merjünk zsidónak lenni, hogy ismerjük meg őseink hitét és vallásgyakorlatát, hogy ismerjük meg alaposabban a saját, 3 évezredes hagyományainkat és éljünk tartalmas zsidó életet!
Az is igaz, a mostani hallgatók jelentős része köthető a rabbi korábbi közösségéhez, közvetlenül, közvetve egyaránt, ami a jó viszonyt is megalapozza.